Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)
10. Isten figyelemmel kíséri az emberek tetteit
10. Isten figyelemmel kíséri az emberek tetteit 242 mely szükségképpeni léttel bír, melyből - mint némelyek vallják - valamennyinek a léte szükségképp származik, vagy mely - amint mi valljuk - minden kívüle levőt előhoz, miután az nem létezett, épp úgy mondjuk, hopg az a lényeg felfog minden kívüle levőt, nem marad ismeretlen előtte egyáltalán semmi mind abból, amit létrehozott, s nincs semmi közösség a mi tudásunk és az O tudása közt, miként nincs közösség a mi lényegünk és az O lényege közt. De a ״tudás” név közössége idézte elő a tévedést, mert a közösség csupán a névben van, de valójában különbség van, s ebből folynak aztán szűkségképpen az észellenességek, midőn azt gondolják, hogy a tárgyak, melyek a mi tudásunk körébe tartoznak, az ő tudására is valók. Ami előttem a Tóra versei nyomán szintén világos, ez az, hogy Isten tudása, melynek tárgya egy lehetségesnek a léte, amennyiben ez a jövőben jő létre, egyáltalán nem hozza ki azt a lehetségest a lehetséges természetéből; hanem a lehetséges természete megmarad vele együtt, s annak, ami a lehetségesek közül létesül tudása nem azt eredményezi, hogy szükségképpen kell hogy létesüljenek a lehetőségek egyike szerint. Ez is egyik alapelve Mózes Tórájának, melyre nézve nem forog fenn sem kétség sem nézeteitérés. Ha így nem volna, nem mondaná:426 "Csinálj kerítést tetődön"; ugyanott így:42 "Hátha a háborúban meg fog halni, és egy másik fogja elvenni". A szent törvényhozás, a parancsolat és tilalom, melyet tartalmaz, ezen alapelvre van fektetve, azaz, hogy az Ő tudása nem hozza ki azt a lehetségest természetéből s ez azon nagymérvű kétely, mely korlátolt értelmiségünk felfogásával jár. Jól figyelj, hány esetben különbözik az ő tudása a mi tudásunktól, a Tóra minden hive szerint. Először ugyanis amennyiben ez az egységes tudás megfelel sokféle különböző nemekre vonatkozó tudásnak. Másodszor, amennyiben a nem létezőre vonatkozik. Harmadszor, amennyiben felöleli azt, ami végtelen. Negyedszer, amenuyiben az Ő tudása nem változik, a midőn a keletkező tárgyakat felfogja, mert úgy látszik, hogy annak a tudása, a mi a jövőben lesz, nem annak a tudása, mi már létesült, hanem ez valamivel több, t. i, hogy ami a lehetőségben volt, az a valóságba ment át,.Ötödször hogy - a mi Tóránk nézete szerint - az Ő tudása nem függetleníti az egyiket a két lehetséges közül, habár Isten határozottan tudja, melyik fog későbben beállani. Már most kiváncsi vagyök, miben hasonlít a mi tudásunk az Ő tudásához, még azok nézete szerint is, kik azt hiszik, hogy Isten tudása egy tulajdonítmánnyal több. Vájjon van-e itt más valami, mint a puszta közösség a névben? Azonban, a mi nézetünk szerint, kik azt állítják, hogy az Ő tudása nem az ő lényegéhez hozzájárult valami, igazán az következik, hogy van különbség az Ő tudása és a mi tudásunk közt, még pedig oly lényeges különbség, mint az ég és föld lényegei közt. Ugyanígy nyilatkoztak a próféták, azt mondván:428 "Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útjaitok az én útjaim, mert valamint kimagaslanak az egek a föld felett, épp oly magasak az én útjaim, a ti útjaitok felett, és az én gondolataim a ti gondolataitok felett". Egyszóval ez a dolog veleje röviden: valamint föl nem fogjuk lényegének valóját és mégis tudjuk, hogy az ő léte tökéletesebb minden más létnél s hozzá nem fér egyáltalán sem hiányosság, sem behatás; épp úgy tudjuk, jól lehet hogy nem ismerjük tudásának valóját, mivel hogy az azonos az Ő lényegével - hogy az nem lehet, miszerint Ő majd felfogjon, majd meg ne tudjon, azaz hogy reá vonatkozólag nem támad új tudás, s nem sokszorosodik az, s nem is ér el bizonyos véget, valamint hogy mi sem kerüli ki az 0 tudását a tárgyak közül, és az Ő tudása nem semmisült meg 426 5Mózes 22:8. 427 Uo. 20:7. 428 Jesájá 55:8-9.
