Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-07-01 / 7-8. szám
1982. jul.-aug. Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken Kirándulás a Vihorlát-hegységbe; A Vihorlát 800-1000 m hegység, de ennél jelentékenyebbnek hat, mivel egyszerre emelkedik ki a Tisza sikságából. Vulkanikus eredetű, főként lombos erdő borit ja. Nagymihálytól néhány kilométerre terül el a zempléni Széles-tó. Északra találjuk Vinnát. Szép túrákat tehetünk innen a Vihorlát-hegységbe. Tárná várának romjai (Vinna várának is mondják), a falu fölött állanak. Árpád-kori eredetű vár. Egyik XIII. századi ura, az akkori ungi főispán mérhetetlen dühében magát a királyt, az ifjú Kun Lászlót is megkorbácsolta. Büntetésül elkobozták birtokát, de később visszakapta. Másik birtokosa Eödönffy István, a XVII. század közepe táján boszorkánymester hirében állott, még Wesselényi nádor kiséretét is magbabonáz- ta. A Vihorlát alatt fekszik Szobránc fürdő. Kénes, savas, sós gyógyvizét már 1330“t>an is,használták reuma és bőrbajok ellen. Észak felé találjuk Remetehámort. Egykor vasolvasztója volt. Rendkivül kellemes ut vezet innen a Nagy Tengerszem-tóhoz. A 618 méter magasságban csillogó tó a Vihorlát-ren- geteg kellős közepén van,egy vulkanikus eredetű kalderában. Ez Vihorlát legbájosabb tája. Barkó a Labore partján. Nevezetessége a tatárjárás után épült Barkó-vár maradványa. Sok vihar dúlta, legvégül 1. Rákóczi György pusztította. A vár mezején ütközött meg Mátyás király is Kázmér lengyel királlyal 1466-ban. Homonna, járási székhely a Labore partján. Történelme igen gazdag. Régészeti leleteket a népvándorlás korából állandóan találnak a környékén. A várost az Anjou Károly Róbert Drugeth Fü- löpnek, francia-olasz főúri játszótársának adta hatalmas birtokokkal együtt. Évszázadokig birtokolta a család Homon- nát, várat is épitett ide. Később a Rákócziak és Andrássyak lettek a város környékének urai. Homonnán született Trefort Ágoston (1817-1888) iró, kultuszminiszter. A város plébániatemploma gótikus e- redetü, de az átépítések során barokk külsőt kapott. A homonnai kastély l6l0-ben a régi vár alapjain épült négyszögletes, árkádos udvaru reneszánsz-barokk alkotás. Déli szárnyának földszinti termeiben értékes, allegorikus falfestmények láthatók. Kirándulás a Ciróka völgyébe! A Laboréba ömlő Ciróka a Vihorlát é- szaki lejtőiről s az Alacsony-Beszkidek déli részéről gyűjti össze vizét. Szegénytáj, pásztor- és favágótelepülések vidéke ez. Szines népviseletük emlékét még ma is láthatjuk - és különösen szép fatemplomok és fa haranglábas kőtemplomok vannak errefelé. Szinna a völgy közpwtja, 215 m magasan épült város, az Árpádok idején a- lapitották. Van egy XVIII. századi kastélya s egy klasszicista temploma. Néhány, ortodox fatemplomáról nevezetes község: Dara, Harcos, Utcás, Ugar, Ujszék, Topolyán, A fatemplomok javarésze két-háromszáz esztendős: Naiv, de igen értékes szentélyfalakkal és egyházi kincsekkel.(Meg kell itt jegyeznünk, hogy az észak-sárosi és észak- zemplémi ortodox fatemplomok száma egyre fogy, nem mindegyiket lehet már megtalálni. Kirándulás a Labore völgyében északnak: Homonnától 38 km-re van Laborcrév. 1896-ban romantikus stilusban épült kastélyában muzeum van. A Keleti-Beszkidek és a Lengyel-Kárpátok népének népviseletét, kéziiparát és faragómüvészetét mutatja be gazdag gyűjteménye. Varannó.a Tapoly völgyében, járási székhely. Évszázadok óta forgalmas mezőváros. A középkorban a Rozgonyiak birtokolták, később a Báthoriak. Barokk kastélya a középkori vár alapjaira é- pült a XVIII. században. A plébánia templom XV. századi eredetű, de a barokk korban átalakitották. Freskóit a prágai születésű, de Egerben elhunyt J.L. Kraker festőművész festette a XVIII. század közepén. A pálos rend kolostora szintén középkori, de barokk átépitésü. Csicsva vár festői romjai a falu fölött, 320 m magasan. Az Anjouk alatt a Rozgonyiak birták, 1526 után a Druge- thek, majd Zápolyai János. A XVII. században Zemplén megye gyűléseit is itt tartották. 1711-ben rombolta le Csicsva várát egy labanc generális. A nemesi közgyűléseken és a gyűlés utáni borozásokon - ha alkalom adódott - egyre-más- ra megtréfálták egymást az urak. Innen származik a mondás - ha valaki nagyot lóditott -, hogy "be kellene azt a csicsvai könyvbe irni". Be is Írták egy 13. értesítő
