A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-08 / 6. szám
A HÉT RIPORTJA AZ ELFELEDETT Feled egyik saroképületének második emeleti helyiségében Feledy Zoltán polgármesterrel ülök szemben. S míg készülünk a kötetlen, zavartalan beszélgetésre, körül-körül pillantok a hivatali szobában, mi benne az esetleges szokatlan a helyhatósági választások után? Nem látom a falon az államfő képét, s eltűnt a sok, unalmat árasztó, dicsérő és elismerő oklevél. Úgy leegyszerűsödött a helyiség dekorációja, mint Kálvin és Luther tanításának elterjedése után a református és az evangélikus templom belső világa. A harminchárom éves polgármester általános és középiskolai műveltségét magyar anyanyelvén szerezte meg. Gépészmérnökké pedig a Kassai Műszaki Főiskola dísztermében avatták. Ha régi munkahelyének gondjairól faggatnám, magabiztosan és megfelelő tájékozottsággal beszélne a Rimaszombati Nehézgépipari Üzem mindennapjairól, hiszen szerszámtervezői állását cserélte fel a még bizonytalannak látszó polgármesteri hivatással. Zavarba is jön, amikor Feled történetéről kérdezem. A község krónikája a rimaszombati Gömöri Múzeumban van, nincs mibe beletekintenie, az emlékezetére kell hagyatkoznia. így sem vizsgázik rosszul helytörténetből. Már a pápai tizedszedők jegyzékében szerepel a község. 1424-ben a Feledy család birtoka és az ígnácskői vár tartozéka. 1788-ban Feledinze néven is említik az akkori leírások. Az első köztársaságban nyilván ezt tudva lett Felednek Feledince a neve. Uralták grófok, bárók és más hatalmasságok. Vécsey Károly gróf, honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike is feledi gyökerűd Emléktáblán azonban mind a mai napig nem örökítették meg a nevét. Kastélya még áll, de emléktábla nélkül. Felednek szolgabírói hivatala is volt. A környék számos falujának volt és maradt a központja. Két temploma közül a református 1600-ban, a katolikus 1794-ben épült. r% FELED — Történetismeret ez is, mégha hézagos is — magyarázkodik Feledy Zoltán, aki talán teljesen bizonyosra vehetően a tizenötödik század első felében felbukkanó Feledy család kései leszármazottja. Szerinte Feledet ez a család alapította, a nevét is erről a családról kapta. — Mikor lett Feled Jesenské? — teszem fel a fiatal polgármesternek a legizgatóbb kérdést. — 1948-ban. Egészen addig Feledince volt. Az eredeti helynév visszaállítását szorgalmazó régebbi kísérletről nem tudok. Az viszont megtörtént, hogy a politikai pártok és mozgalmak kezdeményezték a kétnyelvű községnévtáblát. Ennek a legfőbb akadálya az volt, hogy a régi vezetés elhatárolta magát a törekvéstől. Arra hivatkozott, hogy éppen most nem lenne jó kiírni a község magyar nevét. Országos viszonylatban is felkavarhatná a hangulatot. — Mi a helyzet most? — Egyelőre még nem tárgyaltunk erről, de ha valamelyik politikai párt vagy mozgalom előáll a kétnyelvű községnévtábla javaslatával, akkor tárgyalni fogunk, és az új önkormányzat már olyan összetételű, hogy biztosra veszem: megszavazza a kétnyelvű községnévtábla használatát. A falu több mint kétharmados magyar többségű lakosságának is ez a kívánsága. Mind a helynévtábla, mind az utcák és középületek megnevezése tekintetében. Ezt következetesen be is szeretnénk tartani. — Milyen Feled lakosságának nemzetiségi megoszlása? — Ezerhatszáz magyar és körülbelül 700 szlovák lakja a községet. A helyhatósági választások eredményeként a húsztagú önkormányzatba tizenhat magyar és négy szlovák nemzetiségű képviselő került. A pártok és politikai mozgalmak szerinti megoszlás: kilenc képviselő az Együttélést, öt a Független Magyar Kezdeményezést, három a kommunista pártot és három a Szlovák Nemzeti Pártot képviseli. Az Együttélés és a Független Magyar Kezdeményezés Feledy Zoltán polgármester a helyhatósági választásokon közös listán indult. — Az önkormányzati tanácskozások kétnyelvűek? — Természetesen. Tanácskozásainkat kétnyelven vezetjük, a vitában pedig mindenki olyan nyelvet használ, amilyet a legjobbnak lát. Az ügyvitel persze szlovák nyelvű. A letétbe helyezendő akták és a továbbküldésre szánt anyagok is szlovák nyelvűek. A felhívások, az értesítések, a helyi rádió műsorai, a bejelentések, közlemények és a mindenféle természetű más dolgok viszont szigorúan kétnyelvűek. — Hány napot töltött már a polgármester úr a hivatalában? — Kereken harminc napot. Hivatalosan 1991. január elsejétől vagyok polgármester. — Mit örökölt, és hogyan akar változtatni rajta? — Lényegében olyan községet örököltem, amelyben úgyszólván semmi sem történt. Gondolok mindenekelőtt a munkalehetőségre, a szolgáltatásokra, a leépített téglagyárra és pékségre. Mindent Rimaszombatba vittek el innen. Elment az Agrostav, amelynek több alkalmazottja volt Feleden, mint Rimaszombatban. Saját szolgáltató üzemünket is a járási székhelyre vitték. Megszűnt a szövetkezet, állami gazdasággá alakult át, de várgedei székhellyel. Újabban ismét meg akar alakulni községünkben a szövetkezet, s néhányan a privatizálás útjára kívánnak lépni. Ők az egyéni gazdálkodást választják. Én a szövetkezetét olyan részvénytársaságnak képzelem el, ahol a dolgozó és a Lírr
