Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)

Mááriv - Ima mindkét estére

MÁÁR1V / ESTI IMA MINDKÉT ESTÉRE 49 Legyen áldott és dicsért, dicsőített és magasztalt, fennkölt és hírneves, imádott és megszentelt a Neve annak, aki Szent, ál­­dott Ő! [Közösség: Áldott Ő!] Áldottabb Ő minden áldásnál, költeménynél, dicshimnusznál és vigaszéneknél, amit a világon mondanak, s ti mondjátok erre: ámén! [Közösség: Ámén!] Fogadtassák el Izrael egész házának imája és könyörgése Mennyei Atyja részéről, s erre mondjátok: ámén! [Közösség: Ámén!] Jöjjön nagy békesség és élet a mennyből ránk és egész Izra­­elre, s mondjátok erre: ámén! [Közösség: Ámén!] (Itt három lépést hátrálva:) Aki békét teremt magasságai­­ban, az hozzon békességet ránk és egész Izraelre! Mondjátok végül: ámén! [Közösség: Ámén!] Sok közösségben itt az előimádkozó Kidust mond (56. oldal). Záróima Állva mondjuk. ונילע חבשל Dicsérnünk kell a Mindenség Urát,” nagyra tar­­tani Őt, aki a kezdet kezdetét teremtette, amiért nem tett minket hasonlóvá más országok népeihez, sem a világ nemzetségeihez, aki nem adott nekünk az ő osztályrészükből és tömegeik sorsából. Mert ők üres semmiség előtt hajolnak meg, és oly istenhez imádkoznak, akinél nincs segítség. (Meghaj­­lünk:) De mi a Királyok Királya előtt hajtunk térdet és borulunk le, az áldott Szentnek adunk hálát. Ő az, aki felvonta az eget, és megalapozta a földet, dicső trónja fenn áll az egekben, ha­­talmas Jelenléte a magasságok magasában. Ő az Istenünk, nincs más. Igaz a mi Urunk, nincs senki rajta kívül, ahogy Tó­­rajában írva van: ״Vedd tudomásul ma, és vésd szívedbe, hogy az Örökkévaló - Ő az Isten fenn az égben és lenn a földön, nincs más!” ונילע Dicsérnünk kell a Mindenség Urát... A jegyzeteket lásd a 217. és a 247. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom