Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-09-27 / 39. szám

September 27. 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ÚJBÓL FELÁLLÍTJÁK A MAGYAR EMLÉKMŰVEKET ARADNAK, A VÉRTANUK VÁROSÁNAK volt két kimagasló, művészi értékű dísze: az egy­kori Szabadság téren álló hatalmas emlékmű és a Városháza előtt emelkedő Kossuth-szobor. Mind a két emlékművet lebontotta az első világháború utáni mesterségesen szidott sovinizmus. Volt azonban annyi kegyelet és művészi érzék e ren­delkezés végrehajtóiban, hogy az' értékes emlék­műveket nem pusztították el, hanem a lebontott szobrok köveit, bronzalakjait gondosan elraktá­rozták az aradi Lovardában, több mint három évtized múlt ei azóta és ez idő alatt, különösen az utóbbi években, a romániai magyarság részé­ről és illetékes román részről is, többször felme­rült e két nevezetes emlékmű újbóli felállításá­nak lehetősége. A gondolatnak azonban egy ide­ig érnie kellett és most, a magyar-román barát­ság elmélyülésének, őszinteségének dokumentu­maként. rövidesen elérkezik a szobrok újbóli fel­állításának napja. A Magyar Nemzet munkatársa felkereste Ara­don Zala Bélát, “Az 1848—1849-es Forradalmak Múzeuma” igazgatóját, aki érdekes nyilatkozat­ban ismertette azokat a tárgyalásokat, amelyek a Vértanuk emlékműve és Kossuth-szobor uj'bó- li felállítása érdekében már hosszabb ideje foly­nak és közvetlenül az eredményes befejezés előtt állnak. De nemcsak a két szobor újbóli elhelye­zése van napirenden, hanem az aradi Vesztőhely rendezésének kérdése és az aradi 13 vértanú föl­di maradványainak méltó megőrzése is foglal­koztatja az illetékes köröket. — “AZ 1848—49-ES FORRADALMAK MÚ­ZEUMA” már régebben felterjesztést intézett a Román Népköztársaság kormányához az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítása érdekében — kezdte nyilatkozatát Zala Béla muzeumigazgató. — A javaslat megjárta az összes fórumokat, a pártszerveket, az illetékes minisztériumokat, a Román Tudományos Akadémiát és már egy év­vel ezelőtt határozat született, amely elfogadva javaslatunkat, a Vértanuk-szobrának újbóli fel­állítása mellett döntött. A határozat végrehajtá­sa szerintem most már nem késhet soká. — Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a vér­tanuk emlékét, hanem a szabadság eszméjét is hirdette. Amikor felállításának gondolata felme­rült, az erdélyi románság épp úgy sietett fillé­reivel adakozni a szobor költségeire, mint a ma­gyar hazafiak. 1890-ben avatták fel az aradi Vértanuk emlék­művét, amely tehát most 66 esztendős, de saj­nos, csak 34 évig állott a helyén, 1924-ben lebon­tották. Egy ideig az emlékmű területét virágok­kal ültették be, később eltávolították a kerítést is, a virágágyak helyét pedig aszfalttal burkol­ták. Az emlékmű gondosan elraktározva 32 év óta az aradi Lovarda elkülönített helyiségében kapott helyet, sem a márványtömbök, sem a bronzalakok nem szenvedtek semmi sérülést. A rendelkezésünkre álló fényképek alapján minden nehézség nélkül újból felépíthető a monumentális emlékmű, a szabadságért küzdő népek művészi szimbóluma. Bízom abban, hogy ez az ünnepi ak­tus, a román-magyar barátság régen várt benső­séges. eseménye, minél előbb bekövetkezik. — AZ ARADI KOSSUTH-SZOBOR ügye ha­sonlóképpen kedvező fordulat előtt áll. Kossuth­ot emlékezetes történelmi kapcsolatok fűzik Arad városához. Itt folytak Kossuth és a románság képviselői között azok a sorsdöntő tárgyalások, amelyek eredményeként az erdélyi románság egységesen csatlakozott a magyar szabadság­harchoz, amely ekkor már a népek szabadságáért vívott küzdelemmé fejlődött. Az aradi Kossuth- szobrot Margó Ede és Pongrácz Szigfrid mintáz­ták, 1907-ben avatták fel és ugyancsak 1924-ben került sor lebontására. Az emlékmű dataojaí szinten ott vannak a Lovarda raktárában, a \ é tanuk-szobra mellett és várják újbóli felállításu­kat. AZ ARADI VESZTŐHELY a Forradalmi Mu­zeum felügyelete alatt áll és a rendezés is a mú­zeum irányítása mellett történik. A Vesztőhely emlékkertté alakítása kapcsán az aradi 13 vér­tanú kegyelettel őrzött relikviáit is újból rendez­ni kívánják. Azzal a gondolattal foglalkozik a muzeum, hogy az emlékkertben díszsírhelyeken temetteti el a vértanú tábornokok ereklye-csont­jait. Köztudomású, hogy mintegy 20 évvel ezelőtt egy véletlen folytán kerültek napvilágra a vérta­nuk egy csoportjának földi maradványai, még­pedig a Maros áradása folytán kimosott földből. MOST AZ A TERV, hogy a temetői kriptát ki­bontják, az ereklyéket díszsírhelyen eltemetik és foglalkoznak azzal a tervvel is, hogy feltárjak az. aradi várban kivégzett és annak idején ott el- hantolt más szabadsághősök, vértanuk maradvá­nyait is. Az aradi 1848—49-es Forradalmak Múzeumát nemrégen rendezték át és a nagy történelmi be­csű relikviákat úgy helyezték el, hogy kidombo­rítsák a szabadságharcban, a forradalmakban a magyar és a román nép testvéri sorsközösségét. Kossuth egyik mondása szól a látogatóhoz a mú­zeum faláról: “Egység, egyetértés, testvériség magyar, szláv és román között! íme, ez az ér legforróbb vágyam, legőszintébb tanácsom. Ina, ez mosolygó jövő valamennviök számára.” Le­het-e élőbb, aktuálisabb, figyelmeztetőbb mondás a mai nemzedék számára, mint ez a látnoki ko-- suthi idézet? VIRÁGZÓ ÉLET FAKAD A SZIKEN. LAPOK. HOMOKOK — Magyarországi riport •— A második ötéves terv irányelvei kimondják, hogy az ország szántóterületét legalább 150,000 holddal növeljük, öt év alatt megoldjuk mintegy félmillió hold gyenge termőképességü szikes, sa­vanyú és homoktalaj javítását és további mint­egy félmillió holdon zöldtrágyázással növeljük a talaj termőerejét, kiterjesztve a zöldtrágyázást a szervesanyagokban szegény kötött talajokra. A Központi Vezetőség határozata után ország­szerte fokozott erővel indult meg a talajjavítás munkája. Szolnok megyében a második ötéves terv ide­jére összesen 100,000 hold javítását tervezik. Nagy részét a leginkább rászoruló szikes Kun­ságban. A Kunság szikesein a vasutaktól, utaktól tá­volabb eső területeken jelenleg is öt gépcsoport dolgozik. Eddig 3000 holdon teregettek sárga földet a szikes talaj fölé, elsősorban Mezőtúr, ßesenyszög és Füzesgyarmat határában. Mész- iszappal. mészkőporral és gipsszel az előirt 6320 holdból eddig 5000 holdat javítottak meg s most aratás után, hogy nagyobb földterületek szaba­dultak fel, 13 mezőváros és község határában indult meg erőteljesen a munka. Borsod megyében, Tokaj-Hegy alján és az észa­ki fekvésű putnoki és edelénvi járás dombos vi­dékén súlyos károkat okoz az erózió, az, hogy a vizek lemossák a talaj termőrétegét. Az idén már jelentős intézkedéseket tettek a telajpusztu­lás megakadályozására. Elkészült a Rakaca^ völgy rendezési terve 40,000 hold termővé vál­toztatására. Itt 800 holdon pedig újra telepitik az erdőséget, s ezzel megakadályozzák a vizek gyors leszaladását a hegyekből. Széleskörű munkálatok folynak a hires borter­mő vidék, Tokaj-Hegy alj a eróziós pusztulásának megakadályozására is. Még az idén 1500 holdon telepítenek vizfogó erdösávokat. Csaknem más­félmilliós beruházással — különösen az állami gazdaságok szőlőparcelláin — védgátakat építe­nek. Ugyancsak másfél millió forintot fordítanak szakadékok, vízmosások rendbehozására is. A kö­vetkező években ezt a munkát fokozott erővel folytatják. Hanság lapos, tőzeges talaja megfelelő vízgaz­dálkodás esetén kiválóan alkalmas kultúrnövé­nyek termesztésére. A győri Vízügyi Igazgató­ság csatornák helyrehozásával és uj csatornák építésével évről évre nagyobb területet tesz al­kalmassá mezőgazdasági termelésre. A Hanság két főütőerének, a Hanság-csator- nának és a Rábca folyónak kotrására 6 millió fo­rintot fordítanak, ezt a munkát jövőre befejezik. Sűrítik a mellékcsatornahálózatot is, korszerűsí­tik a meglevő szivattyútelepeket és újakat is épí­tenek. A külvizeket a Kőris és az Ikva folyó sza­bályozásával vezetik közvetlenül a Fertőbe. A nagyszabású munkák elvégeztével újabb 10,000 holddal gyarapszik a művelhető terület és igy az ötéves terv végére már 100,000 holdon termel­hetnek kultúrnövényeket a Hanságban. Vas megyében az utóbbi öt esztendő alatt 35- ezer nőid savanyu talajt javítottak meg mesze­léssel. A meszezés kiváló hatására őszi gaboná­ból átlagosan 2—3, tavasziból 3—4 mázsával, a jellegzetes Vas megyei takarmánynövényből, a lóheréből pedig 17—18 mázsával több terem hol­danként. Az idén további 10,000 holdat javítanak meg. Augusztus közepéig már 4000 holdon szór­ták szét a mészkőport és a mésziszapot. Az ara­tás után tarlóhán.tott földekre most terítik szét a javitó-szereket. Jelenleg 110 termelőszövetke­zetben. 12 állami gazdaságban és 65 községben folyik a talajjavítás. A második ötéves terv során összesen 45,000 holdat javítanak meg a megyében, elsősorban az őrségi és a rábai öntéstalajokat. Szabolcs-Szatmár megyében a kutatók a ter­melőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal és egyénileg dolgozó parasztokkal közösen készítet­ték el a futóhomok megjavításának, termőképes­ségének tervét. Különböző agrotechnikai eljárásokkal öt év alatt 120.000 hold futóhomokot javítanak meg. A Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutató által ki- kisérletezett és már gyasorlatban is jól bevált hármas vetésforgóval 78,000 hold futóhomokot javítanak meg. Elkészült a homoktalajok megkö­tésére irányuló terv is. Az Egerszegi-féle alta­laj-trágyázáshoz felkutatták a megye területén található tőzegtelepeket, s eddig több mint 10- ezer hold tőzegföldet találtak Kijelölték azokat a futóhomok-dombokat is. amelyeknek művelése nehézségbe ütközik. A terv szerint a dombok ormait erdősitik, laza teiTué- szetü körzetüket pedig bentonittal javítják. Az ilyen tájakon az ötéves terv ideje alatt mintegy 20,000 holdat gyümölcsfákkal telepítenek be. “A hamisság az állandónak föláldozása pilla­natnyi előnyökért.” Bovee A MUZSIXáLó DIKIiYE ami — Amerikában is előfordulhat Somogy megyében Szőlősgvörk határában van egy dinnyeföld. A napokban — amikor arra jár­tam — négy személygépkocsi, két tehergépko­csi és egy üres autóbusz állt mellette, a Kapos­várra vezető országúton. Az említett jármü­vek utasai (az autóbusznak csak a kalauza és a vehetője) a dinnyeföld közepén épült kunyhót ülték körül, mindegyik előtt fél dinnye. Nem tudtam ellenállni, melléjük telepedtem. A. dinnyeföld tulajdonosa, Tóth János bácsi szó nélkül hozta nekem is a dinnyét s a bicskát. Mert csak bicskával jó dinnyét enni. Meglepően jó volt a dinnye. Sehol még olyan dinnyét nem' ettem. Pedig panaszkodnak szerte az országban, apadtak az idén a dinnyék, nem édesek. Még a csányiak sem. Mi lehet ennek a titka? Az öreg Tóth János elmondta. Szeretnék gyor­san piacra vinni, amikor nagyobb az ára. Ezért megcsavarják a szárát Kényszerítik a dinnyéé a gyors érésre, emiatt válik apadttá. De aki egy kicsit ért hozzá, az rögtön észreveszi, s nem vá­sárolja meg az ilyen dinnyét. Figyelem, milyen udvariasan szolgálja ki ven­dégeit János bácsi. Mindenkihez van pár figyel­mes szava. És ahogy a dinnyét kopogtatja, vizs­gálhatja, az külön élmény. Aztán a vadász izgal­mával mártja bele a kést. Ah! — kiált fel dia­dalmasan, ha jó a dinnye. S melyik nem jó? —Én sose tévedek! — dicsekszik. — Még nem fordult elő. Mert tudni kell azt, kérem. Fül kell hozzá. Érzés. Olyan ez, mint a zene. A legszebb zene. Figyelje csak. Most megkopogtatom. Hall- je? No. de ez még nem elég bizonyíték. Hanem igy, a tenyeremmel alulról gyengéden megütöm. A másik kezemmel ugyanakkor elengedtem. Ak­kor ad tiszta hangot. Minden dinnye máskép -mu­zsikál. Moll-ba, fisz-be, van szoprán, alt, néha egésa zenekar szól belőle. Ismerni kell ezt a ze­nét és akkor, nem téved az ember. Figyelem a zenét, a muzsikáló dinnyéket. Mind végigpengetjük. Én csak huhogást hallok, de nekem rossz a zenei (hallásom. Egyszer csak átszellemül az öreg arca. Figyelje ezt! Egész zenekar. Egy opera. TIs11- ia9 No. ezt megnézzük, csodálatos izü lehet 3 a bélé mint a vér. Nem engedem hasba szúrni. Hazaviszem épen. egészben. Legyen otthon is öröme a családi" Egy napig ült a muzsikáló dinnye a jégszek­rényben. Ma, ebéd után beleszurtam a konyha­kést. Nem reccsent, nem muzsikált. Olyan volt, mint a tök. (illés) ____7_

Next

/
Oldalképek
Tartalom