Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-09-27 / 39. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 27, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Előfizetési árak: New York városában, az Egyestül .Államokban és Kanadában egy évre $7, felévre 3A «Műiden mas külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivata*: ISO East 16lh Stress New York 3 N. Y. Az elmúlt hónapok folyamán mélyreható változáson ment at a magyar népi demokrácia politikai, gazdasági és kulturális élete. A történelmi hűség kedvéért taián rá kell mutatnunk arra, hogy a változás tulajdonképpen már 1953-ban kezdődött de általános érvényűvé és visszavonhatatlan jellegűvé csak a moszkvai SZKP pártkongresszus és a Magyar Dolgozók Pártja emlékezetes júliusi konferenciája óta vált. Mik e változás legfőbb jellegzetességei? Anélaiii, hogy ez alkalommá részletes iőriéleiemeiefűzésbe, vagy ideológiai kérdések boncolásába mennénk, luonana'quk, hogy Sztálin hall Iával lezárult etrv több évtizedes történelmi korszak, melynek folyamán a Szovjetunióban és a népi demokráciában roppant társadalmi forradalmak mentek '/égbe. Megváltozott a termelési rendszer, megváltoztak a társadalmi osztályok szele pej. megváltozott a dolgozó nép viszonya a termelés eszközeihez. A dolgozó nép, első Ízben a történelem folyamán az állam kormányzói székébe jutott. Nem- c, ak a termelést kellett nekik átszervezniük, az •eddiginél sokkalta magasabbra fokozni, hanem a közigazgatást és igazságszolgáltatást is összhangba kellett hozni a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokkal. A tőkés rendszer, amikor megszervezte a magi közigazgatását, igazságszolgáltatását, igényibevette és felhasználta kétezer esztendő osztály- társadalmi rendszereinek minden használható tanulságát. És még igy is szörnyű bűnök, igazságtalanságok jellemzik minden tőkés ország történelmét ! Az ifjú munkásosztály csak nagy fenntartással használhatta a tőkés rendszer intézményeit, különösen igazságszolgáltatási módszereit, eszközeit. Mindent magának kellett megszervezni. Ez a folyamat egybeesett a régi rendszer elkesere- ■dett kísérleteivel, melyeknek célja a szocializmus megfojtása volt. A történelem most azt bizonyítja, hogy ilyen körülmények között elkerülhetetlenné vált, hogy az, uj rendszerbe ne keveredjenek bele súlyos törvényellenességek, igazságtalanságok. Most, hogy a nemzetközi helyzet tartósan enyhülni kezdett, hogy az építés első szakaszát végző és a hibákért elsősorban felelős történelmi személyiségek eltávoztak az élők sorából, hogy az uj rendszer annyira megerősödött, hogy sem külső sem belső tényezők többé aláásni, vagy megdönteni nem képesek, napirendre került az építés közben felhalmozódott hibák, törvényei- leneségek, DOGMÁK felszámolása. Ez megy ma végbe minden szocialista és népi demokratikus országban! Ez megy ma végbe a magyar népi démokráeiá- I an is! A Magyar Szóban a rendelkezésünkre álló eszközökhöz mérten igyekszünk hét-hét után érzékeltetni a folyamatban levő változásokat a politikai és gazdasági életben. Az alanti magyarországi riport az óhaza irodalmi életében végbemenő változások egy részéről, a könykiadás reformjáról ad érdekes s véleményünk szerint igen jelentőségteljes felvilágosítást. — Szerk. — ★ A legutóbbi két-három évben könyvkiadásunk már nem követte mereven azokat a szektás dogmákat és korlátozó, nem. egyszer kártékony módszereket, melyek a kiadók és az irányitó szervek munkáját 1948 után túlnyomórészt jellemezték, tjj, olcsó és bevált sorozatok indultak: bővült a jó magyar és nyugati szépirodalom választéka, nem egyszer oktalanul kényesnek vélt nevekkel; csökkent az eladhatatlan politikai brosúrák tömeFiókirodák, ahol előfizetéseket fe!vesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 South era Bouievard. — Hivatalos órák kedd este 7—ö-ig. Cleveland, O.i E. S. Magyar Munkás Otthon, Iliig, Buckeye Road. Nagy József városi lapkezeio West Side: Wiach Rudolf, lapkezeio Chicago, fii.: 1632 Milwaukee A venu«-, fi. ühuiay István, lapkezeio. «säggg* 84 ge; a szovjet regények jobb válogatásban jelennek meg; növekedett a tudományos publikáció lehetősége. Ezek az eredmények. Tagadhatatlan azonban az is, hogy gyökeres szakítás a hibás dogmákkal és módszerekkel nem következett be. Emlékezetünkben van még Ehrenburg oly nagyon várt Olvadásának elsülyesztése, az oktalan késlekedés Hemingway kisregényének megjelentetésével, az előnyösnek semmiképpen sem mondható beleszólás a Hét évszázad magyar versei második kiadásának szerkesztésébe s az antológia szükségtelenül magasra csapott ára. Ám ezek legalább jóvátehető hibák: sokkal súlyosabb az, hogy a raktárak ez időben is szorgalmasan teltek eladhatatlan könyvekkel; olyan “müvekkel”, melyekre a szerző szükebb rokonságán kívül senki sem kiváncsi, értékes tudományos kiadványokkal, melyeket csimborasszói áruk tesz megvásárolha- tatlanná és mindazzal, amit a XX. kongresszus és a történelem nagy-nagy változása rekesztett a raktárpincékbe, mindörökre. Az uj utak keresői ma már nem vívnak re- 'ménytelen harcot, s törekvéseikben maguk mellett tudhatják azt a határozatot, mely fölmérve "a könyvkiadás reális helyzetét, számos fontos reform megvalósítását indítja el. Alapelve e határozatnak a zsdanovi ideológiai türelmetlenség és önkény felszámolása. Ez abban nyilvánul meg, hogy a határozat lehetővé, sőt kötelességgé teszi olyan müvek kiadását, melyek a haladó irodalom határainak szűk megvonása miatt hosszú ideig hiányoztak a magyar könyvpiacról. A jövőben tehát nem lesz, nem .lehet tabu Faulkner és Steinbeck, Sinclair Lewis és Thorton Wilder neve, újra megjelenhetik Kemény Zsigmond és Szabó Dezső, s az egyoldalú Tóth Árpád és Kosztolányi-válogatások után eljön az ideje; a Tóth Árpád és Kosztolányi- “ösz- szes”~eknek és általában a Nyugat nagyobb megbecsülésének. Logikus, hogy ez az elv feloldja számos elhallgatott élő írónk némaságát is, s a kiadók tervbe vették Kassák és Weöres Sándor, Rónay György és Pilinszky János Írásainak megjelentetését. Alkotásaikat értékelni ezentúl nem az engedély-hivatal, hanem a kritika dolga lesz. Mindez természetesen örömre hangolja az Írókat, lektorokat és a szélesebb közvéleményt is, mely izgatottan lesi kulturális látókörünk tágulásának minden jelét. Örvendetes az is, hogy a határozatnak a könykiadás szervezetére vonatkozó pontjai sokban megkönnyítik a vállalatok jövendő munkáját: nagyobb önállóságot, a kezdeményezésre több teret hagynak, s a kiadói fő- igazgatóság kéziratellenőrző jogkörét formálissá csökkentik. De az is bizonyos, hogy ebben a kérdésben ellenvélemények, további egyszerűsítési javaslatok is várhatók. Hisz csak a minap is két vélemény látott napvilágot az Irodalmi Újságban: az egyik a főigazgatóság megszüntetését óhajtotta, a másik legalább a főigazgatóság cenzúra-jogát kívánta eltörölni. A kiadók egészséges működésének alapja csak felelős szabadságuk, az ésszerű teljes vállalati önállóság és az ebben megnyilvánuló bizalom lehet. Az ésszerű teljes vállalati önállóságnak kiadói és irói körökben egyre több hive van. Kezdő lépésnek jő az, amit a határozat a könyvterjesztés rendszerén változtat, vagyis hogy megengedi a könyvkiadóknak egy-egy saját bolt fenntartását s keresi a. módját a kiadók anyagi érdekeltségének. Valóban helyes elv, hogy a kiadók prémiuma ne az elvontan értelmezett tervtel jesitéstől, hanem az elkelt könyvek mennyiségétől függjön, de ezt az elvet csak akkor lehet erkölcsösen érvényesíteni, ha a könyvkiadó önállóan dönthet minden ügyében és a maga kezébe veheti kiadványai terjesztését is. Az at tehát a mai központosított terjesztés szétbontásához vezet, s ez kívánatos is, mert az eladhatatlan raktárkészletek növekedését, az államilag eltartott parazita-irodalom tenyészését csak az állíthatja meg, ha a vállalatok nemcsak kiadói, hanem eladói is lesznek könyveiknek. “AMERIKAI VAGYOK S MINDIG AZ IS MARADOK...” NOEL II. FIELD LEVELE A BUDAPESTI SZABAD NÉP BEN Feltünéstkeltő hir jelent meg a múlt hét folyamán az amerikai sajtóban Noel H. Field-rő! akinek néhány évvel ezelőtt Magyarországon történt igazságtalan bebörtönzése, majd később szabadó nbocsájtása egyike volt a hidegháború szenzációinak. Noel H. Field, e hírek szerint, levelet intézett a budapesti Szabad Nép-hez, amelyben részletesen megindokolta abbeli elhatározását, hogy egyelőre Magyarországon óhajt maradni. A Szabad Nép ideérkezett szeptember 18-iki száma alapján módunkban áll leveléből az alanti figyelemreméltó szemelvényeket idézni: “Mint amerikai állampolgár, aki szabad elhatározásomból már majdnem két éve lakom Magyarországon — több mint ötévi nem önkéntes “ittlakás” után— különös érdeklődéssel és érzelmekkel olvastam Marosán György cikkét a Szabad Nép augusztus 19-i számában. Saját tapasztalataim alapján megerősíthetem az ő nyilatkozatát, amely szerint: ‘A mi rehabilitációs munkánk kiütött egy fegyvert az ellenség kezéből és segített — nemcsak itthon, hanem a világközvélemény előtt is — helyreállítani a szocialista törvényesség, a szocialista jogrend tekintélyét. ‘1954 decemberi nyilatkozatom, amelyben közöltem elhatározásomat, hogv Magyarországon maradok, a csodálkozás különféle megnyilvánuli- sait váltotta ki, mert tanúbizonyságát adta, hogy én továbbra is rokonszenvezek a szocializmus táborával és támogatom azt, noha a hamis vádaskodások és törvénytelen üldözések sok áldozatának egyike voltam. Még ma is találkozom hasonló reagálással^ melyeknek alanja azt hiszem Irhás okoskodás. Olvanok számára, mint jómagam is, akik aktivan hittek már sok éve abban, hogy a munkásmozgalom az emberiség szabadságának, a béke és jólét felé haladásnak történelmi eszköze és akik még a legsötétebb nanokbau sem' kételkedtünk abban, hogy végső fokon gvőz a szocialista törvény és igazság, ezek számára a legutóbbi évek eseményei megerősítették légben- söbb reményeiket és hitüket. ‘Amikor börtönbe kerültem, a néni demokráciák éppen csak, hogy megkezdték útjukat a szocializmus felé és Kina a polgárháború fájdalmai között vajúdott. Amikor kijöttem, 9(10 millió ember építette békésen a szocializmust, komoly nehézségek és súlyos tévedések ellenére, és egy egységes gát emelésén fáradoztak, az atompusz- titás fenyegetésével szemben. Amikor a börtönbe kerültem, a szocialista törvényt és demokráciát komolyan megsértették. Amikor kijöttem onnan, a megújult humanizmus felé történt fordulat már végbement — ennek élő tanúja voltam és vagyok magam is — és az e"t követő haladás (amelv a türelmetleneknek talán lassúnak és néha akadozómik tűnhetett), a demokrácia és a törvény, az igazság és az emberi jólét olyan felvirágzását ígéri, amelyben még nem volt része a világnak. ‘Igaz, örömünkbe fájdalom és megbánás vegyül, mert ártatlan emberek szenvedtek és a szocializmus ügye számára értékes emberéletek mentek veszendőbe. De ezeknek az áldozatoknak az emléke kell, hogy segítsen bennünket elhatározásunkban: azon leszünk, hogy a múlt hibáinak kijavítását mindenütt merészen és kitartóan vigyék végig és sohasem történjenek többé ilyen tévedések. Végezetül azt kívánom leszögezni, hogy bár egyáltalán nem bántam meg azt az elhatározásomat, hogy itt éljek és dolgozzam ebben az országban, ahol annyit szenvedtem és ahol olyan őszinte és nagylelkű kárpótlást kaptam, mégsem fordítottam hátat saját hazámnak. Amerikai vagyak és mindig az is leszek és szenvedélyes együttérzéssel figyelem növekvő bizonyítékát annak, hogy folyamatban van Amerikában a reakciós belpolitika és a hidegháborús külpolitika li- drécnyomása alóli felébredés. Remélem és hiszem, eljön az a nap, amikor és is beállhatok az amerikai haladó erők soraiba. De nagyon hálás vagyok azért is, hogy abban az előnyben van részem, hogy tanúja lehetek itt, Magyarországon a nagy nekilendülésnek^ hogy részt vehetek az ezzel járó örömekben és gondokban, hogv gyakorlatban tapasztalhatom a szocializmus építését. Erről álmodoztam a börtönben és az álom valósággá vált’.” Noel H. Ficíi VJ SZELLŐK FÚJNAK A MAGYAR KÖNYVKIADÁS MEZEJÉN IS.-.
