Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)
10. Isten figyelemmel kíséri az emberek tetteit
245 A zsidó tudományok Joszéf Albo rabbi: Háikárim: A hittételek könyve Az isteni mindentudás és a szabad akarat kérédése 4. könyv 3. fejezet A Tórában lefektetett tények és az érzékszerveink által diktált tudás Miután kimutattuk, hogy a különféle tudományok elméletei különböznek egymástói előfeltevéseikben, mindennek meg kell találnunk szilárd alapját az öt érzékszerven alapuló érzékelésben, és senki elképzeléseinek nem szentelni figyelmet, ha az érzékszervi tudással nincs összhangban. Az érzékszerveinken alapuló tudás a teológiával karöltve tanúsítja, hogy az esetlegesség létezik [az univerzumban]; azt is tudjuk, hogy az Isten prófétáin keresztül különféle konkrét jelenségekkel kapcsolatos tudást közöl; azt is tudjuk, hogy az Isten külön gondot visel egyes emberekről, tanúja ennek a pátriárkák élettörténete aszerint a töretlen tradíció szerint, ahogyan ránk hagyományozódott, az Egyiptomból való kivonulás története, és más név szerint említett emberek élete, akik a próféták könyveiben szerepelnek. Tehát ügyet sem vetünk azokra, akik ezeket tagadják, mert nem tagadhatjuk azt, amit az érzékeinkkel tapasztalunk, mindegy, hogy mit spekulálnak ki a filozófusok, ahogy azt sem tagadjuk, hogy a szférák két rögzített pólus körül forognak, akkor sem, ha valamelyik fizikus az elméletében ellentmond ennek. Az érzékeinket kell használnunk mindenben alapként, akkor is, ha a tapasztaltak okát az értelem nem tudja megfejteni... Maimonidesz álláspontja az esetlegesség és a mindent tudó Isten problémájáról De ha kérdezi valaki, hogyan lehetséges e két tételt egyszerre vallani, hogy tudniilük az esetlegesség létezik az univerzumban, ugyanakkor hogy az Isten tudása mindent felölel? A válaszunk erre az, amit Maimonidész is felelt:429 Minthogy az Isten tudása az Ő lényege, nem pedig valamiféle járulékos tulajdonsága, az 0 tudása természetének vizsgálata azonos az Ő lényege természetének vizsgálatával. De a lényege tökéletesen kiismerhetetlen, tehát a tudása valós természete is tökéletesen kiismerhetetlen. És mint ahogy nincs hasonlóság az 0 létezése és más dolgok létezése között, úgy nem vethető össze az Ő tudása és mások tudása. Ezért hát ha a mi tudásunk analógiájára képzeljük magunk elé az Övét, egy sor nehézség következik abból, például hogy vagy tagadnunk kellene az esetlegesség létezését is, vagy feltételeznünk, hogy az Ő tudása olyasmit is felölelne, amit egyáltalán nem tarthatunk megismerhető-429 Tévelygők útmutatója 3:20.
