A Jó Pásztor, 1948. március-május (26. évfolyam, 11-21. szám)

1948-05-21 / 21. szám

PAGE S OLDAL A JO PÁSZTOR — Ti E GOOD SHEPHERD MAV 21, 1948 A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: L. 1. XARKANY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó GÉZA PEREY PUBLISHING COMPANY. INC.________ Szerkesztő GÉZA PEREY Editor Társtzerkesziő: LÁSZLÓ SZEGEDY Associate Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 11426 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 4, OHIO Telefon: CEdar 9141 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évra.............................$4.00 Fél évra..............E............ 2.00 SUBSCRIPTION RATES One Yéar..........................$4.00 Half Year....r,.................. 2.00 Magyarországra és Kanadába: egy évre $6.00 — Félévre $3.00 Entered as second class matter September 1st, 1933, at the Pest Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3, 1879. Testvéri levelek FOLYIK A TÖRTÉNELEM A független zsidó köztársaság kikiáltása "Ezek után láiék négy angyalt állani a Földnek négy szegletén, a földnek négy szegletét tartva ..." (János jelenései 7, 1.) 5708-1948 Mikor a Jelen teleskópját a történelem égboltozatára irányítjuk: különös látványban van részünk. A történelem égboltozatán látjuk újra felbukkanni a füg­getlen zsidó államot, melyet Yespazianus római császár ural­kodása alatt és fia Titus fővezérsége mellett, a római légiók közel kétezer évvel ezelőtt feldúltak és megsemmisítettek! És az Urnák 1948-ik esztendejében, május hó 15-én: Pa­lesztina fővárosában: Jeruzsálemben, ahol az Ur Jézus Krisz­tus élt, tanított és Égi Atyjának rendelése szerint megfeszit­­tetett: a zsidóság elismert vezérei, a szokásos diplomáciai for­maságok között KIKIÁLTOTTÁK A FÜGGETLEN ZSIDÓ * KÖZTÁRSASÁGOT! Ezzel a világhistória egyik legnagyobb csodája vált va­lósággá! Mert a világhistóriában még sohasem fordult elő, hogy egy ország, melyet egy százszorosán • nagyobb pogány túlerő közel kétezer évvel ezelőtt teljesen megsemmisített és maradék népét a világ minden tájára szétszórta: kétezer­éves hamvaiból újra feléledhessen és újra önálló országot al­kothasson! Truman, a U. S. elnöke, brilliáns politikai sakkhuzással, az önálló uj zsidó köztársaság kikiáltása után A U. S. NEVÉBEN NYOMBAN, — KÉT PERCEN BELÜL, — RÁDIÓ SZÓZATBAN ELISMERTE AZ UJ ÉS FÜGGETLEN ZSIDÓ ÁLLAMOT, MINT KÖZTÁRSASÁGOT! Ezzel elütötte a Szovjetet az elsőségtől, — holott a Szov­jet már régen készült arra, hogy ö fogja elismerni elsőnek az uj zsidó államot és ezzel még jobban megerősítse a zsidók ama tévhitét, hogy a világ népei között egyetlen igazi párt­fogójuk a Szovjet. Mert a U. S. politikája a távoljövőbe néz. A U. S. távolkeleti politikájára nézve ugyanis nagyon fontos, hogy a távol Keleten egy barátságos és a U. S. iránt hálás zsidó állam alakuljon ki, melyre világválságok idején is biztosan számíthatunk. János jelenésének négy angyala közül, akik a Földnek négy szegletén állanak, a látnoki szemek most csodálkozva látják, hogy é A FÖLD KELETI SZÖGLETÉN ÁLLÓ ANGYALNAK EGY OLYAN UJ LOBOGÓ VAN A KEZÉBEN. AMILYENT KÉT­EZER ÉVE NEM LÁTOTT A VILÁG! A világ népei ma még nem ismerik ezt a lobogót, de majd megismerik hamarosan, mert ott fog lobogni mindenütt, ahol az uj zsidó államnak követségei és konzulátusai lesz­nek. A new yorki zsidó külügyministérium palotáján már is ott lobog a csillagsávos U. S. lobogó mellett az uj zsidó állam sok ezer éves uj lobogója: DÁVID KIRÁLY FEHÉRSELYEM LOBOGÓJA, KÖZÉPEN A DÁVID CSILLAGGAL, MELYET KÉT ÉGSZÍNKÉK SÁV OSZT HÁROM RÉSZRE, vagyis: Judeára, Transyordániára és Galileára, melyek az egykori “nagy” zsidóállamot alkották és amelyekből a zsi­dóknak most csupán Judeának is csak egy harmadrésze jutott. Ugyanezen Dávid-csillagos lobogók lengtek Jeruzsálem utcáin akkor is, amikor közel kétezer évvel ezelőtt a Dávid Király Házából való Ur Jézus Krisztus Jeruzsálembe diadal­masan bevonult és Izráel szüzei ujongva virágokat szórtak lábai és kísérőinek lábai elé. Mint tudjuk, Jézus, aki Máté szerint nagyon szerette Izráelt, a jövőbe látott és előre megsiratta és meggyászolta Jeruzsálemnek és a Templomok Templomának, ahol Ő is imádkozott és tanított, — eljövendő gyászos pusztulását. De ugylátszik, hogy közel kétezer esztendő szenvedései­nek nagy áldozata a felhőkárpitokon túli égi magasságokban, ahol Fény trónusaikon ülve, az Atya és Fiú igazgatják a világ sorsát, — elfogadtatott és megengedtetett, hogy a zsidók or­szága: Judea újra életre keljen kétezer esztendős romjaiból! A KERESZTÉNY VILÁG, — ÉLÜKÖN ŐSZENTSÉGÉVEL: A PÁPÁVAL, SZERETETTEL ÜDVÖZLIK AZ ÚJJÁ­SZÜLETETT UJ ZSIDÓ KÖZTÁRSASÁGOT, mely viszont békében kíván élni és együtt óhajt munkálkodni a világ összes keresztény nemzeteivel. i Ma még borús a láthatár az uj zsidó állam felett, mert a gonoszul felbiztatott környező arab és mohamedán államok "ÉN REFORMÁTUS VAGYOK . . ." Én református vagyok, de legkedvesebb ke­resztény lapom a Jó Pásztor! Tegyük örökké emlékezetessé ezt a (jubileumi esztendőt a Jó Pásztor számára. Ez a lap nemcsak Ame­rikában fejt ki áldásos működést, de ezrek áldják és fogadják imáikba az Óhazában is, mint a szabadságeszmék rendithelellen baj­nokát! Mellékelem az én 'morgicsmegváltási" csekkemet, mert csak akkor leszek nyugodt, ha a Jó Pásztor már biztos révbe érkezik. SZ. ADRIENNE BUSONGÓ 240 East Tujunga, Calif. íme magyar Testvérek: Ilyen magyar szivek is vanak! Adrienne Busongó a Jó Pásztorért busong, pedig talán az ő élete sem csupa fény, derű és tavaszi napsugár. De mindenek előtt mégis szeretett hitéleti lapjáért aggódik, busul. Isten bizonyára megáldja őt nemes, jó. szivéért. És most olvasátok Testvérek az itt következő szivbeli sorokat: . . MINDEN JÓ KERESZTÉNY MAGYARHOZ" "Szóljon ez a levelem minden jó keresztény magyarhoz. Ne feledjük el, hogy a Jó Pásztor tulajdonképen a nagy magyar keresztény kö­zösségé és a Jó Pásztornak csak baja, gondja, időre való megjelenése a Gazdáé. Vegyük le a Gondbatyut a Jó Pásztor válláról, hogy még magasabbra szárnyalhasson. — Én szeretettel melékelem egy napi jövedelmemet, $8.60-at. DE KECZER ALADÁR a Jó Pásztor lelkes olvasója Lake Tomahawk, Wisconsin Mennyi * jóság, mennyi megértés és keresz­tényi szeretet sugárzik felénk ebből a levélből is. Már maga ez is nagy erőt ad a további küzdelemhez. De olvassuk a következő rövid levelet: "JUBILEUMI ÉV VAN TESTVÉR!" "Jubileumi év van Testvér! Te is , vagy Testvér, én is az vÜíjyökT Fogtunk Őss’ze mindnyájan, hogy minél közelebb hozzuk a "morgicslevél" elégetésének nagy ünnepét! Az Égi Jó Pásztor is meg fogja segíteni azokat, akik a földi Jó Pásztori megsegítik! A csek­kem mellékelem. Használják fel gépeik ola­jozására egészséggel! LÉVAY CONCHA MARGIT 350 East 86th Street, New York, N. Y. íme egy nemes női szív lelkes megnyilat­kozása! A csekk összegét nem említi a nemes levélíró. De annyit elárulhatunk, hogy jó so­káig tudjuk vele olajozni a nagy nyomógépet, mely úgy ontja a Jó Pásztor hitéleti példá­nyait, mint cséplőgép a tiszta búzát. i >. HASZNOSABB ÚJSÁGOT NEM OLVASHAT SENKI . . . . . . Megértettük a helyzetet. És kötelessé­gemnek tartom, hogy segítsek. Legnagyobb örömöm az volna, ha minden igaz és hü ke­resztény olvasná a Jó Pásztor újságot. Én alig várom minden héten, hogy megkapjam és olvashassam. Nagy örömmel olvasom és aján­lom mindenkinek. Hasznosabb újságot nem olvashat senki. Minden igazhivő ezt megért­heti, ha akarja ... És kívánom, hogy gond nélkül vígan írhassák ezt a jő újságot. Marad­tam igaz szeretettel, hűséges olvasója a Jó Pásztornak. Itt küldök 5 dollárt igaz szeretet­tel. Isten áldása kisérje a Jó Pásztort. FRIEDMAN PÉTER PÁL R. 1, Box 227. Albany, La. Nincs párja a magyar szívnek, magyar lé­leknek. Mert nemcsak segítenek, de jó kedv­vel, szeretettel teszik ezt! Kedves Hittestvé­rek: ugyebár mindnyájan ezt teszitek, mind­nyájan igy éreztek? Mert jaj volna a magyar ügynek és keresztény ügynek, ha hittestvé­reink közömbösek maradnának, mikor hitéleti latamk megmentéséj-ől> van szó^ (Jövő számunkban folytatjuk.; AZ AMERIKAI MAGYARSÁG ÉS AZ AMERIKAI MAGYAR ÍRÁS Szemelvény Kemény György székfoglalói előadásából, melyei Dr. Varga Demján nyug. egyetemi tanár és a pécsi egyetem volt rektora olvasott fel helyette a budapesti Szent István Akadémián, az Akadémia 1947. év november havában tartott ülésén. A felolvasás úgy kezdődik, hogy “levelek hullása idején vagyunk. Az amerikai magyar­ság félszázados fájáról egyre­­másra hullanak a fáradt, a sár­gult levelek és maholnap már hírmondó sem marad a félszá­zad előtt nagyarányban megin­dult magyar kivándorlás fecs­kéi közül...” Hogy is mondja csak Arany János: "Hullatja levelét az Idő Vén Fája; Vastag rétegekben terítve alá ja. Én az avart jártam, iünó'dve megálltam S egy sárgult levélen ezt írva találtam:" ... Hej, de sok levél hullott már le az amerikai magyarság “Vén Fájáról!” Mennyi-mennyi történetet le­hetne leolvasni a sok sárgult levélről. Történeteket, melyeket nem fog többé megírni senki. És tör­téneteket, melyeket életükkel, szivükkel, vérükkel Írtak az amerikai magyar irók és költő­­igricek. Történeteket ... amelyeket nem akar olvasni senki! Mert a magyarságnak sem nyelvében, sem lelkében, sem szellemében nem él többé a magyar. Elzsirosodott a szív; eltom­pult a lélek, elhomályosodott az értelem, berozsdásodott a magyar érzés. Mindezekről szakavatottabb tollal ir Kemény György, a Pe­tőfi Társaság és a Szent István Akadémia tagja a Szent István Akadémia székfoglalói beszé­dében, amelyből most a követ­kező töredéket közöljük: VASS ANDRÁSRÓL ÉS EGYEBEKRŐL 1923-ban jelent meg a “Vas András” cimü epikus mü (Írója Kemény György) a kivándor­lásról és ez hívta fel a legna­gyobb figyelmet az amerikai magyar írásra, különösen is a költészetre azért, mert Magyar­­országon kivétel nélkül ismer­tették a lapok az “amerikai magyarság eposzát.” De még mindig nem olvasta a magyar­­országi közönség az amerikai magyar írásokat, sőt a minden felé ismertetett “Vas András”-t sem, mert hiszen ez a könyv is csak néhány példányban került el Magyarországba. hadseregei máris az uj zsidó köztársaság életére törtek: de remélni lehet, hogy J A KERESZTÉNY VILÁG FELÉBREDŐ L^LKIISMERETE MEG FOGJA AKADÁLYOZNI AZ UJ ZSIDÓ KÖZTÁRSA­SÁG ÚJABB LEROMBOLÁSÁT. Ezt reméli Őszentsége XII. Pius Pápa, Jékus Egyházának földi helytartója is! 1937 őszén a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium könyvbiráló bizottsága mon­dott elismerő véleményt a :“Vas András”-ról és egyben követ­kező óhajtásának adott kifeje­zést: “Jó volna, ha bevezető tanul­mányt iktatna a kiadó a könyv elejére az amerikai magyar iro­dalomról, sőt magáról a szerző­ről. Mindenesetre fel kell hívni az ifjúság figyelmét arra, hogy itt az amerikai magyar iroda­lom egyik termékéről van szó.” “Az amerikai magyar irodal­mat «nagyobb figyelemben és megbecsülésben kellene része­sítenünk. Vigyük be termékeit az iskolák könyvtáraiba is, hogy az ifjúság megismerje az idegenbe szakadt magyarság lelkületét, helyzetét és irodal­mát.” Ez volt az első és megfelelő helyről jövő, komoly felfigye­lés az amerikai magyar Írásra, amely mindenestre megérde­melné a “nagyobb figyelmet és megbecsülést. A félszázados amerikai ma­gyar irás és annak lelkes, derék munkásai legtöbb esetben éhe­ző napszámosai: méltán meg­érdemelnék legalább is azt, hogy végre valahára ne csak igazán megismerje, hanem érté­kük szerint értékelje és lelki értékeik alapján meg is szeres­se őket minden magyarul olva­só ember a világon. Miután egy félszázadon ke­resztül úgy Amerikában, mint Magyarországon vajmi kevés történt arra nézve, hogy az amerikai magyar Írókat és azok írásait rendszeresen ismertes­ség és azokat rovásra is vágják, igy azután egy félszázad múl­tával lehetetlenség az amerikai magyar irás alapos megismer­tetése és méltánylása egy rö­­vidlélekzetü visszaemlékezés­ben. (Folytatás a 6-ik oldalon) 1848-1948 A magyar szabadságharc története XVII. Ugyancsak augusztus 11-én délután egy kiáltványt olvastak Arad utcáin, mely a kormányzó és a minisztérum leköszöntését tudatja a néppel. E kiáltvány egész terjedelmében igy hangzott: “A nemzethez! A szerencsétlen harcok után, melyekkel Isten a legközeleb­bi napokban meglátogatta e nemzett, nincs többé remény, hogy az egyesült osztrák és orosz nagyhatalmasságok ellen az önvé­delem harcát sikerrel folytassuk. Ily körülmények között a nemzet életének megmentése és jövőjének biztosítása egyedül a hadsereg élén álló vezértől lévén várható és lelkem tiszta meggyőződése szerint a. mostani kor­mány további létezése a nemzetre nézve nemcsak haszontalanná, de károssá is válván: ezennel tudtára adom á nemzetnek, hogy azon tiszta hazafiul érzéstől indíttatva, mellyel mindén léptei­met és egész életemet egyedül hazámnak szentelem: magiam és I minisztereim nevében ezennel a kormányról lelépek és addig, mig a nemzet hatósága szerint intézkednék: a legfőbb katonai és kormányzói hatalmat Görgei Artur tábornok urra ruházom. Megvárom tőle — és ezért Isten, ia nemzet és a história előtt felelőssé testem, — hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége sze­rint szegény hazánk nemzeti status-életének megmentésére, ja­vára és jövőjének biztosítására forditandja. Szeresse hazáját oly önzetlenül, mint én szeretém: és le­gyen a nemzet boldogságának biztosításában szerencsésebb ná­damnál. i Cselekvéssel tpbbé nem használhatok hazámnak; ha halá­lom valami jót eszközölhet számára: örömmel adandóm életemet áldozatul. Az igazság és kegyelem istene legyen a nemzettel. Aradvára, augusztus 11-én, 1849. Kossuth Lajos kormányzó. — Vukovics Sebő igazságügy­­miniszter. — Csányi László közmunka és keresk. miniszter. — Horvát Mihály kultuszminiszter.” I MAGYARORSZÁG DIKTÁTORA 1849 augusztus 11-én, este 8 órakor vette át Görgei a dik­tatúrát; a volt kormány tagjai már ekkor elmenekültek. Görgei nagy haditanácsot hivott össze, hol nemcsak a csa­patparancsnokok, hanem a nem harcoló állományú tábornokok és törzstisztek is részt vettek, köztük kilencen a későbbi aradi vértanuk közül is. Görgei előadta a helyzetet: kifejezte meggyőződését, hogy eredményesen folytatni a harcot lehetetlenség, kifejezte remé­nyét, hogy a hazának egyedül azzal használhatnak legtöbbet, ha az orosz előtt a fegyvert leteszik. Egyúttal átadta kész le­velét is, melyet a Világoson túl szemben álló orosz főparancs­nokhoz, Riidigerhez akar e tárgyban intézni. Belátásukra bízza a teendőket és ama kijelentéssel, hogy ő a tanács határozatára kész a háborút is folytatni: elhagyta a tanácskozást, nehogy je­lenléte nyomást gyakoroljon valakire. A haditanács hosszas és heves vita után végre elfogadta Görgei javaslatát és két hadikövet nyomban Rüdigerhez uta­zott Görgei levelével. A fegyverletétel tehát el volt határozva, csakhogy a főtisz­teken kívül ezt senki sem tudta. Ezek után felkerekedett a tá­bor és az éjnek hűvössége alatt északkeletnek, Világosnak tar­tott ... A VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL 1849 augusztus 13. A világosi nagy katasztrófa nem csupán a magyar nemzet ügye, hanem a világhistóriáé is. A magyar nemzeten kívül egész Európa felelős érte. Ha volna törvényszék, mely e kérdésben Ítéljen: kit kel­lene menteni, kit kellene vádolni? Azokat a honfaikat-e, kik évtizedek nyomorát, csalódásait, epesztő vágyát hordozák szivükben a hontalanság üldöző kinja mellett? A hadvezéreket-e, kiknek még a síremlékekkel is adós. ma­radtunk? A lengyel vezért-e, ki csak dicsőséget irt hazánk évlapjár;a és csak sebeket vitt el innen magával? Azt a férfit-e, kinek nagyravágyása az volt, hogy hazáját tegye naggyá? Vagy azokat-e, kik kimondott elveikért férfiakként kiszen­vedtek, de meg nem törtek? Vagy azt a népet, mely áldozni meg nem szűnt és melyet a szenvedés honától el nem tántorított ? Vagy azt a közkatonát, ki húszszor rohant a halálba e szó­val: Éljen a haza! — és kiejté kezéből fegyverét, midőn azt mondák neki, hogy “meghalt a haza”! Van-e a magyar nemzetnek szüksége e vádakra? Kell-e ítéletet kérnünk? Nincs-e igazolva a történet előtt sorsunk fordplata e. szókr ban: “Két világhatalom keze sulyosult rájuk:-és ők kevesen voltak.. (Folytatjuk) PB»a«»OOOD<aM<»ODDQOOQOOBWWagÖj “GOOD SHEPHERD” WEEKLY- _ . ..... .... . ... ^ .. *-11426 Buckeye Road ELŐFIZETÉS ÉVI 4 DOLLÁR MERCHANTS: Best Advertising Medium melyekben a Jó Pásztor lelkes olvasótábora “morgics” elégetési mozgalmat indított. OLVASD TE IS TESTVÉR! Meghatódottan mutatunk itt be néhány olyan levelet, melyet drága hittestvéreink: a Jó Pásztor olvasói írtak hozzánk a Jó Pásztor morgics levelének elégetése ügyében. A levelek olyan szépek, olyan keresztényiek, olyan szivből valók, olyan létekből lelkedzet­­tek, hogy azokat csak Magasabb Helyről sugalmazhatták, ahonnét figyelnek mindnyájunkra és számon tartják mindnyájunk cselekedeteit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom