Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)
1. Biblia
A zsidó tudományok 34 vele. 31. De a férfiak, kik vele együtt fölmentek, mondták: Mi nem mehetünk fel azok a nép ellen, mert erősebb az nálunk. 32. így terjesztették rossz hírét az országnak, melyet kikémleltek, Izrael fiai előtt mondván: Az ország, melyen átvonultunk, hogy kikémleljük, olyan ország, mely fölemészti lakóit és az egész nép, melyet benne láttunk, szálas emberek. 33. Ott láttuk az óriásokat, Anok fiait az óriások közül; olyanok voltunk szemeinkben, mint a sáskák és olyanok voltunk az ő szemeikben is. 14. fejezet Vakrémület, siránkozás és lázadás I. Erre az egész község fölemelte és hallatta szavát, és sírt a nép azon az éjjelen. 2. És zúgolódtak Mózes és Áron ellen Izrael minden fiai, és szólt hozzájuk az egész község: Vajha meghaltunk volna Egyiptom országában, vagy-e pusztában haltunk volna már meg! 3. Miért is visz bennünket az Örökkévaló ebbe az országba, hogy elessünk kard által? Feleségeink és gyermekeink martalékká lesznek; nemde jobb számunkra, visszatérünk Egyiptomba. 4. És mondták egymásnak: Szerezzünk vezért és térjünk vissza Egyiptomba! 5. És Mózes meg Áron arcra borultak Izrael fiai községének egész gyülekezete előtt. 6. Józsua, Nún fia pedig és Káleb, Jefune fia azok közül, akik kikémlelték az országot, megszaggatták ruháikat. 7. És szóltak Izrael fiai egész községéhez, mondván: Az ország, melyen átvonultunk, hogy kikémleljük azt, az - az ország nagyon, nagyon jó. 8. Ha kedvet lel az Örökkévaló bennünk, akkor elvisz bennünket ebbe az országba és nekünk adja azt; oly országot, mely tejjel-mézzel folyó. 9. Csak az Örökkévaló ellen ne lázadjatok fel, és ne féljetek az ország népétől, mert a mi kenyerünk ők, eltávozott az árnyékuk tőlük, velünk pedig van az Örökkévaló, ne féljetek tőlük! 10. De az egész község mondta, hogy megkövezik őket kövekkel; az Örökkévaló dicsősége pedig megjelent a gyülekezés sátorában Izrael minden fiainak. Isten haragja és Mózes könyörgő imája II. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Meddig fog engem megvetni ez a nép, és meddig nem hisznek még bennem mindazok a jelek mellett, melyeket közepette műveltem? 12. Megverem halálvésszel és elpusztítom; téged pedig teszlek nagyobb és hatalmasabb nemzetté nálánál. 13. Mózes pedig mondta az Örökkévalónak. De meghallják az egyiptomiak, - mert erőddel hoztad fel ezt a népet az ő közepükből- 14. és azt mondják ez ország lakóinak, akik hallották, hogy ,Te az Örökkévaló vagy a nép közepette, aki szemtől szembe jelentél meg, Te Örökkévaló és felhőd áll fölöttük és felhőoszlopban jársz előttük nappal és tűzoszlopban éjjel; 15. ha megölöd a népet, mint egy embert, akkor szólnak a nemzetek, melyek hallották híredet, mondván: 16. Mert nem bírta az Örökkévaló elvinni ezt a népet az országba, melyről megesküdött nekik, azért mészárolta le őket a pusztában. 17. És most hadd nyilvánuljon nagynak az Úr hatalma, amint szóltál, mondván: 18. Az Örökkévaló hosszantűrő, bőkegyelmü, megbocsát bűnt és elpártolást, de büntetlenül nem hagy; megbünteti az atyák bűnét a gyermekekben, harmadíziglen és negyedíziglen. 19. Bocsásd meg, kérlek, e nép bűnél, szereteted nagysága szerint, amint megbocsátottál e népnek Egyiptomból egész ed-
