A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-10-11 / 73. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. OKTÓBER 11. Röviden ■ Aláírták a koalíciós szerződést Október 9. A dokumentumot Mikulás Dzurinda (Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió - SDKÚ), Bugár Béla (Magyar Koalíció Pártja - MKP), Pavol Hrusovsky (Kereszténydemokrata Mozgalom - KDH) és Pavol Rusko (Új Polgári Szövetség - ANO) látta el kézjegyével a pozsonyi Prímási palotában. Mikulás Dzurinda régi-új kormányfő az aláírás után kijelentette: a programtézisek a leendő kormányprogram alaptéziseit képezik majd. A kormánykoalíció ambíciója, hogy Szlovákiát bevezesse az egyesült Európába és ezzel az országot a legreményteljesebb jövő várja. Bugár Béla elégedettségének adott hangot, mert a pártok gyorsan megegyeztek. „Segíteni akarunk abban is, hogy ez a kormány határozott legyen a reformok végrehajtásában és a kormányprogram teljesítésében” - fogalmazott és hozzátette: ezzel bizonyíthatjuk, hogy a kormány az ország polgárait szolgálja. ■ Tókés László visszautasítja Markó Béla nyilatkozatát Október 9. Hosszú állásfoglalásban utasította vissza Tőkés László püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke azt a nyilatkozatot, amelyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke adott az MTI-nek annak kapcsán, hogy Tőkés püspök a román bíróságtól kérte a szövetség VII. kongresszusának összehívásáról szóló határozat megsemmisítését. Az állásfoglalásában Tőkés püspök úgy fogalmazott: a szövetségi elnök kivételesen durva, személyeskedő támadással válaszolt, és a méltatlan vádaskodással megkerülte a tényeket, megpróbálta elkendőzni a valóságot. A tiszteletbeli elnök szerint alantas indítékú nemzeti demagógia Markó Bélának az a megállapítása, hogy Tőkés püspök “saját sorstársait jelentette fel” a bukaresti bíróságon. Mint hangsúlyozta: sorstársainak nem az Iliescuféle román kommunista utódpárttal lepaktált, törvénytelenséget törvénytelenségre halmozó Markó-csoportot tartja, hanem az általuk félrevezetett erdélyi magyar közösséget. Október 6. Megemlékezések tatáron tál a Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi földi sugárzású WNYE 25 csatorna - New York, New Jersey, Connecticut - Szombat 16 óra DUNA TV Híradó - Szombat reggel 7 óra 30 perc Time Warner Cable 34 csatorna - Manhattan - Vasárnap 16 óra WLRN 36 csatorna - Greater Miami (Hollywoodtól Key-ig) - Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Dél-Florida (West Palm Beach-től Key-ig) HATV, P.O. Bök 468, Radio City Station, New Ydk, NY 10019 Tel/fax: 1-718-275-1223 Kari Bardosh producer Október 6. Az aradi vértanúk kálváriája - legalább égj napra - mindig egységbe forrasztja a nemzetet. Ilyenkor, ba csak egy pillanatra is, mindannyian megértjük, bogy a nemzet nem üres frázis, nem melldöngetés - hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke vasárnap Aradon az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vértanú tábornoka előtt tisztelgő megemlékezésen. A szabadságharc 13 mártírhalált halt tábornokáról egy hetes rendezvénysorozattal emlékeztek meg az idén Aradon. Vasárnap mintegy ötezer ember gyűlt össze a vesztőhelynél. A magyar Országgyűlés elnöke mellett jelen volt Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, az MDF elnöke, Ivancsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A román kormány üzenetét Vasile Dán Ungureanu, Arad megye prefektusa tolmácsolta, majd Dorel Popa aradi polgármester mondott rövid beszédet. Mindketten a két népet összekötő szálak fontosságát, közös jövőjüket emelték ki. Beszédében Szili Katalin a nemzeti egység és az összefogás jelentőségéről szólt. Akkor voltunk igazán erősek, amikor a magyarság mellett egyenrangú partnerként ismertük el a szerbeket, horvátokat, románokat és német ajkú sorstársainkat, illetve ők is ekként kezeltek minket - mondotta. A szabadságharc nem csupán kiemelkedő része volt a történelemnek, hanem maga volt a történelem. A forradalom hihetetlen nagy teljesítménye volt, hogy a szabadságharc egész ideje alatt egységes tudott maradni a nemzet - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője arról szólt nagy hangsúllyal, hogy ez a nap az alázat napja. “Azért van, hogy meghalljuk az egység üzenetét, az egységét, amely túlélésünk záloga”. Az ünnepség a vesztőhelyen felállított emlékmű megkoszorúzásával zárult. Margonya FIGYELEM! Adásunk időpontja október elsejével megváltozik! Adásunkat vasárnap este 6:30-7:30-ig és hétfőn 1-2-ig fogjuk sugározni! W Leaven Ön is támogatónk! Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57es csatornán sugározzuk, minden szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást minden szerda du 2-3 óra között megismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira, vagy fordítva. Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea, Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna ÜSZTÖKE ISTVÁN producer/szerkesztő Tel.: (718) 721 - 2824 Fax: (718) 626 - 7566 E-mail: Uszhatvani@hotmail.com Szlovákiában, a keleti végeken fekvő Margonyán, a Dessewffy-család egykori birtokán vasárnap megkoszorúzták az aradi vértanú, Dessewfiy Arisztid honvédtábornok sírját. A sírnál Csapody Miklós országgyűlési képviselő, az MDF alelnöke mondott beszédet. A Csemadok Kassa-vidéki területi választmányának tagjai, a kassai magyar színtársulat, a Thália Színház, a Magyar Köztársaság Kassai Főkonzulátusa és a környékbeli magyar szervezetek az aradi vértanúk kivégzésének napján minden évben elzarándokolnak Margonyára, ahol a magyaroktól már nem lakott kis falu önkormányzatával együtt koszorúzzák meg a vértanú sírját. A golyóval kivégzett Dessewffy Arisztid holttestét annak idején a felesége “lopta haza” Aradról Margonyára. A hét végén Pozsonyban is megemlékezést tartottak. A város evangélikus temetőjében a két pozsonyi mártír, báró Jeszenák János és Rázga Pál sírját koszorúztak meg a pozsonyi magyarok, akik az emlékúnnepségen felidézték, hogy Pozsonyban már 1849 januárjában megkezdődtek a kivégzések: július végéig ott is tizenhárom szabadságharcost végeztek ki. Vajdaság A vajdasági magyar pártok és szervezetek az idén is, immár hagyományosan a bánsági Eleméren, a Kiss Ernő mártír honvédtábornok által épített Szent Ágoston templomban tartották meg az aradi vértanúk emlékének szentelt központi ünnepséget. Az emlékúnnepségen Magyarországot többek között Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Varga Imre a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője képviselte. A megemlékezés gyászmisével kezdődött, Húzsvár László bánsági római katolikus püspök mondott szentmisét. Történelmi ihletésű szentbeszéde után a magyar evangélikus és az ortodox szerb egyház képviselője is szólt az egybegyűltekhez. A templomban tartott rövid zenés műsor után, a templom előtt, Kiss Ernő emléktáblájánál folytatódott az ünnepség. Szabó Vilmos mondott beszédet, majd a vajdasági magyar pártok képviselői szóltak az egybegyűltekhez. Az alkalmi beszédek után a vajdasági pártok és szervezetek, illetve a Magyar Köztársaság képviselői koszorúkat és a kegyelet virágjait helyezték el Kiss Ernő honvédtábornoknak a Szent Ágoston templom homlokzatán található emléktáblájánál illetve a tábornok nyugvóhelyén, amely a Szent Ágoston templom alagsorában található. Kiss Ernő holttestét 1872-ben helyezték el az eleméri templom családi sírboltjában örök nyugalomra. Az ugyancsak aradi vértanú Lázár Vilmos a szomszédos Nagybecskerek szülötte, de neki mindmáig nem emeltek méltó emléket. Szombaton és vasárnap a Vajdaság számos városában - Újvidék, Zombor, Temerín, Kikinda, Óbecse - tartottak emlékünnepségeket az aradi vértanúk tiszteletére. Kárpátalja A kárpátaljai magyarság az idén is méltó módon emlékezett meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 153 évvel ezelőtt Aradon kivégzett vértanúiról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a hagyományoknak megfelelően Nagyszőlősön tartotta az Aradon és másutt kivégzett mártírok emlékének szentelt központi megemlékezését, az 1849-ben ugyancsak vértanúhalált halt egykori Ugocsa megyei főispán, Perényi Zsigmond báró szobránál. Az emlékúnnepségen a magyar nemzet szabadságküzdelmeire Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke emlékezett. Mint beszédében hangsúlyozta, 1849. október 6-ának van egy reményteli tanulsága: se Aradon, se a budapesti Új Épületnél nem sikerült pontot tenni a magyar történelem végére. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében példaként állította az aradi tizenhármak és báró Perényi Zsigmond életét a kárpátaljai magyarság elé a következetesség tekintetében. Kárpátalján lennie kell elég magyarnak, aki a széthúzás helyett a megmaradást választja - mondotta. A budapesti kormány nevében Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának kárpátaljai főosztályvezetője emlékezett. Az ünnepség lezárásaként a kárpátaljai magyar szervezetek, a történelmi egyházak, Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul, a megyei állami közigazgatási hivatal és a HTMH képviselői megkoszorúzták Perényi Zsigmond emlékművét. Beregszászon az aradi tizenhármak emlékének méltatása már pénteken elkezdődött a Zrínyi Ilona Zeneiskolában előadott irodalmi összeállítással, vasárnap pedig megkoszorúzták a honvédsírokat a város református temetőjében. Ungváron vasárnap délután emlékeztek meg a tizenhárom aradi vértanú kivégzésének évfordulójáról. Az Ungvidéki Magyar Szövetség és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége képviselő az ungvári temető 48-as honvédsírjain helyezték el a megemlékezés virágait.
