Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-09-27 / 39. szám

September 21. 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 A MAGYÄR EMIGRÁCIÓRÓL <A multheti számunkban már közöltünk rész­leteket Gáthi István figyelemreméltó cikkéből a magyar emigrációról. Alant közöljük a buda­pesti újságíró befejező cikkének az amerikai magyarság érdeklődésére különösen számottart- ható szakaszait. A vastag betűkkel szedett sorok a mi hangsúlyozásunkat képviselik. — Szerk.) Aki tüzetesebben foglalkozik a habom alatt és a háború után külföldre került magyarok hely­zetével, aki olvassa a különböző egyesületek és szövetségek égisze alatt megjelenő lapjaikat, az tudja, hogy az emigráció soha nem volt egysé­ges. Hiszen a nyugatra távozottak a legkülön­bözőbb időszakokban és a legkülönbözőbb okok­ból hagyták el hazájukat. Egy tekintélyes ré­szük a háborús eseményekkel kapcsolatban ment külföldre. Ezek között megtaláljuk a Habsburg főhercegeket, horthysta tábornokokat és minisz­tereké*, a Szálasi-féle rémuralom nyilas vezetőit és pribékjeit cskugy, mint a katonaként vagy különböző kitelepített állami szemek tisztviselői­ként nyugatra került magyarokat. Mondanom sem kell, hogy ezek eleve nem kép­viselhetnek egységes politikai álláspontot. A felszabadulás után sok volt földbirtokos és tőkés hagyta el az országot, de különösen 15)47 után kisemberek is a külföldre távozás útját választot­ták. Azok, akiket valamilyen sérelem ért. de olyanok is, akik egyszerűen csak úgy gondolták, hogy boldogulásukat kint könnyebben talál iák meg. Ebben az időszakban sok szocialista, kis­gazda- és paraszt párt i politikus, újságíró is nyu­gatra távozott és nem szűnt meg ez az áramlás 1948 utárt sem, amikor többen ugv vélekedtek, hogy egv esetleges törvénytelen elfosratás. bebör­tönzés ellen a szökés az egyetlen védekezés szá­mukra. Most következő néhánv példámban látszólag az emigráció irodalmi tevékenységét érintem. De ugv érzem, az emigráció “irodalompolitikai ügvei” hü visszfényei a külföldi magyarok világ­nézeti sokrétűségének. Az emigráció egyik ismert Írója, a Londonban élő Cs. Szabó T ászló “Csere” cimü szatírájában maró gunnval ir az emigráns politikusok irodal­mi nyüzsgésénél. Vámos Tmre, a már említett Látóhatár felelős szerkesztője jgv idézi Cs. Szabó László bírálatát: “Ezek a levitézlett képviselők, tábornokok és akarnokok. csupa történelmi n«v azt hiszik, hogy ma a Pegazus az a fehér ló, amelvnek faráról a magvar nép nyakára száll­hatnak és felcsapnak írónak, utaznak, fontoskod­nak, programokat dolgoznak ki és természetesen ‘fúrnak1.” Egy ilyen irodalmárról szedi le a keresztfát “Egy bátor analfabéta” cimü cikkében Horváth Béla, az egvik nyugaton élő magyar költő. “A bátor analfabéta”, Vajav Szabolcs, akiről bírálója megállapítja, hogy a magvar nyelv elemi szabá­lyaival sincs tisztában, elhatározta, hogv “meg­védi” a magyar feudalizmust. Horváth Béla vé­leménye Vajavról igy hangzik: “Azt mondia, hogv ‘felünkhöz vágják ezt a vádat’, tudniillik a feudalizmus vádját, de szak­szerű tisztázással ez a vád, sok tekintetben ki­védhető’, És ő ‘kivédi’, ha nem is egészen, de ‘sok tekintetben’. Vaiav Szabolcs szerint a ‘vá­dak alapja a ténvleg létezett magyar oligarchia’. Ám ez az oligarchia a ‘természetes kiválasztódás (sic!) egészséges elvén nyugodott’. Mint ilyen, ‘semmiképpen sem sorolandó a világtörténelem rossz, oligarchiái közé’. Szóval nekünk csuoa de­rék, kedves, jóravaló oligarchánk volt, miközben nyúzták, pusztították, fosztogatták a népet és botolták a jobbágyokat, Még csak egy idézetet Horváth Béla kritikájá­ból, amely világosan megmutatja, hngv miiven áthághatatlan szakadék választja el egymástól az emigráció egyes rétegeit. “... Fellengző és szenvelgő cikkét ’gv végzi a szerző: ‘1943 mégis csak véget ért. És befejező­dött vele a békeévek sora is, számomra pedig a család, az otthon, az ifjúság meghitt fogalma’. Ez igazán meglepő. Szerinte 1943-ban értek véget a békeévek. Dohát 1943-ban a végzet már betelje­sült azon a ‘felsőbbrendüségi tudatu’ történelmi osztályon, amelyért Vajav Szabolcs olv tehetség­telenül rajong ebben a könyvében. Neki, mint sok más társának 1943 még békeév volt, holott akkor már ezrek meg ezrek szenvedtek börtön­ben és koncentrációs táborokban, ezrek meg ez­rek nyögtek a szalmán tífuszban, vagy pusztultak oktalanul, mint katonák Ukrajnában” — írja cik­kében Horváth Béla. T , , / >, // ú Jeau'st&jeJc anervöc .r J NIXONÉRT Eisenhower felelős. Először, mert 1952-ben ő választotta Nixont alelnökjelöltnek. És ha ezt akkor azért tette, hogy a republikánus pártot segítse, már volt alkalma látni, hogy mi­kor emberségesebb programpontjaiban a demok­raták segítették, akkor Nixon és csoportja ellene fordultak. Néha úgy látszott, mintha Nixon in­kább Csang Kaj-sek alelnöke lett volna, nem Eisenhoweré. Mr. Nixon készséggel küldött volna milliónyi amerikai katonát, hogy vérét ontsa Csang Kaj-sekért, de még soha sem hallottuk, hogy szót emelt volna az amerikai nép részére iskoláért, kórházakért vagy lakásokért, És Eisen­hower mégis Nixont akarja alelnöknek. Vagy ta­lán éppen azért?! ke Miként az egyik newyorki hetilap jelenti, Anti Ödön volt kisgazdapárti országgyűlési képviselő, hosszas délamerikai tartózkodása után az elmúlt hét végén visszaérkezett New Yorkba. A demokratikus emigráció több tagja Anti Ödön megérkezése alkalmából értekezletet tar­tott, amelyen az aktuális politikai problémákat és a legsürgősebb tennivalókat tárgyalták meg. Az értekezleten Kovács Imre, a Parasztpárt volt főtitkára, Szabó Pál volt országgyűlési képviselő és volt államtitkár; a szociáldemokrata párt ré­széről Medey István volt országgyűlési képviselő, Kobele József és Dán Tivadar; a Parasztszövet­ség részéről Gombos Gyula és Derecskey Károly, továbbá dr. Deák Zoltán vettek részt és Anti Ödönnel együtt közös akcióbizottság felállítását határozták el. A múlt héten Nagy Ferenc volt miniszterelnök New Yorkba érkezett és hosszas megbeszélést folytatott Anti Ödönnel. ★ Szeptember végén háromnapos találkozóra gyűlnek össze Düsseldorfban a német fasiszta “Afrika Korps” egykori tagjai. A rendező bizott­ság meghívására olaszok és osztrákok utaznak Düsseldorfba — de angolok is; az afrikai har­cokban részt vett és jelenleg Nvugat-Németor- szágban' állomásozó brit 7. páncélos hadosztály tagjai. Az angol “Rajna-badsereg” főhadiszállá­sa megígérte, hogy támogatja az ünnepélyes ta­lálkozót. Meghívót kapott tiz angol tábornok, aki a második világháborúban Rommel rohamoszta­gai — az “Afrika Korns” ellen harcolt, s meg­hívták Pommel özvegyét és fiát is. A találkozón gazdag műsor szórakoztatja majd a vendégeket: labdarugó-mérkőzés a 7. angol páncélos hadosztály és az “Afrika Korps” egy­kori tagjai között, tűzijáték, tombola és nagv autós korzó, amely a meghívón külön nevet is visel: Rommel páncélkocsi-korzó... El Alameinben, Tobrukban és az afrikai siva­tagban egész sor katonatemető mesél az “erede­ti” Rommel-páncélkocsi-korzóról. ★ OLASZORSZÁGBAN, különösen annak déli ré­szén, földreformot vezettek be. US biztatására a Marshall-terv anyagi segítségével a feudalizmust megszüntették ott. Megvásárolták az óriási úri birtokokat, fölosztották kis farmokra. Jutányo­sán és könnyű föltételek mellett eladták a kis farmokat az elszegényedett volt cselédségnek, akik a nagy gazdag urak részére művelték azt. Ezért lettek ők éhező szegények az urak pedig még gazdagabbak. Uncle Sam megsajnálta a szegény olasz parasz­tokat, Segített rajtuk a fönti módon. És addig mi történt itthon? A National Farmer’s Union jelenti, hogy ab­Jgaz, az emigrációnak nemcsak ez az oldala lé­tezik. Bármilyen valószinütlenül hangzik, még ma, 1958-ban is jelennek meg Nyugat-Európában olyan lapok, mint például az “Ut és cél”, a hun­garista mozgalom “hivatalos” lanja. amely még ma is a “nemzetvezető” Szálasi dicsőségét zengi. Eszmeileg nem tulmessze esnek ettől a “Hungá­ria” és az “Uj Hungária” cimü időszaki lapok sem, amelyek az emigráció józan és értelmes or­gánumaival szemben ma is a régi nótát fújják. Az ezek köré csoportosult közönséges bűnözők és politikai kalandorok közül toborozzák mindenre elszánt ügynökeiket a nemzetközi kémügvnök- ségek. Ezekkel szemben valóban nincs helye a kíméletnek és megbocsátásnak. ban az öt évben, amely 1954-el végződött fél-mil­lió kisebb farm tűnt el az amerikai színtérről. A legtöbbjét elnyelték a nagy farmok, amelyek vi­szont szaporodtak. A tönkrement kisfarmereket senkinek sem jutott eszébe segíteni. Sőt állami közegek úgy találták, hogy a kisfarmerek élhetet­lenek, azért, nem tudnak létezni. A nagyok életre­valóbbak. És ezért olaszországi taktikájukkal el­lenkezésben, a nagyoknak adtak adóengedménye­ket és egyéb segítséget, a kicsiket pusztulni hagyták. Szóval ami jó Olaszországnak, az Itthon nem látszik jónak. Itt csak az jó, ami a General Motorsnak jó. De csak annak. BBBBBgSBBSSE«gB8B!3BBBBBBB6BBE3EBBBe?£SSflB Légy Jogaid tudatában! Igazságügy minisztériumi közegek még min­dig zaklatnak bevándorolt amerikaiakat. Sok nem-polgárt és honosított polgárt látogat lak meg, állítanak meg az utcákon, vagy pedig leve­leket küldözgetnek nekik, sürgetve őket, hogy menjenek el a bevándorlási hivatalba — hivata­los ügyben. Ne felejtsük el. hogy az Egyesült Államok leg­felsőbb törvényszéke nemrég úgy döntött (a Minker-Faleone-ügyhen), hogy tilos ilyen kihall­gatásokat tartani, amelyekben honosított állam­polgárokról van szó. A bevándoroltak országos védelmi szervezete azt ajánlja. hogv bárkinek haja támad külföldi születéséből kifolyólag, lépjen érintkezésbe be­vándorlási vagy polgárjogi kérdésekben jártas ügyvéddel, a bevándoroltak országos véd sírni szervezetével, vagy bármely alant-felsorolt védel­mi bizottsággal: Pittsburgh: 808 Renshaw Building, Detroit: 920 Charlevoix Building, Chicago: 431 S. Dearborn — Room 325, Minneapolis: 302 Lumber Exchange Bldg. 1 Seattle: 538 Second and Cherry Bldg., San Francisco: !>48 Market St. — Rm. 418, Los Angeles: 328 West 3rd St. — Room 318, E2ESE£iS:5;E>IEKSEEE:E;EBS:S2SeiEEanSaSiSaE80BBBB 0 A Magyar Szó jó újság, H Nincs benne, csak igazság! EBEKEEÍSEBBSnprrEEgSSaaSSaSBBSHBBBSSeSBBBB IxQfíctmfi üdvözlőkártyák ínségss gyermekek megsegítésére Az Egyesült Nemzetek Gyermekvédelmi Alap­ja (UNICEF) karácsonyi üdvözlőkártyákat ad ki, melvek tiszta jövedelmét Ínséges gyermekek támogatására használják fel. Színes művészi ka­rácsonyi kártyájukból tizet adnak egy dollárért. Mint az UNICEF jelzi, szervezetük az idén 35 millió éhező vagy beteg gyermeknek nyújtott tá­mogatást 95 országban. De még mindig 600 mil­lió olyan gyermek él a világon, akik segítségre- szorulnak. Minden jövedelem a kártyákból tejre, gyógy­szerre, oltószerre, áldott állapotban levő anyák segélyezésére megy. Egyetlen dollár, mint az UNICEF jelenti, ké­pes két gyermeket a trachomától és ezzel kapcso­latban a vakságtól megóvni. Egy dollárért az UNICEF 95 gyermeknek tud egy hétig egy pohár tejet adni naponta. Egy dollárért 100 gyermeket tudnak tüdővész ellen beoltani. A Magyar Szó szerkesztősége ajánlja olvasóinknak e nemes cél­kitűzések támogatását kártyák vásárlása révén. Használjuk rendelésre az alanti szelvényt: j UNICEF GREETING CARD FUND United Nations, New York Please send me .............. boxes UNICEF greeting cards (Joseph Low children) En­closed find S............ in Money Order (Check) Name (Please print) .......................................... Address: .............................................................. City............................... Zone.... State........ (Through Hungarian Word, N. Y. C.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom