Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2011)
Ünnepi törvények és szokások
175 r Rabbi Slomo Ganzfried: A Sulchán Aruch kivonata nyúljon, mint a mirtuság. Valamennyit teljes kötéssel kell egymáshoz kötni, vagyis két csomóval egymás fölött. Azonkívül, amivel a különböző fajtákat egymással összekötötte, még három kötést csináljon a lulávon, de a luláv felső részén a csúcsáig legalább egy arasz maradjon kötés nélkül, hogy amikor megrázzák, a levelek mozogjanak. Ha a mirtus köré fonal van kötve, még az egybefogás előtt el kell onnan távolítani, hogy semmi se válassza el a lulávtól. Ha jóm tov (ünnep) napján oldódott fel a kötés, tilos jóm tovkor csomóra megkötni, csak szalaggal fogják le, vagy ahogy gyűrűvel fogják körül és a kötés szakadt szélét dugják a gyűrűbe, mely körülfogja. 9. A fíízfaágat, amelyet jóm tov (ünnep) napján metszettek le, akár az első napon, akár a második napon, tilos még kézbe is venni azon a napon, mert az teljesen mukce, használatból kizárt. Ha az ünnep első napján vágták, alkalmas a második napon. De ha az ünnep első napja sábátra esett és akkor vágták, tilos a használata a második napon is. Ha az etrogot vagy a többi fajtát hozták aznap a sábát határon kívülről, szabad őket felvenni és a micva teljesítésére használni. De ha a városban a várost körülfogó eruvsorompók nincsenek, tilos azokat kivinni abból a házból, amelyben vannak, hanem mindenki menjen oda és ott tegyen velők eleget a kötelességének. 10. Akinek nem kiválóan szép a négy fajtája, jobb ha a felebarátja csokrával tesz eleget a kötelességének. (L. a következő fejezet 8. pontját.) Mindamellett kötelessége, hogy ha csak anyagi ereje megengedi, neki is meg legyen a csokor négy fajtája, hogy legalább a hállél-imánál és a körmeneteknél azt használja. 137. fejezet A luláv csokor használatának szabályai és a körmenetek rendje (13 pontban) 1. A lulávot a csokorral együtt a jobb kézbe veszik úgy, hogy annak r a gerince forduljon az ember arca felé, - az etrogot pedig a balkézbe. Es mivel minden micva-parancsra annak teljesítése előtt mondják az áldást, továbbá, mert az etrogot is úgy kell megfogni, ahogy nőtt, vagyis hogy a számyele, amelyen a fán lóg, lefelé, bimbaja pedig fölfelé álljon, azért, mikor a bráchá előtt az etrogot a kezébe veszi, megfordítva vegye, vagyis a számyele álljon felfelé és a bimbaja lefelé, hogy a felvételével még ne r r tegyen eleget a kötelességének. Es mondja állva az Al nötilát luláv a luláv felvételére a bráchát, (mert a luláv magasabb valamennyi fajtánál, a legtekintélyesebb, róla kapta a csokor a nevét), az első napon a Sehechejánu áldást is elmondja. Ha az első nap sábátra esik, amikor a
