Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)

Mááriv - Ima mindkét estére

KIDUS MINDKÉT ESTÉRE

55

Gyapjút, lent ha szerez, kedwel forog a keze.

Mint a kereskedőhajó, messziről hozza kenyerét.

Még éjjel van, s fölkel, ételt adni háznépének, munkát cselédeinek.

Megtekint egy telket, meg is veszi, keze munkájával szőlőt ültet. Erő övezi derekát, attól duzzad a karja.

Látván, hogy jól sáfárkodik, nem alszik ki mécse éjjel, akkor guzsalyért nyúl, és orsót forgat a keze.

Nyitva marka a szegény előtt, kezét nyújtja a nyomorultnak. Nem félti háznépét a hóeséstől, mert mind karmazsint ölt. Takarót készít magának, muszlin és bíbor a ruhája.

Férje ismert a városkapukban, hol az ország vénei közt ül. Köpenyt készít, és eladja, övét ad el a kalmárnak.

Erő és méltóság övezi, nem fél a jövőtől.

Okos szóra nyitja száját, és szeretetre oktat beszéde.

Jól ügyel háztartására, a lustaság nem kenyere.

Felállnak előtte fiai, és boldognak mondják, férje is dicséri. Sok nő dolgozik derekasan, de te mindet felülmúlod.

Hazug a báj, mit sem ér a szépség,

asszony, aki az Örökkévalót tiszteli, az a dicséretre méltó.

Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék nyilvánosan tetteit!

(Példabeszédek 31:10-31.)

KIDUS ROS HÁSÁNÁ ESTÉJÉRE

Ha Ros Hásáná szombatra esik, itt kezdjük: (Halkan:) Este lett, és reggel lett:

םוי יששה (Fennhangon:) a hatodik nap. Akkor elkészült az ég és a föld és minden seregük. A hetedik napra befejezte Isten alkotómunkáját, szünetet tartott a hetedik napon minden alkotómunkájában. Aztán megáldotta Isten a hetedik napót, és megszentelte azt, mert aznap beszüntette Isten minden tevékenységét, amellyel teremtett és alkotott.

(!Mózes 1:31-2:3.)