A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-16 / 42. szám
pusztaság volt. Ojratelepítését a Fáy ás Ragályi családok eszközölték a XVII. század második leiében. Néhány ]obbágynév: Hegedűs, Juhász, Lőrincz, Molnár, Székely, Szikra. Lakosai földművesek, állattenyésztők, famunkások, régebben szén- és mészégetők. Kőrös A Pelsőci Nagyhegy északkeleti lejtőjén létesült a XIII. század vé gén, a Máriássy-esalád kezdeményezésére, akik örökösödés révén nyerik el Berzétével együtt 1293- ban. A Bebekek vissza kívánják szerezni. Egészen kihalásukig folyik a harc a két család között. A terület földművelésre nem nagyan alkalmas, ezért a lakosok szénégetéssel, mészégetéssel, fuvarozással foglalkoztak. Fontos szerepet töltött be itt a XVII. században a juhtenyésztés. Néhány földrajzi név: Tető megett, Kertmegi, Kis-kút-bérc, Rétre véggel 1775-ból pecsétje maradt fenn: Sigilium de Senegeteo Körös. Vagyis a lakosság akkori főfoglalkozása a szénégetés volt. Gömöri várbirtok volt 1243-ig, akkor az Ákos nemzetség nyerte el, s bírta a Bebek-ágában 1566-ig. A falut a királyi vár magyar népei szervezték meg a XII. században. Neve akár Lőcse neve, a „Laurentius“ kicsinyített, megrövidült alakja. Sokat szenvedtek a Szendrő-vári robot, valamint a török miatt. Foglalkozásuk a földművelés, fazekasmesterség, mészégetés s a közeli kohók használatára a szénégetés volt Főútvonal haladt át rajta, ezért a fuvarozás és kereskedés is jövedelmet jelentett. Néhány jobbágynév: Bene, Berenti, Benkő, Zegeo, Benedek, Ciorba, Fazekas, Kouacz, Béres, Fazekas. A faluban jelenleg 245 ház található, magyar lakosainak száma 1296. Katolikus temploma nagyon A gombaszögi cseppkőbarlang Tiba Kis község Lekenye és Cso-ltó között, a nyugati domb tövében. Ma összefügg Lekenyével. Lakosainak foglalkozása: földművelés, állattenyésztés, szén- és mészégetés. A Pletric'hi család birtoka, majd a Thybay-é, innen ered a neve is. régi. A rejormátus templom a század elején épült. A néphit szerint IV. Béla király a muhi ütközetből menekülve hosszabb ideig tartóz kodott itt. Még ma is megtaláljuk azt a kőfalat, mely lakóit körülvette, továbbá az Oltárlyuk nevű sziklahasadékot, ahol imádkozott és a lakosok nemes leveleit kiállította. Határában van az Ördög lyuk nevű barlang egy darázs kőtelep és egy melegvízü forrás. A götnÖrhorkal cellulózé gyár Mellété Várföld volt és rajta várjobbágyok éltek. Települése a XI. szó zadban ment végbe. 1243-ban már „villa“. Várjobbágysága a várt szolgálat alól felszabadulva a nemesi rendbe futott. A lakosok nagyöbbára iparűzö ktberttnusok voltak de szenet is égettek a kohók számára és híres fazekasiparral is rendelkezett. Állattenyésztéssel is foglalkoztak. A XVII. század itt is nagy anyagi leromlást hozott. Még templottúornyuk egyetlen harang fát Is porciófizetésre kell áldoz rítok 1697-ben. Néhány földrajzi név: KScskéhath, Teövlsallya, De rekrét, kitkás. Bolond kút, Gyalog út bértze, Gyermekerdő, Duba hegy, Btkdllya. Páskaháza Az Ákos-nemzetség „erdőháti“ községei közé tartozik, melyek a Csetnek-patak völgyében a Pelsőci Fennsík erdős hátában létesültek. A XIII. század második felében alakult ki. Első telepese, akit egyben az alakuló község bírájá nak. soltészának tartanak Páska nevű volt. Lakosai favágással, juhászattal, szénégetéssel foglalkoztak a közelben meginduló bányászat és vasfeldolgozásnái kézi és igás napszámba is mentek. Birtokos családok: Pelsőczi, Plathy, Karner stb. Néhány jobbágynév: Behe, Busza, Lukacz, Batscho, Bencze, Dömző, Ambrus, Perlaczy, Orbán, Vizes, Bodnár. Sebő. Rudna Az Ivágyő hegy. lábéin ál létesült s nevét ércbányái után nyerte. Az Ákos-nemzetség birtoka lett 1243-ban Berzétével együtt. )Az oklevelek először 1291-ben körül említik. Araity, ezüst, vasbányászat folyt Itt. A Berzétéért folyó viszály az Ákosok és Márlássyak között Rudnára Is kiterjedt. A földművelés a hegyes talajon igen gyéren fizetett, ezért a lakosság inkább állat tenyésztést űzött. A nép hámormunkára Csetnekre járt, mivel határéban nem volt vaskohó. A Máriássy család birtokolta. Néhány földrajzi név: Nierges hegy, Nagi íeir kő, Hosszú mesde, Hidegkút, Gents patak, Nylrjes rét, Tetői sor. Szaloc A Sajó kanyonszerű szűk völgyében, Berzéte és Pelsőc között fekszik. Ami szántóföld van a Sajó partján, az termékeny. Csak észak felől a Pelsőci hegy oldala köves és terméketlen. Ezen állattenyésztés folyt. Ezenkívül bányatermék és szénfuvarozással foglalkoztak. Ma a közeli gombaszögi nagyka pacitású kőtörő ad kereseti lehetőséget a férfiaknak. Pelsőctől keletre, a Sajó és az országút mellett fekvő település, Eszterházy birtok volt. Lakosai földműveléssel, állattenyésztéssel, bányásztermékek- és szénfivairozással foglalkoztak, azonkívül a közeli hámorokban is talállak munkalehetőséget. A vele átellenben magasodó Pelsőci hegy oldalában még feltáratlan barlangok nyílásai találhatók. Gombaszög Sajó-menti község, a folyó bal partján terül el. A járás utolsó községe nyugat falé. A folyó menti földek Igen termékenyek, qobona, gyümölcs, bő szénatermést nyújtanak. A kelet felé emelkedő dombokat takarja a Cselén erdő. Itt a nép szénégetéssel foglalkozott. Terményüket az északi tájak népe vásárolta fel. Földbirtokosok tit a Kiss, Rafályl, Ludman családok és a Bassó-örökösök. Bassó Gábor 1706-ban 11. Rákóczi Ferencet ttt látta vendégül. Pozsnyő új negyede Bartho<omaeid,osz lB04-ben Gomfcaszegnek írja a latin szövegben. A Sajó kanyon hajtásában létesült telep. Itt állott a pálosok kolostora, melyet a Csetneklek 1371-ben alapítottak. A helv nevét Ila Bá lint is „Gnmba?zeg“-iiek írja. A Za váz hegy tövében épült s ezért a Zavazalja nevet is viselte Az egész helység a pálosok birtokéban volt s vámmentességet élvezett. A monostor 1586-ban a Bebekek alatt pusztult el, amikor Svondi Lázár császári hadvezér elfog falta s a földdel tette egyenlővé. A tornai Eszterházi család birtoka volt későbben. Ma arról nevezetes, hogy a járási CSEMADOK itt tartja nyaranta ma már országos bírü dalos versenyeit. EST
