Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)

Muszáf ima - Michá - Délutáni ima mindkét napra

MINCHÁ / DÉLUTÁNI IMA MINDKÉT NAPRA

317

Legyen nagy Neve áldott örökre és örökkön-örökké!

Legyen áldott és dicsért, dicsőített és magasztalt, fennkölt és hírneves, imádott és megszentelt a Neve annak, aki Szent, áldott Ő! [Közösség: Áldott Ől]

Áldottabb Ő minden áldásnál, költeménynél, dicshimnusznál és vigaszéneknél, amit a világon mondanak, s ti mondjátok erre: ámén! [Közösség: Ámén!]

Ha az ünnep hétköznapra esik, akkor az Amidával folytatjuk, a 324. oldalon.

Szombaton itt folytatjuk:

ינאו יתלפת Imám Hozzád száll,* Örökkévaló, mikor szívesen fogadod. Istenem, hallgass meg nagy szeretetedben, igaz hűségedben!

(Zsoltárok 69:14.)

A TÓRAOLVASÁS RENDJE

Innen kezdve állva imádkozunk, amíg a tóratekercset a tóraolvasó asztalra nem helyezik.

Amikor kinyitják a tóraszekrényt, ezt mondjuk:

יהיו עוסנב Mikor elindult a frigyláda, így szólt Mózes: ״Kelj fel, Örökkévaló, hogy szétszéledjenek ellenségeid, fussanak meg gyűlölőid színed elől!” Mert Cionból jön a tan, az Örökkévaló szava Jeruzsálemből. Áldott legyen, aki szentségében a Tórát adta népének!

(4Mózes 10:35., Jesájá 2:3.)

ינאו יתלפת Imám hozzád száll... A Tóraolvasás előtt mondjuk ezt a zsoltárverset. Az ezt megelőző így hangzik: ״Engem szólnak meg a kapuban üldögélők és a borisszák nótái...”. Ennek ellentéteként mondja a Zsoltáros király, hogy az ő imája az Örökkévalóhoz száll. ״Mondta Dávid az Örökkévalónak: a világ népei esznek-isznak, mulatoznak, de meg sem említik Nevedet, míg az én imám [szombaton], miután bőségesen ettem-ittam, hozzád száll!...” (Abudraham és Rási)