Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
Historiográfiai bevezetés
Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 10 Erre a kérdésre sokféle tudományos és vallási megközelítésű választ találunk. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a zsidóságot éppen az a teológiai ellentmondás és kontraszt tartotta meg, ami közte és a keresztény Európa között alakult ki1. A folyamatos megkülönböztetés és a vallási ideológiából merített üldöztetés ugyanis hozzájárult a zsidó nép beolvadásának és eltűnésének megakadályozásához. Az ideológiai alapokon álló fizikai üldöztetés ellenreakciót váltott ki a zsidóságból, amely még jobban ragaszkodott az őt megkülönböztető hithez. A zsidó nép különleges históriájával nagyon sok történész foglalkozott. Magyar nyelven is számtalan kiváló munka jelent meg ebben a témában. A magyarországi zsidóság történetében különösen fontos a 19-20. század időszaka, hiszen ez az a kor, amikor a felvilágosodás, a liberalizmus és az újfajta nemzettudat, a ’48-as szabadságharc, a kiegyezés, illetve az emancipáció folytán még jobban összeforr a magyarság és a zsidóság történélme. Természetes, hogy a magyar történészek a magyar zsidó történelemnek elsősorban azokat a kölcsönhatásait elemzik, amelyek a sikeres vagy sikertelen integrációról, az emancipációról és a recepcióról szólnak. Azokat a témákat kutatják, amelyek az általános modern kori magyar történelem szempontjából is fontosak. Milyen szerepük volt az emancipált magyar zsidóknak a magyár politikai és kulturális életben? Hogyan játszottak fontos szerepet a polgárosodás korszakában? Mi vezetett a 20. századi szörnyűségekhez, a zsidótörvényekhez, a Holokauszthoz? A VALLÁS SZEREPE A ZSIDÓ TÖRTÉNELEMBEN Látni kell azonban, hogy a magyarországi zsidóság történelmét nemcsak a ״kívülről” érkező hatások, hanem életének belső összefüggései is alakítják. A zsidóság önálló történelmében is fontos események zajlottak le, amelyek megértéséhez ״belső” történelmét is meg kell vizsgálnunk. Ezen a téren is számtalan nagyszerű könyv és publikáció jelent meg a 19. század közepétől napjainkig. Lőw Lipót, Büchler Sándor, Groszman Zsigmond,
