Magyarországi Zsidó Hitközségek 1944. április

Alapítványok Altalános névmutató Rabbik jegyzéke Az összeírás összesen 740 hitközséget ölelt fel, összesen 717 város- és községből. Valószínű, hogy nem Magyarország akkori területének teljes zsidóságát fogja át: több helyről nem érkezett be a válasz, lehet, hogy egy-két karton elkallódott stb. Mégis, nem kétséges, hogy adataival a pillanatnyi helyzetet hűségesen mutatta be. Hogy a hitközségek által feltüntetett adatok korrektek, ugyancsak aligha lehet kétséges. Olyan nyomás nehezedett rájuk, és a vezetők már csak félelemből is oly eltökélten teljesítettek minden hatósági utasítást, hogy szándékos torzításokra aligha mertek volna vállalkozni. Egy vonatkozásban azonban az adatok mindenképpen megkívánják a történeti kritikát, pontosabban, az ellenőrzést és nyilvánvalóan a módosítást: a lélekszámot illetően. Az összeírás, természetesen, csak a hitközségekhez közvetlenül kapcsolódó személyeket vette figyelembe. Ez azonban nem volt azonos a zsidóság lélekszámával. Azok között, akik a zsidótörvények hatálya alá estek, több kategória nem tartozott a hitközség illetékességébe, ellenőrzése alá. Homogén csoporttá a zsidóság csupán a deportáló vagonokban vált. Mindenesetre, az összeírás a történeti és démográfiai kutatások számára így is páratlanul értékes anyagot adott a kutatók kezébe. A Függelék az összeírás anyagához kiegészítésül több jegyzéket közöl: a magyarországi zsidó hitközségek szervezeteinek területi beosztását rögzítő jegyzékeket. A három országos szervezet: a kongresszusi vagy neológ, az orthodox és a status quo (ante) hitközségek szervezete az 1868/69. évi Egyetemes Gyűlés után alakult ki. A második világháború előtti évtizedekben a közigazgatási beosztás főként a kogresszusi vagy neológ hitközségeknél játszott érdemleges szerepet. A beosztás lazán a vármegyei rendszerhez igazodott, a zsidó vallású lakosság nagyságából adódó bizonyos különbségekkel. Hivatalosnak tekinthető jegyzékek maradtak fenn nyomtatásban, többek között, a következő évekből: 1868: a községkerületek beosztása 1885 és 1889: az anyakönyvi kerületek beosztása 1921: községkerületek Célszerűnek látszott ezt az anyagot kiegészíteni két-három hasonló jegyzékkel közvetlenül a második világháborút követő évekből (1947, 1949, 1950). A barbár kegyetlenség, amely 1944-ben Magyarországon elpusztította zsidóság nagyobb részét, még ezekből a száraz közigazgatási jegyzékekből — a változásokból — is kitűnik. Call for papers Kérjük az Olvasót, hivatásos történészt és emlékezőt egyaránt, írjon tanulmányt a jelen anyag egyik vagy másik részletéről Az Orsz. Rabbiképző Intézet és az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közös szándéka, hogy a könyv jelen, I. kötete, az Adattár után egy később kiadandó II. kötetben tanulmányokat adjon közre az 1944. évi összeírás anyagának tüzetes feldolgozásával. Az I. kötethez felhasznált Adattárat, a dBase IV rendszerben, kérésre, bárkinek szívesen rendelkezésére bocsátjuk, névleges költségtérítés ellenében. Álljon itt néhány téma, amelynek feldolgozását a szerkesztők kívánatosnak tartják. Az 1944. áprilisi összeírás körülményei, háttere, lebonyolítása, esetleg még föllelhető más dokumentumai Hitközségi intézmények neve (névtani tanulmányok) Rabbik neve (névtani tanulmányok) Életrajzi (proszopográfiai) és egyéb történeti adatok az összeírásban szereplő rabbikról vagy más személyekről Az orthodox - neológ - status quo hitközségek és szervezetek helyzetének elemzése A hitközségi szervezetek változásai A hitközségi vezetőkre vonatkozó adatok szociológiai elemzése A hitközségek intézményei (kórházak stb.) A hitközségek által fenntartott iskolák Hitközségi jövedelmek, bevételek, hitközségi vagyon stb., a hitközségek gazdálkodása Az alapítványok szerepe a hitközségek életében Az állami adófizetés a hitközség és tagjai vagyoni helyzetének vonatkozásában Az összeírás népességi adatainak elemzése A magyarországi zsidóság lélekszámára és második világháborús (Holocaust) veszteségére vonatkozó adatok részletes elemzése az összeírás adatainak fényében Személyes emlékek az összeírással kapcsolatosan Stb. Kérjük, hogy aki a kiadvány tervezett II. kötetébe kéziratot szándékszik benyújtani, mielőbb keresse meg a szerkesztőket, hogy a kiválasztott témák nyilvántartásával a szükségtelen párhuzamos kutatásokat lehetőleg elkerüljük. Postacímek a könyv legvégén. A II. kötetben közlésre szánt tanulmányok beküldésének határideje: 1995. december 31. (KG)