Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)

Sáchárit - Reggeli imák mindkét napra

120

תירחש שארל הנשה

תולהת לאל ,ןוילע ךורב אוה ,ךרובמו השמ ינבו לארשי ףל ונע הריש החמשב ,הבר ורמאו םלכ:

* : T : 7 T - T : * ; T * T » : •• T : ו■•..ימ הכמכ ,םלאב ,הוהי ימ הכמכ רדאנ ,שדקב ארונ

T T T ־• • 7 7 * T : V T T ־ V I ׳ T

,תילהת השע .אלפ

הריש השדח וחבש םילואג ךמשל לע תפש ,םיה דחי םלכ ודוה וכילמהו :ורמאו הוהי ךילמי םלועל .דעו

V T

רוצ ,לארשי המוק תרץעב ,לארשי הדפו ףמאנכ הדוהי .לארשיו ונלאג הוהי תואבצ ומש שודק

: T : • : T ״ ־־: *• : I: : T

.לארשי ךורב התא ,הוהי לאג .לארשי

:•

I T --T ־ T 7 T ־ • : T ••

Rögtön a לאג לארשי áldás befejeztekor Jeruzsálem (kelet) felé fordulva három lépést hátrálunk, majd visszatérünk helyünkre. Az Amidát állva, összezárt lábakkal, halkan mondjuk. Sokan ilyenkor a tálittal befedik fejüket. Mikor a ךורב szót mondjuk, meghajtjuk összezárt térdünket, az התא szónál meghajtunk, és a következő szónál, az Örökkévaló Nevénél kiegyenesedünk. Ezt a jelképes leborulást az ősatyákról szóló áldás és a hálaadó áldás elején és végén tesszük meg.