Magyarországi Zsidó Hitközségek 1944. április
Előszó Valamikor az 1980-as evek második felében Landeszman György, az időben a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója, az Orsz. Rabbiképző Intézet épületében, ahol akkor még a Levéltár helyiségei voltak, két fém szekrényben, amelyeket emberemlékezet óta nem nyitott ki senki, egy nagy halom kartonlapot talált. A kartonok előre kinyomtatott kérdőivek voltak. Különböző magyarországi zsidó hitközségektől érkeztek a Síp utcai székházba. A hitközségek a helyzetükre vonatkozó adatokat rögzítették rajtuk, úgymint: létszám, rabbi(k) neve, elnök neve, iskolák, hitközségi intézmények, alapítványok, ingatlan tulajdon, vagyoni állapot, bevételek, kötelezettségek, kiadások. A kérdőíveken szereplő dátumok igen rövid időszakot jelöltek ki: az 1944. április 9 és 12 közé eső néhány napot. Valamennyi kérdőív az akkori Magyarország közigazgatási területén lévő hitközségtől jött be. A kartonok mellett sokszor ott volt a hitközség vezetőjének vagy pillanatnyi képviselőjének kísérő levele is. Landeszman György és Schweitzer József, a Rabbiképző Intézet igazgatója hamarosan megállapították, hogy az iratok egy országos összeírás anyaga. A német hatóságok alig több, mint két héttel a megszállás (1944. március 19) napját követően rendelték el a zsidó hitközségi összeírást. A rendelkezést a Magyar Zsidók Központi Tanácsa hajtotta végre. A Tanács a körlevélhez három lapos stenciles kérdőívet mellékelt, a hitközségek vezetőinek ezeket a lapokat kellett kitöltve visszaküldeniük, a rajtuk közölt adatokat feltehetően a Síp utcai adminisztráció vezette át a nyomtatott kartonlapokra. Amennyire megítélhető, a német hatóságok vagy a Gestaponak a zsidó ügyekben illetékes különleges részlegei sehol másutt nem rendeltek el, s a Zsidó Tanácsok sehol másutt nem végeztek hasonló összeírást. Vannak sokfelől adatok arról, hogy a helyi hatóságok, a rendőrség, titkosrendőrség vagy a német hatóságok helyi összeírásokat készítettek. A jelen kötetben kiadott anyag is utal ilyesmire; például, Kárpátalján a magyar hatóságok a húsvét körüli napokban szigorúan elrendelték, hogy a hitközség vezetői teljes jegyzéket állítsanak össze a helységben élő zsidókról. A Holocausttal foglalkozó szakirodalomban szerepel az az állítás, hogy Magyarországon „a Gestapo behatolt száz és száz városba és községbe, s mindenütt jegyzéket állított össze a zsidó vagyonról" (Martin Gilbert, The Holocaust, 1986, Fontana Paperbacks, 1987, p. 662). A jelen összeírás különleges esetnek látszik. Nem személyek összeírása volt, hanem hitközségeké, nem a személyes vagyont érintette, hanem a hitközségek vagyonát, s nem a német vagy magyar hatóságok végezték, hanem a németek rendelkezése nyomán maga a zsidó vezetés. Maga Eichmann mondta utóbb: „Az évek folyamán tapasztalatból megtanultam, hogy legjobb, ha a horogra hal van feltűzve." (Idézi Leni Yahil, The Holocaust, Oxford University Press, 1990, p. 505.) A munkát, amely a deportálásokat előkészítette, Eichmann és különítménye a helyi hatóságokkal, s részben éppen magukkal az érintettekkel végeztette el. A magyarországi eset is bizonyítja a német hatóságok cinikus tudatosságát a zsidó közösség elpusztításában. A jelen összeírás a horogra tűzött hal esete volt. Magyarországon a németek már felhasználták a más országokban szerzett tapasztalataikat ahhoz, hogy a zsidóság elpusztítására megindított gépezet működését zavartalanná tegyék. A Zsidó Tanács által kiadott körlevél nem hagy kétséget az iránt, hogy a rendelkezést a német hatóságok adták ki, alighanem pusztán szóban, és az összeírás mögött ők álltak, fenyegetőleg. Az összeírásra, valószínűleg így tervezték, azért lett volna szükség, hogy könnyebb legyen a deportálások és a zsidó vagyon kisajátításának előkészítése. De hogy az összeírás során összegyűjtött adatokat bármire is felhasználták volna, nincs bizonyíték. A tragikus események gyorsan túlhaladtak az összeíráson. A deportálást is, a vagyon elkobzását is készségesen végrehajtották a magyar hatóságok: a kormány is, a helyi közigazgatás is együttműködött a németekkel, s ugyanígy a csendőrség, a vasutasok stb. Az első szerelvény már április végén elindult (április 29, Kistarcsa). Az 1944. áprilisi összeírás a második világháború után teljesen feledésbe merült. Lévai Jenő is, aki pedig fáradhatatlanul gyűjtötte és közölte a Vészkorszakra vonatkozó forrásanyagot, csupán futólag, egyetlen mondat erejéig utalt rá az egyik könyvében (Zsidósors Magyarországon, Budapest: Magyar Téka, 1948, p. 81). A kartonok megtalálása után Landeszman György és Schweiter József, felismerve az anyag történeti — történelmi — jelentőségét, terjedelmes előzetes közleményben ismertették az összeírás dokumentumait, magyarul a Rabbiképző Evkönyv-cnek soros kötetében (1985-91), angolul pedig egy a Holocausttal foglalkozó tudományos kongresszuson (Oxford, 1988. július). E tanulmányok — s kötetünkben a bevezető tanulmány — érdemi részét Schweitzer József írta. A jelen kötet, amely Schweitzer József felkérésére (1993. október) az MTA Judaisztikai Kutatócsoportban készült, a kartonokon szereplő adatok teljes kiadása. A könnyebb áttekintés és kezelhetőség érdekében, s hogy a feldolgozást megkönnyítsük, az adatokat számítógépes úton készítettük elő kiadásra. Az eredeti kartonok reprodukcióját a 821-822. oldalon közöljük, némi kicsinyítéssel. A rovatok szövegét (kérdések), most már a kiadáshoz kialakított rendben, külön is közöljük, magyarul és párhuzamos angol fordításban (824-829. old.). A kartonok eredetileg vármegyék szerint, s ezen belül a községnevek betűrendjében voltak elrendezve. A jelen kiadás a községek betűrendjét követi, országosan folyamatos sorszámozással. A mutatók mindig erre a sorszámra utalnak. A vármegyék nevét csak a községnév után tüntetjük fel. A kiadás céljából a kartonok anyagát táblázat-szérűén rendeztük el. Az üres rovatokat, azaz olyan kérdéseket, amelyeket az adott hitközség válasz nélkül hagyott, mellőztük. A számszerű adatokat lehetőleg újraszámoltuk, és néhány esetben javítottuk, a javításokat [szögletes zárójelben] közöljük. Az anyagot dBase IV adatkezelő segítségével dolgoztuk fel, majd a FoxPro for Windows 2.5b programban készítettük elő kiadásra. A nyomdai kézirat Word for Windows 6.0a rendszerben készült. A mutatók nyersanyagát is a FoxPro for Windows 2.5b rendszer készítette el. A kötetben a következő mutatókat közöljük. Hitközségek jegyzéke (Vármegyék szerint) Hitközségek jegyzéke (Irányzatok szerint) Hitközségi intézmények jegyzéke Iskolák jegyzéke Önálló felekezeti egyesületek és intézmények 7
