A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-16 / 42. szám

Pelsőc Hosszúszó A Sajó és a Csetnek-patak ösz­­szefolyásánál létesült még a XI. században. Első lakosai a sajómel­­léki magyar őrségből kerülnek ki. Az egykorú szláv lakosságtól szár­mazik a település neve, amely ko­paszt Jelent. Királyi adományként 1243-ban, a tatárjárás után, az Ákos nemzetségre szállt s annak Bebek­­ága foglalta el. A XIII. század vé­gén már fel is építik Sajó-menti várukat, mely a család lakóhelye is. |A település városiasodása el­indul Korpona város kiváltságait éri el 1328-ban. Vámot szednek a Sajó-hidakon, a város elnyeri a vá sártartás Jogát is. Hetivásárai egy­­begyüjtik a környék lakosságát. Dobsina, Cselnek és Rozsnyó még­is megelőzték. Pelsőc földművelő jellegénél fogva mezővárosnál magasabbra nem emelkedett, bár a szabad bíráskodás jogát is meg­szerezte. A földművelés és állatte­nyésztés mellett itt is mész- és szénégetés segítette elő a lakosság megélhetését. Nagy gyümölcsösei Is kereseti forrást jelentették. A XVI, századtól kezdve a soroza­tos hadjáratokban Igen sokat szen­ved és két évszázaddal későbben már koldusbotra jut. A város bir­tokosat között van Rákóczi György né, Báthory Zsófia, Rákóczi Ferenc, az Aspremont, a Szeremley. csa­lád. A város fénykorát a XVIII. században érte el, amikor Gömör­­megye volt a székvárosa. A század elején épült a vármegyeháza, mely ma a Helyi Nemzeti Bizottságnak s a helyi iskolák néhány osztályá­nak nyújt otthont. Néhány név a polgárság-jobbágyság soraiból: Thewres, Kaswth, Dyak, Penzes, Sere, Lwkacz, Zabo, Balogh, Bar­tók Paloczi, Szöcz, Bodl, Siketh, Balázs, Tóth, Juhász, Tímár, Faze­kas, Pogány, Szegó, Szekeres, Kar­dos, Varga. Gice A Murány patak széles termé­keny völgyében terül el. Lakosai földműveléssel, szén- és mészége­­téssel foglalkoztak. Ök voltak a közeli hámorok ellátói. Cserép­edényeket készítettek és állatte­nyésztéssel is foglalkoztak. A Zách­­nemzetség birtoka volt. Neve a Gergely személynév kicsinyített alakja. Nevét először perbeli idé­zés kapcsán említik. 1327-ben Lét­rejötte a XII század második felé­re tehető. Különösebb, ízesebb földrajzi nevek: Kertmelléke, Felső nyomás, Alsó-Felső nyomás, Alsó- Felső semlyék, Pást szélbe. Kút szer, Baromut alatt, Sas partba, A lacba. Krasznatiorkaiiosszúrét Andrássy-btrtok volt. Eredetileg földesúri rét, majd majorság, köz­ség települi ide a Bebek-család kezdeményezésére. Először 1338- ban történik oklevélszerü említése. Juh- és kecsketenyésztés folyt Itt, szénégetés és fuvarozás. Eöldrafzi nevek: Csermosnya patakfa, Han­­gyásban, Héhek partja alatt, Má­tyás kútfánál. Családnevek: Amb­rus, Balázs, Lázár, Lukács, Szakái, Szalay. Szárnyat, Bányász, Mogyo­rósi. Tavaly úf barlangot fedeztek fel határában. A berzétei-utca 1862'ben Horka A Sajó völgyében. Köves, termé­ketlen hegyoldalban fekszik. Két vasúti megállója van. Az egyik a Pelsőc-Murányi vonalon. Lakosai főleg juhtenyésztéssel, mész- és szénégetéssel foglalkoztak, vala­mint kocsigyártást folytattak. Neve szlovákul azonos a vele átellenben fekvő Ardóval. Az egyik a szlovák, a másik a magyar „erdőtől“ szár­mazik. A XV. század elején kelet­kezett. 1906-től Özörény nevet vi­selt, átvéve egy közeli, középkori, de elpusztult falucska nevét. Job­­hágynevek: Balogh, Halas. Boros, Egri, Pete. Gergely, Szarka, Mo­gyoródi, Ötvös, Pap, Varga. — Ma jelentős cellulózegyár működik benne, mely a környező falvak la­kosainak mint famunkásoknak biz­tosít megélhetést. Pelsőcardó Mindössze eqy kilométeres út ve­ret fel Pelsöctől az ardat magas­latra, melynek két nevezetessége van. Az egyik, hogy a régi várme­gye tde>én ez volt — a ..kopasz orom" — a vesztő és akasztóhely. A másik, hogy tiszta időben a eset­nek! völgyön végigtekintve a Kt­­rályheqy mögött a Magas-Tátra hegykoszorúfában lehet innen gyönyörködni. A község neve ..erdő óvó" eredetiből lett Ardóvá. Alapí­tása visszanyúlik a XII. század ele­iére. s első telepesei királyi erdő­őrök lehettek. A malőrből, tanyá­ból hamarosan községgé növeke­dett Glcei Czékus Mátyás kezde ményezésére. Mély völgyben fek­szik, melynek északt oldalából an­nak alfán bővizű forrás fakad. Ez A rozsnyól őrtorony a forrás szárazság idején még a szomszédos Hosszúszónak is nem egyszer szolgáltatott ivóvizet. 1682—1740-ig törökdúlás áldozata lett. Lakosságát hol rabszíjra fűz­ték, hol elemésztették, hol meg önmaguktól búfdostak el. A XVIII. században, akárcsak Hosszúszót, újonnan kellett telepíteni. A lakos­ság foglalkozása földművelés, juh­tenyésztés, szén és mészéget és. Eobslnai utcarészlet Jólész Hosszúrét mellett a másik köz­ség a szilicei fennsík északi mere­dek partja tövében. Váraljával együtt kerül 1243-ban az Ákosok kezébe, de a községet a Batizi-Má­­riássy család gömöri ága. telepíti. 1318-ra már kialakult a község. Be­­bek, majd Andrássy-birtok volt A lakosság állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozott. Neve vagy a „jó-ülés“, vagya a „jov-les“ összevonása. Első valószínűbb. Né­hány földrajzi név: fólészi hegy, A haraszton, A kerek kökényesnél való, Dellőn. Lekenye Sajó-menti község. 1243-ban IV. Béla király adománylevelében Pel­sőc tartozékaként került az Ákos nemzetség birtokába. Ez az ok­mány Lokuna néven említi. Az Ákosoktól a Forgáchok, majd a Ezéchyek kezére kerül. A török időkben szintén sokat szenved, majdnem teljesen kipusztul. Az üj 1773-as községkép már a harma­dik jobbágytársadalmat veszi számba. Állattenyésztéssel, fuvaro­zással, és szénégetéssel is foglal­koztak a lakosok. A Pelsőc-Domlca-l úton, az ái landó patakot hiányoló „Száraz völgyben“ terül el. Nevét egyesek innen magyarázzák: Hosszú-aszó. Bartholomaetdesz szerint a szokat lanul elnyújtott hangzás tájszólás adta lakosainak a nevet. A XII, szó zad második felében létesült mint Kacsics, majd Bebek-birtok. Földje vörös nyirok, mely kukorica tér mesztésre Igen alkalmas. Lakosai állattenyésztéssel foglalkoztak, de a szénégetést is űzték a közeli Cselén erdőben. Rendkívül sokat szenvedett a töröktől. 1660 és 1760 között teljesen elpusztult. Ma a la­kosság nagy része a horkai céllá­­lóze-gyárban és a gombaszögi kő­törőben dolgozik. Krasznahorkaváralja A magtanul elhúnyt Bors comes után a pelsőci birtokkal az Ákosok nyerik el 1243-ban. Mind a varai, mind Váralját, az Ákosok építették. Oklevél először 1339-ben említi. Bebek birtok, majd az Andrássy családé. A hátvédet biztosító vár következtében a környező közsé­gekkel szemben viszonylag keve­sebbet szenvedett a töröktől. Föld­művesek, állattenyésztők a lako­sok, de kereskedők és kézművesek is (fonal és vászonfehérítők, csa­pók és szűcsök]. Váraljától kelet­re ágazik el az út Pacsán át a Sze­­pesség felé s a Szoroskőn át Kas­sa felé. Különösen élénk volt Rozs­nyóval folytatott kereskedése. Vá­sártartási joggal is rendelkezett. Ma idegenforgalmi központ. Neve­zetessége a most éppen átalakítás alatt álló, lakható vár a község mellett, a fényűző kivitelű András­­sy-mauzóleum. IRudnay: Cigánylány Kecsö A Szilicei fennsík déli, Aggtelek felé néző oldalából kibuggva ó bő­vizű búvópatak mellett létesült. A Kacsics-nemzetség birtoka volt. Nevét a Kelemen kicsinyített alak­ját mutató Kecső személynévtől nyerte. Birtokosa a Kacsics-család tagja lehetett. A török időben

Next

/
Oldalképek
Tartalom