A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-30 / 31. szám

A szegedi fogadalmi templom tornyából festőién szép a kilátás

parcellázni az ezer éves feudális nagybirtokokat. A parasztoké lett a föld Szeged környékén is. E rövidke ízelítő bizonyság arra, hogy e város történelme óriási, s ehhez méltó a jelene is, amely újjávarázsolta a régit, s megteremtette mellé az új alföldi ipari nagyvárost, amelynek sajátos kultúrája messzi földön híres. E kultúra évenként ismétlődő gyöngyszemei a nagy szegedi „kalárisban“ a Szegedi Szabadtéri Játékok.

Ha a csehszlovákiai városok közül hasonlót kellene keresni, talán Brno az, amelynek sajátos kulturális íze emlékeztet Szegedre, de a két város mégis egészen más. A nagy morva városban a történelmi levegő minden új ellenére sokkal jobban uralkodik, mint Szegeden. Szegeden Is jelen van e levegő, de beleolvad a hatalmas zöld terekbe, a ligeteket idéző utcasorokba, s a Tisza-partl parkokba. Talán ez adja a város sajátos levegőjét, Szeged hangulatét.

Akármerről érkezünk a városba, kocsin vagy vonaton, mindenütt sugárutak fogadnak s futnak be a város központja felé, mert Szeged a legmodernebb elvek szerint, egységes tervek alapján épült. A sugárutakat körutak szelik át, amelyek Európa nagyvárosairól kapták nevüket, azokról a városokról, amelyek a nagy árvíz után segítették Szeged újjáépítését.

'Az állomástól az Április 4. útja vezet nyílegyenesen a város központja felé. Jobb oldalt a Pedagógiai Főiskola újbarokk épülete majd a sugárutat a Hósök kapuja zárja le, ívnyflása keretbe foglalja a püspöki palota szép homlokzatát, előtte Rákóczi Ferenc lovasszobrával. Ez már az Aradi vértanúk tere. A püspöki palota egybeépült az egyetem épületeivel, még egy boltív, s már a Dóm-téren vagyunk, s elénk tárul a csodálatos kép, amelyről Móra Ferenc a következőket írta: „Sokat járok a téren ... s akár a déli nap aranyában látom, akár a teli hold ezüstjében, méltóságos nyugalmában mindig van valami nyugtalanító: csakugyan a mi földünkből nőtt ki ez a csoda? A mi homokunk álmodta ezt ki magából?“ Nem kell külön mondani, hogy e sorok a Dómra vonatkoznak, mely előtt ott van a hétezer nézőt befogadó szabadtéri színpad. Azt hiszem, keresni sem lehet alkalmasabb helyett szabadtéri játékokra. A Dóm a háttérben: mint örök s élő díszlet. S a teret körbefogó épületek: mint egy ékköves doboz finom mívű oldalai. A csaknem száz méter

magas tornyok mellett húzódik meg a Dömötör torony, amely Magyarország egyik legrégibb műemléke, Talán a XII. században építették, négyszögletű alapján, s rá a nyolcszögletű torony egy évszázaddal később született. A teret körbefutó árkádok alatt Nemzeti Pantheont hoztak létre, a magyar történelem, Irodalom és művészet kimagasló alakjainak emlékét örökítik meg a szobrok.

A templom mögött az Oskola utca. Az ősi Szeged legrégibb utcája sok-sok műemlékkel. A Dóm mögött, a Somogyi utcán, ha kimegyünk a közeli Tisza-partra, a közeli klinika-épületek fogadnak. Korányi Sándorról, a nagy magyar orvosról nevezeték el a rakpartot. Szemben, az újszegedi Tisza parton, sorakoznak az Odessza városrész új házai. Termálfűtéses, modern lakóháztömbök ezek, innen pillanthatjuk meg a Szőke Tisza üdülőhajőt Is. Szálloda, étterem, bár és úszó strand, ideális és speciális szegedi létesítmények. De innét megláthatjuk a Kultúrpalotát is, amely a Tiszán átívelő karcsú híd lábánál épült, s benne székel a Móra Ferenc múzeum, a Somogyi könyvtár. E múzeumban dolgozott hosszú évekig Tömörkény István, majd Móra Ferenc országszerte, sőt világszerte Ismertté téve a szegedi gyűjteményeket, s halhatatlan érdemeket szerezve a város kulturális életének fellendítésében.

A múzeum palotája mögött Szeged ősi várának egy bástyáját őrzi a Tisza part. Többöles téglafalaihoz rengeteg hagyomány tapad. Hosszú, vérzivataros századokon át fontos szerepet töltött be az ország, a város életében e vár. Később börtön volt, itt raboskodott Rózsa Sándor betyárkirály Is.

A Tisza parton van a szegedi Nemzeti Színház is, elrejtőzve a ősi liget fái közt. Nagy hagyománya van Itt a színjátszásnak, 1719- ben a város már szabadalomlevelet kapott arra, hogy állandó színházat alapítson. Az első állandó Jellegű színház mégiscsak 1858-ban épült fel, az első magyar játékszín igazgatója Kelemen László volt, aki úttörője, és legendás hírű alakja volt a magyar színjátszásnak. A jelenlegi színház a múlt század végefelé épült fel. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején Juhász Gyula költő volt a színház Igazgatója. E múlthoz híven dolgozik s ápolja Szeged kultúráját ma is a színház, amely ezer férőhelyével kicsivé vált az új közönség befogadására, ezért új szlnházt Is létesítettek a Horváth Mihály utcában.

Egy nagy lépést téve álljunk meg a Széchenyi téren. Ez Magyarország egyik legszebb, legharmónlkusabb, legnagyobb városi tere. A körülötte lévő épületek építészeti harmóniát teremtenek. Az észak-nyugati oldalon középen áll a városi tanács művészi épülete. A téren szobrok, Deák Ferenc, Tisza Lajos, Vásárhelyi Pál s végül Széchenyi István fehér márvány alakja hirdeti Szeged lakóinak kegyeletes emlékezését.

E városról könyveket lehetne írni, vonzó szépségét mégsem lehetne teljessé tenni az olvasók előtt. Talán még csak annyit: Magyarország felszabadulása Szeged életében nagy változásokat hozott. Ez a nagy történelmi múltú alföldi város, amely elsősorban a világban paprikájáról, búzájáról volt híres, ipari központ Is lett. Ma mór a parasztemberek mellett sok-sok munkásarc is jellemzi az Üj-Szeged és Rókus, az alsóváros és felsőváros gyárainak, lakónegyedeinek környékét. Csodálatos a reggel Szegeden. Színes áradatként

özönlenek az emberek a gyárka púk felé, különösen szép Ilyenkor a város, mintha a hajnal lesöpörte volna minden porát, s csillogóra mázolták volna az egész képet.

Szeged ma üzen a világnak, üzen hát a pozsonyiaknak, a kassaiaknak, a brnóiaknak, a prágaíknak, s hívja őket, de nem csak hívja, várja is. Felkészülten, igazi magyaros vendégszeretettel, sok-sok szállodai és turista férőhellyel. De azt hiszem, ezek ismertetése már az Idegenforgalommal foglalkozók feladata, mégis el kell mondanom, hogy senki sem csalódik, aki elindul a Szabadtéri Játékokra, ahol Erkel Hunyadi László című operáját, Shakespeare Hamlet-jét, a Mojszejev együttes vendégjátékát, Strauss Cigánybáróját és Verdi Don Carlosát látjuk, az idén több világhírű külföldi énekes vendégszereplésével.

E néhány sor szolgáljon meghívó helyett és azért Is, hogy ha elindul valaki látogatásra, egy kicsit otthonosabban mozogjon a napfény városában.

H. Sz. J.

Mai számunkban bemutatlak a csehszlovák posta Június 21-én kiadott Unesco-bélyegét, amelyen az ismert költő, Petr Bezrufi képe van. Mint mindig, ezúttal is kibocsátottak elsőnapi borítékot, amely 14 napig érvényes.

Érdekességként említjük meg, hogy az utóbbi időben mind több női portré szerepel a bélyegeken. így Surinam Amelia Earhart, a tragikus sorsú amerikai pilótanő emlékét örökítette meg bélyegen.

Amelia Earhart 1937-ben földkörüli repülőútra indult, és ennek során ellátogatott Surlnamba is. Innen folytatta útját, átrepült az óceánon, majd Afrika és Ázsia felett. Egy hónap múlva még rádiogrammot küldött, aztán nyoma veszett. Gépét sem találták meg, nyilván a tengerbe zuhant. A látogatás emlékére 2 bélyeget adtak ki.

Argentína a „Nők az argentin történelemben“ címmel öt bélyeget bocsátott ki, amelyen hires argentin írónők, orvosnők, és tanítónők szerepeinek. A norvég posta bejelentette, hogy Johanna Dybwad színésznő születésének centenáriumán 2 bélyeget ad ki.

Bár nyáron általában nem nagy az érdeklődés a bélyegek iránt, egy frankfurti aukción a klasszikus bélyegek árverezése alkalmával tizennégyezer márkát fizettek egy levélért, amelyen Baden 1BS1. évi 1/a számú bélyeg volt.

Az újdonságokból még a következüket említjük meg: Jemen királyság: A londoni múzeum Rombrandt festményeit reprodukáló hat bélyeget adott ki; Kuwait a núbiai műemlékek megmentése propagálására adott ki egy bélyegpért. Lengyelország egy hatértékű természetvédelmi sorozatot bocsátott ki. Törökországban repülőgépeket ábrázoló bélyegpár Jelent meg.