A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-21 / 8. szám
KUN BÉLA centenáriuma Száz éve. 1886. február 20-án született Kun Béla, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. Ö is, mint számos harcostársa, mélyről indult. Újságíróként kezdett el dolgozni. Előbb Kolozsvárott és Nagyváradon, majd Budapesten. Az első világháború orosz frontján 1916-ban fogságba esett. Az akkor már képzett marxista a szibériai Tomszk városában levő hadifogolytáborban csoportot szervezett a haladó gondolkozású hadifoglyokból és kapcsolatot teremtett a bolsevikokkal. A nagy októberi szocialista forradalom győzelme után Petrográdba, majd Moszkvába ment. Közvetlen kapcsolatban állt Leninnel, aki még oroszországi tevékenysége alatt megismerte és nagyra becsülte őt. Erről maga Lenin egy 1919 márciusában hanglemezre felvett beszédében igy nyilatkozott: „Kun Béla elvtársat jól ismertem már akkor, mikor hadifogoly volt Oroszországban és nemegyszer jött hozzám beszélgetni a kommunizmusról és a kommunista forradalomról." Kun Béla 1918 novemberében illegálisan Magyarországra érkezett és hozzáfogott a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításához. Erőfeszítését 1918. november 24-én siker koronázta. Az alakuló pártértekezlet őt választotta a központi bizottság elnökévé. Cikkei, brosúrái, szónoklatai milliók érdekét fejezték ki. A Magyar Tanácsköztársaság 133 napjának szinte minden lényegesebb eseménye kapcsolatban volt személyével és tevékenységével. A Tanácsköztársaság leverése után Ausztriába, majd ismét a Szovjetunióba került. Mindig, mindenütt fontos pártmunkát végzett. Kiemelkedő szerepet játszott a Kommunista Intemacionálé tevékenységében is. A húszas évek derekán a kommunista pártok irányvonalának kialakításán fáradozott. A merev és szektás nézetek rá is hatással voltak, esetenként az ő magatartását is meghatározták. A harmincas évek derekán irt levelei és cikkei azonban arról tanúskodnak, hogy sok belső vívódás után felülvizsgálta korábbi nézeteit és megértette, hogy a fasizmus elleni közös harc megteremtése csak akkor lehet eredményes, ha mind a magyar, mind a nemzetközi munkásmozgalom felülemelkedik a kommunisták és a szociáldemokraták közötti kölcsönös vádaskodáson; ha elveti a „szociálfasizmus" fogalmát, ha — a kor követelményének megfelelően — szövetségi politikát alakít ki mindazokkal, akik hajlandók harcba indulni a legnagyobb ellenség: a fasizmus ellen. Kun Béla a Komintern 1935-ben megtartott — fordulatot hozó — VII. kongresszusán elhangzott felszólalásában helyeselte a Dimitrov beszédében, illetve a határozati javaslatban kifejtett irányelvet. Egyben önkritikusan hangsúlyozta, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjában a súlyos, a párt elszigetelődését okozó szektás hibák után, a Kommunista Intemacionálé segítségével sikerült „egyelőre csak megindítani" a fordulatot az új politika alkalmazásához. Néhány, 1936 elején megjelent írásában megkezdte az akkori magyarországi viszonyokra alkalmazni a munkásegységfront az antifasiszta népfront elveit. Ezek és a későbbi időszakban irt cikkei azonban nem jutottak el a címzettekhez, így a kívánt hatást sem ér/het/ték el. Kun Béla koholt vádak alapján 1937-ben börtönbe került, ahol 1939-ben halt meg. Az SZKP XX. kongresszusát követő időszakban kapott elégtételt: nyilvánosan rehabilitálták. Munkásságáról — centenáriuma alkalmából — világszerte megemlékeznek. (zsa) Gustáv Husáknak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására január 31-én Csehszlovákiába látogatott Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság elnöke. A két elnök eszmecserét folytatott a csehszlovák-osztrák kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és távlatairól, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. (ČSTK felvétel) VISSZAPILLANTÓ JANUÁR-FEBRUÁR '86 A keddi felbocsátás után röviddel felrobbant Challenger Űrrepülőgép után kutató mentőhajók nem találtak olyan nyomokat, amelyek arra utalnának, hogy a hét SZERDA 29 űrhajós közül bárki is túlélte volna a katasztrófát — közölte az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA. Bécsben megkezdődött a középeurópai fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről szóló tárgyalások 38. fordulója. A tanácskozáson Valerian Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője is felszólalt. Felhívta a figyelmet a Mihail Gorbacsov január 15-i nyilat-CSÜTÖRTÖk 30 kozatában foglalt legújabb szovjet békekezdeményezésekre, amelyek azt feltételezik, hogy 15 éven belül a világ megszabadulhat a nukleáris eszközöktől és valamennyi tömegpusztító fegyvertől. Prágában befejeződött a csehszlovák—nicaraguai gazdasági, kereskedelmi és tudományosműszaki együttműködési vegyes bizottság harmadik ülése. A tanácskozás zárójegyzökönyvét ni-PÉNTEK 31 caraguai részről Henry Ruíz Hernández külügyi együttműködési miniszter, csehszlovák részről Bohumil Urban külkereskedelmi miniszter irta alá. Varsóban befejeződött a LEMP KB 24. ülése, amelyben Wojciech Jaruzelski, a Központi Bizottság első titkára elnökölt. A Központi Bizottság a LEMP programterve-SZOMBAT 1 zetének párton belüli megvitatásáról, továbbá az oktatási rendsizer fejlesztéséről szóló határozatot hagyott jóvá. Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka hivatalos baráti látogatásra Ma-VASARNAP 2 gyarországra érkezett. Kíséretében volt Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnöke. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök a prágai Hrzán-palotában fogadta Andrej Lukanovot, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, HÉTFŐ 3 a csehszlovák—bolgár gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyes Bizottság 25. ülésén részt vevő küldöttség vezetőjét. A havannai Kongresszusi Palotában 1784 küldött és 186 külföldi delegáció jelenlétében Raul Castro, a Kubai Kommunista Párt Köz-KEDD 4 ponti Bizottságának másodtitkára megnyitotta a Kubai Kommu nista Párt III. kongresszusát. HÉTVÉGI IEVÉL Nem pirosbetűs ünnep, de mi így is minden évben megemlékezünk jelentőségéről. 1948. február 25-e valóban különös helyet kapott legújabbkori történelmünkben. Valljuk, hogy a munkásmozgalmi hagyomány a mai valóság közvetlen természetes előzménye. Számunkra egész országunk történelmi hagyományának legfontosabb összetevője. A szocializmus — mint a februári győzelem gyümölcse — fokozatosan megteremtette a közös haza egyetemes politikai, gazdasági, szellemi birtokba vételének a feltételeit Gondolnunk kell itt a munkásosztály létszámának és képzettségi szintjének nagyarányú emelkedésére, az értelmiségiek számának ugrásszerű növekedésére és ezen belül a falusi értelmiség kialakítására is. Tudjuk, hányán laknak új házban, új lakásban, azt is tudjuk, hogy az iskolások főiskolai hallgatók száma hányszorosára nőtt, ismerjük a növekvő fogyasztás adatait De azt is tudjuk — tudatosítjuk —, hogy fejlődésünk minőségileg új szakaszához érkeztünk. A CSKP nemrég közzétette a gazdasági és társadalmi fejlődés fő irányait tartalmazó dokumentumot. amely az országos vita és a XVII. kongresszus jóváhagyása után az ezredfordulóig programunkká válik. Ennek szellemében mondotta a napokban lubochňai beszédében Jozef Lenárt elvtárs, hogy jobban kell hasznosítani a szocialista tulajdon előnyeit, egybekapcsolva azokat a tudományos technikai forradalom vívmányaival. Ezt annál is inkább hangsúlyoznunk kell, mert már a marxizmus klasszikusai rámutattak, hogy a szocializmus csak akkor tudja majd betölteni történelmi rendeltetését ha az egész világkultúra és civilizáció alapjára épül és szüntelenül az élenjáró tudományos technikai eredményekre orientálódik. Joggal hangzik el ezzel kapcsolatban az a figyelmeztetés is, hogy a tudomány és technika legújabb vívmányainak bevezetése az intenzív gazdasági fejlesztés útjára való áttérés legalább olyan erőfeszítést kíván, mint 1948 februárja után az ország iparosítása, vagy a mezőgazdaság szocializálása volt. Természetesen ez nem lehet rövid folyamat mert feltételezi a műszaki felújítást, az ésszerűsítést a progresszív termelési tapasztalatok átvételét, a nyersanyag, az anyag és az energia lehető legtakarékosabb felhasználását. Ezért mondjuk, hogy a szocializmusnak a tudományos technikai forradalom elsajátítása útján történő fejlesztése alkotja korunkban a társadalmi haladás fő vonalát A tudományok művelőivel egybehangzóan valljuk, hogy az emberiség jövője nem eleve adott nem egyértelműen előre meghatározott Ez a jövő harcban születik, de az a fontos, hogy az emberiség rendelkezik a jobb jövő reális távlatával, és ezt a távlatot csak a szocializmus nyitja meg. Az új társadalmi viszonyok teszik majd lehetővé azoknak a hatalmas erőknek a megfékezését amelyeket a modern tudomány ad az ember kezébe. S akkor az emberi értelem gyümölcsei a tudomány és a kultúra évszázados fejlődésének vívmányait nem fogják a civilizáció megsemmisítésére felhasználni, hanem éppen ellenkezőleg, ezek az eredmények megsokszorozzák az emberek alkotó energiáját Ez lehetővé teszi, hogy az emberiség az élet új magaslataira emelkedjen. A szocialista eszmék elvezetnek az emberi értelem és a humanista eszmények igazi győzelméhez. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében látjuk a harmincnyolc év előtti februári győzelem értelmét is. 3
