A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-17 / 46. szám
Ii si k :■ j tsf isii: A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. BECKÖ VARA HONISMERETI SOROZATUNKBAN hazánk természeti szépségeivel, hegységeivel, völgyeivel, turista-lehetőségeivel ismertettük meg olvasóinkat. Most lapozzunk vissza a múltba a megsárgult fóliánsok lapjain. Szlovákiában lépten-nyomon találkozunk ősi nagymúltú városokkal, történelmet lehelő kastélyokkal, hősi vagy tragikus múltról regélő várromokkal. A nép ajkán sok monda és rege él a ma már összeomlott sasfészkek egykori urairól, egy-egy szlovákiai vár történetéről. Most egy ilyet szeretnénk bemutatni; Beckó várát. A Vág völgyében az Inovec sok nyúlványának egyikén, csaknem szemben a korszerű, hatalmas vízierőművel, egy meredek sziklán áll magába roskadva az egykor hírhedt, büszke Beckó vár omladéka. Hogy a várat mikor és ki építette, azt nem jegyezték fel pontosan a krónikások. Először a XIII. században esett róla említés. A rege szerint Stibor (Czibor) vajda építette. Ez a feltevés azonban téves, mert az ismeretes, hogy Beckó az egyik legrégibb vár volt az egykori Magyarország területén. A királyi őrvárak közé tartozott még a XIV. században is, és ekkor ajándékozta Zsigmond király Stibor trencséni főispánnak. Erről tanúskodik az 1388-ban kiállított ajándékozási okirat. Az okiratban a vár még ,,Bolondóc“ néven szerepel és az eredeti szöveg így hangzik: „Castrum nostrum Regale Bolonduch vocatum in Comitatu Trinchiniensi...“ STIBOR VAJDA SIKERES HADVEZÉR volt és ezért Zsigmond király gazdagon elárasztotta kegyeivel. Ennek bizonyítéka, hogy a királyi donációkból 15 várat és 179 uradalmat mondhatott magáénak. Az Árvái vártól Modor városáig az egész vidék gazdája Stibor volt, és a nép a Vág urának nevezte. A háborúkban aratott győzelmei után Stibor legkedvesebb várába, Beckóba húzódott vissza pihenni. Itt hercegi pompával vétette körül magát. A vár eredeti formájában és eredeti berendezésében 1729-ig állt, ekkor azonban tűzvész pusztította el, s utána már senki sem építette újjá. A valaha oly nagy pompával berendezett vártermek ma tető és mennyezet nélkül meredeznek az égre. Noha az eső a falak nagyobb részéről lemosta a vakolatot, itt-ott azonban megtalálni nyomát a zöld alapú díszfestésnek. Eredeti állapotában már csak a statikusan kivitelezett építési konstrukció maradt meg, a várkápolna gótikus ablakai, a nyugati szárny balkonjának tartópillérei, a várkapu fölötti mellvéd. A várnak három udvara van és a belső épület keleti falán mindmáig épségben maradtak a lőrések. A várat hosszú évszázadokon át Bolondócnak nevezték. A népmondák szerint Stibor vajda az örökké sziporkázó, maró gúnyú legkedvesebb udvari bolondjáról Beckóról nevezte el a várat. Ez a feltevés — ahogyan már említettük — téves, mert a vár már jóval Stibor előtt állt, és fontos hadászati feladatot töl tött be. A népmondák szerint Stibor vajda mindenüvé magával vitte udvari bolondját. Nagyon kedvelte. Ezért lehetséges az, hogy Stibor vajda, az ország egyik leggazdagabb főura kedvenc udvari bolondja kedvéért keresztelte át Beckóra. A VÁRHOZ FŰZŐDŐ MONDÁK rendkívül kegyetlen embernek írják le Stibor vajdát, bár ez a vonás jellemző volt minden akkori uralkodóra és oligarchára. Egy monda szerint Stibor egyik szolgáját, aki véletlenül rálépett a várúr vadászkutyájának lábára, ledobatta a vár alatt húzódó szakadékba. Egy évvel a kegyetlen tett után, az évforduló napján, a mellvéden sétálgató Stibor szemébe mart egy vipera. A vajda félig megvakult, a fájdalomtól tántorogva ugyanarról a helyről zuhant a szakadékba, ahonnan a szolgát ledobatta. Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél, ennek a regének és Stibor halálának lehet alapja. A vár egyik kis ajtaja ugyanis egy parányi teraszra nyílik a szakadék fölött. Ez volt a vár egyik legbarbárabb börtöne, mely hírhedt volt akkor egész Magyarországon. Az említett ajtón a rabot kilökték a kőpárkányra, és a szerencsétlen ott szenvedett a nap hevétől, vagy a téli fagyoktól. Megváltást csak az jelentett számára, ha levetette magát a mélybe. Hiteles történelmi adatok szerint Stibor vajda 1414-ben halt meg, amikor erősen meghűlt egy vadászaton. Krakkóban temették el, mert Stibor a lengyel Ostoja családból származott. Egyetlen fia volt, akit szintén Stibornak hívtak, ez 1434-ben halt meg. Benne a család férfiága kihalt, s javai visszaszálltak a koronára. Ezután sűrűn változtatta gazdáit a vár. 1599-ben elfoglalták a törökök, akiket Nádassy Ferenc, Csejte akkori ura vert ki a várból. A vár épségben fennmaradt házirendje szerint, egy darabont dobszóval hirdette minden reggel és este a várkapu kinyitásának és bezárásának idejét. A beckói várnak külön lőmestere is volt, aki az ágyúkról és általában a lőfegyverekről gondoskodott. HÁBORÚK IDEJÉN a vár biztonságos falai között sok főúri család talált menedéket. Ezt bizonyítja egy lelet, egy apró arany karikagyűrű, melybe Wesselényi István nádor neve és az 1605-ös évszám volt bevésve. Wesselényi menyasszonyának tulajdona volt. A vár alatt, lenn a völgyben fekszik Beckó falu. Valaha fontos kereskedelmi központnak számított, átkelőhely volt, itt kötötte össze komp a Vág két partját. Ma a falu nagy jelentőségű mezőgazdasági központ, fejlett földművesszövetkezettel. Az elmúlt évek során számtalan új lakóház és középület épült a faluban, és nagy figyelmet fordítanak az idegenforgalom fejlesztésére is. Beckó várát Nové Mesto nad Váhom-ról (Vágújhelyről) érhetjük el a legkönnyebben. A városból autóbuszjárat visz Beckó faluba (kb. 10 km), és onnan gyalogosan lehet elérni a várromot! Beckó faluból több nagyon szép túrára indulhatunk. Így például keleti irányban az erdei úton haladva jobb kéz felől Skalica domb alatt, Kalnica községbe jutunk, ahonnan északkeleti irányban Szelec községbe érkezünk. Innen turista-út vezet az Inovec 1042 méter magas csúcsára; itt a turistaházban elszállásolási és étkezési lehetőség is van. Az Inovec ormáról gyönyörű kilátás nyílik a Vág völgyére, Trencséntől csaknem Piešťanyig (Pöstényig). Beckó várától keletre emelkedik a Sychrov-csúcs, míg északkeletre a Vörös-hegy. A túrák nem megerőltetők, mert ez a hegység nem túl magas. Beckó faluból Trenčianske Bohuslavicébe haladva elérjük a fő vasútvonalat. Ide az út színpompás réteken át vezet, a Vágón pedig nyáron a gázlón kelhetünk át. A gázló mélysége alig több 40 centiméternél. Ha Trenčín irányába haladunk Bohuslavicéből, úgy innen 14 km-re Chocholna falucska mögött okvetlenül keressük föl a Kyselka gyógyforrást. (ko) 1. A romokban heverő várudvar. 2. Az egykori őrvár lovagterméből a meszszi vidéket szemmel tarthatták. A lovagterem alatt volt a vár börtöne. 3. A beckói várrom. t
