Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
Historiográfiai bevezetés
11 Historiográfiai bevezetés Komlós Aladár vagy a nemrég elhunyt Jakov Katz a magyar zsidó történelem kiváló ismerői és mesélői voltak. Ők a közösségek történetét érintő belső kérdésekkel is mélyrehatóan foglalkoztak. Elemezték a Magyarországon is megjelenő vallási reformókát, az ortodox-neológ szakadást stb. Maradt azonban egy terület, ahol szükség van a hiánypótlásra, ez pedig a magyar zsidó történelem vizsgálata a vallás jobb megértésén keresztül. Közismert a híres reform zsidó gondolkodó, Grätz Henrik mondása, miszerint nem lehet a zsidó vallást csupán a teológiai axiómák filozófiai elemzéséből megérteni, hanem szükség van a zsidó történelem megismerésére is. Én úgy vélem, hogy ez fordítva is igaz: nem lehet a zsidó történelmet csupán a saját vagy a kollektív történelmi összefüggésekből megérteni, hanem bizony ehhez is ismernünk kell a zsidó vallás teológiai axiómáit. Mint ortodox rabbi régóta hivatásomnak érzem, hogy a zsidó vallás szerkezetét belülről ismerve rámutassak arra, hogyan magyarázhatóak egyes történelmi fejlemények egy másfajta megközelítésből. Hogyan magyarázható például éppen a zsidó nép örök létéről fent említett nagy kérdés? Éppen a zsidó vallás különleges szerkezete az, ami többek közt hozzájárulhatott ahhoz, hogy a zsidó nép soha ne tudjon teljes mértékben asszimilálódni és alámerülni a történelem tengerében. Úgy gondolom, hogy a zsidó nép esetében lehetetlen teljes hitelességgel a vallás szerkezetének alapos ismerete nélkül vizsgálni a történelmet. Ez a nép - a világ legtöbb népétől eltérően - a vallás által született2, és a vallás (nem pedig egy közös ország vagy nyelv) volt az, amely a szétszóratástól fogva, háromezer éves történelmének legalább kétezer évén át fenntartotta, nem engedvén eltévedni a történelem útvesztőjében. A magyar zsidó történelem fontos fejleményeit, így például a disszertációmban érintendő ortodoxneológ ellentétet is, a vallási felfogás megismerésével tudjuk jobban megérteni. Minden vallás fejlődik. A vallásnak az élet aktuális erkölcsi és morális kérdéseire kell választ adnia. A gyakorlati életben szűkséges, hogy támasz és útmutató legyen, s mint ilyen, mindenképp kénytelen a történelmi, társadalmi, filozófiai, szociológiai fejlődés során alkalmazkodni az élet aktuális változásaihoz3.
