A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-21 / 8. szám
KŐVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Emberközelben — beszélgetés Dr. Lukács Tiborral a Csemadok KB vezető titkárával Zolczer László: A NIVA SAJT BÖLCSŐJÉNÉL Miklósi Péter: A MATESZ STÚDIÓ SZÍNPADA Kamocsai Imre: HÍVÓJELÜK OK3KTD Köbölkúti József: VESSZŐFUTÁS (elbeszélés) Lacza Tihamér: I. P. PAVLOV Címlapunkon Benyák József felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král Petemé Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. EMBERKÖZELBEN — Fábry István elvtársat országszerte igen sokan ismerik, tisztelik és szeretik. Nyugdíjasként hogyan tölti napjait? — Napjaimat nyugdíjasként is munkával töltöm. Sok a társadalmi tisztségem. Az ezekből a tisztségekből eredő feladatokat ugyan úgy, mint mikor munkaviszonyban voltam, igyekszem teljesíteni. A minap például Dunaszerdahelyen a járás képviselői részére rendezett tanácskozáson, azt megelőzően az Antifasiszta Harcosok Szövetségének egy Prágában tartott értekezletén, legutóbb pedig a Csemadok Központi Bizottsága Elnökségének az ülésén vettem részt. Az iskolákba és az iró-olvasó találkozókra szóló viszonylag gyakori meghívásoknak is eleget teszek. Ezeken a találkozókon emlékeimről beszélek. Az otthon töltött napjaimat a különféle elnökségi anyagok tanulmányozásával és olvasással töltöm. Egyformán szeretem és érdeklődéssel olvasom mind a mai, mind a klasszikus írók alkotásait. — Mi a titka annak, hogy Fábry István elvtárs 75 évesen is fiatal? — A „titok", ha ez egyáltalán titoknak nevezhető, a normális életmód. — A csehszlovákiai munkásosztály 1948 februárjában aratott győzelme évfordulójának előestéjén vagyunk. Fábry István elvtárs az évforduló kapcsán mire emlékszik? — A februári eseményeknek aktív résztvevője voltam, így mindenre emlékszem, ami akkor nálunk és velem történt. Akkoriban Kassán voltam párttitkár. 1948. február 21-én délelőtt a felsőbb pártszerveklől azt az utasítást kaptam, hogy szervezzek munkásokból. parasztokból, haladó szellemű értelmiségiekből népi milíciát, amely a reakciósok esetleges támadása esetén képes lesz megvédeni a gyárakat, a vállalatokat és a hivatalokat. Azt hittem, hogy a szervezésre hosszabb idő, esetleg egy-két hét áll majd rendelkezésemre. Ám az idő sürgetett, azonnal cselekednem kellett. Összehívtam a veterán párttagokat és elmondtam, hogy a munkásosztály hatalma forog kockán, nincs idő a tétovázásra. Az elvtársak megértették szavaimat és vállalták a kapott feladatot. Még aznap délután felvonultunk a városban, szervezetten, fegyverrel. Tüntettünk a munkáshatalom mellett.., — Az 1948-as februári győzelem lehetővé tette a Csehszlovákiában élő nemzetiségek helyzetének a rendezését. Fábry István elvtárs ezen a területen is kimagasló munkát végzett. Hogyan kezdett el az 1948-as februári győzelmet követően dolgozni? — Sok gondot kellett megoldani és a munka a győzelem után sem volt könnyű. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége 1948 októberében kinevezett az SZLKP KB titkárságán alakított nemzetiségi bizottság titkárává. A csehszlovákiai magyarok helyzetének a rendezésére létrehozott öttagú bizottság, amelynek velem együtt még tagja volt: Major István, Lőrincz Gyula, Rabay Ferenc és Kugler János a párttól azt kapta egyik legfontosabb és legsürgősebben elvégzésre váró feladatként, hogy szervezze meg egy magyar nyelvű újságnak a kiadását és egy — a kommunista párt által irányított — kulturális szervezetnek a magalakítását. — Mint a nemzetiségi bizottság titkára, milyen lépéseket tett e feladat megvalósítása érdekében? — A nemzetiségi bizottság titkáraként is gyorsan és megfontoltan kellett cseleked-FÁBRY ISTVÁN, a Szlovák Nemzeti Tanács nyugalmazott _________alelnöke_________ Ha születési adatai nem bizonyítanák, senki sem hinné, hogy Fábry István elvtárs, az SZLKP KB tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, a Szlovák Nemzeti Tanács nyugalmazott alelnöke, a Csemadok KB Elnökségének tagja és még számos más tisztség viselője 75 éves. Krasznahorkán (Krásnohorské Podhradie) született 1911. august us 26-án. Az alapiskola elvégzése után a rozsnyói üzemekben kezdett el dolgozni. Előbb a vasérc-pörkölőben, majd a bányában. Tizenöt éves korában lépett be a kommunista ifjúmunkások üzemi szervezetébe, majd 19 éves korában (1930-ban) Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Kommunista elveiért és a dolgozók érdekében kifejtett munkásságáért a régi rendszer urai többször bebörtönözték és kegyetlenül megkínozták. A forradalom katonáját a szocializmus lelkes hívét azonban a legnagyobb megpróbáltatás sem tudta elnémítani. Szüleihez és testvéreihez hasonlóan a legnehezebb években is harcos kommunistaként vállalta az életet. Testvérbátyja: Fábry József a Rozsnyó (Rožňava) környékén harcolt Petőfi Sándor-partizánosztagnak volt az egyik parancsnoka és a szlovák nemzeti felkelésben szerzett elévülhetetlen érdemeket. Fábry István elvtárs a második világháború során a Vörös Hadseregbe jelentkezett szolgálattéteire. Csehszlovákia felszabadításáért fegyveresen harcolt. A felszabadulás után előbb Tornaiján (Šafárikovo), később Kassán (Košice), majd Bratislavában végzett párt- és állami tisztséget. A Szlovák Nemzeti Tanács alelnökekérrt 1975-ben vonult nyugdíjba. Munkásságát többek között a Szabadságért Aranycsillag I. fokozatával, a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével, a Munka Érdemrenddel, a Vörös Csillag Érdemrenddel, a Nagy Honvédő Háború I. fokozatával, a Győzelmes Február Érdemrenddel, a Köztársasági Érdemrenddel, valamint a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Béke és Barátság Érdemrenddel jutalmazták. Néhány napja az egyszerű, szépen berendezett. ragyogóan tiszta bratislavai lakásában kerestem fel. ahol az ugyancsak gömöri származású Erzsébet feleségével él. nem. Kinevezésem után kapcsolatot teremtettünk a Csehszlovákiában maradt magyar nemzetiségű kommunistákkal. Felkerestük a párt járási szerveinek és szervezeteinek vezetőit, értekezletet szerveztünk Bratislavában és a déli járásokban. Az értekezleteken arról tájékoztattuk a megjelenteket, hogy a párt miként akarja érvényesíteni a lenini nemzetiségi politikát és miként akarja rendezni a csehszlovákiai magyarok helyzetét. — Milyen volta visszhang?A résztvevők hogyan fogadták a párt törekvését? — A jó szándék és a jó törekvés megértésre és támogatásra talált. A körlevelekben megfogalmazott és az értekezleteken ismertetett elképzelések megismerése után egyre többen kerestek fel az ország minden részéből és felajánlották munkájukat, segítségüket. — Az indítás hogyan történt? — Sokat vitatkoztunk arról, hogy miként nevezzük az induló magyar nyelvű újságot és a kulturális egyesületet. Nekem a Vörös Hadsereg által a háborúban Új Szó néven kiadott magyar nyelvű lap jelentette a példát. Az új lapnak is ezt a nevet javasoltam. A bizottság elfogadta javaslatomat... A kulturális egyesület szervezésekor a nemzetiségi bizottság két fő munkacsoportot alakított. A Lőrincz Gyula vezette munkacsoport az alakuló közgyűlés beszámolóját és az alakuló közgyűlés felhívását szövegezte meg. Az általam vezetett másik munkacsoport az alakuló közgyűlés adminisztrációs és technikai ügyeit intézte. Most — lassan 40 év távlatából — bátran állíthatom, hogy munkánk nem volt hiábavaló. Az Új Szó is és a Csemadok is teljesíti a párt által meghatározott feladatokat. — A forradalom katonája címmel magyarul is. szlovákul is megjelent Fábry elvtárs emlékirata. Lesz a könyvének folytatása is? — Szeretném, ha lenne. A forradalom katonája című könyvemben életemnek a felszabadulásig történt eseményeit írtam meg. Beszámoltam a 20-as és a 30-as évek munkásmegmozdulásairól, az emlékezetes május elsejékről, a bérharcokról, a nagy sztrájkokról és tüntetésekről. Felidéztem a spanyol polgárháborúban szerzett személyes élményeimet, valamint a fasizmus ellen, a felszabadulásért vívott harcot. Az új kötetnek, a szocialista társadalom építése közben szerzett emlékeket kellene felidéznie és bemutatnia. Remélem, hogy lesz erőm és időm ezt a kötetet is megírni. — Könyvéből, cikkeiből és személyes elbeszéléseiből jó! ismerjük Fábry elvtárs múltját és életét. A családjáról azonban viszonylag keveset tudunk. Mondana néhány szót erről is? — Lassan ötödik évtizede élek harmonikus családi életet. Feleségem, aki már szintén nyugdíjas, mindenkor jó élet- és harcostársam volt. Megosztottuk gondjainkat, s közösen küzdöttünk a jobb életért. Két fiunk, egy lányunk és négy unokánk van. Gyerekeink a szülők által választott utat járják: kommunisták. A család gyakran találkozik és kölcsönösen segítjük egymást. Úgy érzem, hogy nálunk a szavak és a tettek a család tekintetében is fedik egymást. Beszélgetett: BALÁZS BÉLA Fotó: Prand! Sándor 2
