Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
Amerikai Magyar Értesítő giséggyüjtemény, egyházi gyűjtemény és éremgyüjtemény teszi különösen érdekessé. Copf stilusu nagyterme az egykori templom hajója. Igen gazdag az Erdélyre vonatkozó gyűjteménye, Itt vannak a gyulafehérvári, aradi, kolozsmonostori apátsági és hiteleshelyi oklevéltárak maradványai, az erdélyi vajdák, fejedelmek és magyar királyok okmányai. Itt őrzik a "Gyulafehérvári sorok" néven ismert, 1310 tájáról származó magyar nyelvemléket is. Az Alsóváros a XVIII. században é- pült fel. Itt van a nagy vasútállomás, de van egy külön keskeny vágányu vasútállomás is a vár keleti tövében, ez Zalatnára vezet. Kirándulások! (Az Ompoly völgye.) A várost az északnyugat felé vezető műúton hagyjuk el, mely Zalatnára, Ab- rudbányára, majd Brádra vezet. (A város feletti Hegyalja községeit tövisi kirándulásunk során már megismertük.) Sárd után, ahol az erődített templomot érdemes megnézni, nyugatnak kanyarodik az Ompoly völgye, és egyre festői- ebbé válik. Preszáka vasúti megállóhely előtt van az 1898. október 29.-én ártatlanul kivégzett 700 menekülő zalatnai magyar tömegsírja. Preszákán túl a völgy kitárul, majd balról a Zsidó-hegy (978m) cukorsüveg alakú erdős kúpja alatt fekszik az ősi bányaváros! 18.oldal alvinci habán kancsók hirét. 1690-ben Törökországból menekült bolgárokat is telepitettek ide. 1899. február 12-én Bem Alvincnél győzelmet aratott az osztrákokon. A község református temploma a XIII. századból való. Az alvinci kastélyt Fráter (Marti- nuzzi) György épitette egy domonkos kolostor helyére. Valószinüleg megerősített udvarház lehetett. Jelenlegi alaprajza a XVII. század elején alakulhatott ki, Giacomo Resti, Bethlen Gábor épitésze tervezésében. A XVII. századi épitést Brassai Kőműves János kolozsvári kőfaragó végezte. 1715-ben a gyulafehérvári káptalané lett, s 1733-ban átépítették. Barokk kapuzatát ekkor kapta. Ma már nagyrészt romos, csupán északi szárnyának emeletes része áll. Ennek homlokzatán háromszöges lezárásu ablakok, udvari oldalán pedig kettős, északolasz jellegű ikerablakai vannak. A fennmaradt részletek a lombard Cinquecento Bramante hatású irányára vallanak. Castaldó megbízásából e kastélyban gyilkolták meg felbérelt orgyilkosok (Ferrari, Sforza, Pallavicini)1551. december 17-én Fráter György biborost, két puskalövéssel és hetvenöt szúrással. A kastély később a Kemény-családé lett s itt született a hires regényíró és publicista Kemény Zsigmond. (Folytatjuk.) - M.V./Következő számunkban elindulunk Nagyszeben felé./ Zalatna Az Erdélyi-Érchegységben 9-62 m magasan fekvő ősrégi település. A rómaiak idején Ampelum néven a "procurator aurarium"-nak, a dáciai aranybányászat irányitójának székhelye volt. A bolgár időkben is folytatódott a bányászat. II. Géza szász bányászokat telepitett ide, majd V. István adományaképpen a gyulafehérvári káptalan birtokába került. 1968-ban II. Rákóczi György Körmöczbányáról telepitett át bányászokat. A város a környékbeli bányász- és parasztmozgalomban is részt vett. Zalatna ortodox temploma 1929- ben épült gótik9s stílusban, de később átalakították. Értékes régi freskómaradványok láthatók benne. Alvinc. Zalatnáról külön ut vezet a kb. 10 km-re levő Alvinc községbe.A helységet a XII. században a szászok alapították. Bethlen Gábor alatt szászok közé telepedett morva és magyar ana- babtisták telepe lett.Ezek az^anababtisták a habánok voltak, akik Svájcból Ausztrián át jutottak Morva földre,majd^onnan a Felvidékre.A XVII. században egyrészük Erdélybe költözött. Kiváló fazekasok lévén, messze földön megalapozták az ERDÉLYI FEJEDELMEK 1591-1551 Izabella királyné (i. János özvegye) 1556-1571 Szapolyai János Zsigmond 1571-1586 Báthori István 1586-1597 Báthori Zsigmond 1598-1599 Báthori Zsigmond (másodszor) 1598-1599 Báthori András (1599-16oO Mihály havasalföldi vajda) l601 Báthori Zsigmond (harmadszor) I60I-I602 Báthori Zsigmond (negyedszer) 1603 Székely Mózes l6o9-l6o6 Bocskai István 1607- I6O8 Rákóczi Zsigmond 1608- 1613 Báthori Gábor I613-I629 Bethlen Gábor 1629- 1630 Brandenburgi Katalin (Bethlen Gábor özvegye) 1630 Bethlen István 1630- 1698 I. Rákóczi György l698-l66o II. Rákóczi György 1657- 1658 Rhédey Ferenc 1658- I660 Barcsay Ákos l66l-l662 Kemény János 1661-1690 I. Apafi Mihály 1690-1691 II.Apafi Mihály 1690 Thököly Imre I709-I7II II. Rákóczi Ferenc
