Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
III. Rész. Berlintől Hamburgig. Az első reform-konzervatív zsidó vallási polémia Európában, a rabbinikus irodalom tükrében
85 III. rész. Berlintől Hamburgig tása volt állami felhatalmazással. Ebben az esetben a kormány szinte közvetlenül beavatkozott a közösség vallási életének megreformálásába. Valójában azonban nem is volt szükség az állami beavatkozásra, hiszen az emancipációt elnyerő zsidó polgárok között egyre többen igényt tartottak a vallási kötelékek lazítására. Altalánosságban véve ennek az volt az oka, hogy a zsidó társadalom számos rétegében egyre többen éltek a számukra biztosított ״szabadság” jogaival és eszményeivel, és nem kívánták magukat alávetni a vallási parancsolatoknak és az azokból fakadó korlátozásoknak. Ebből kifolyólag megszületett a vallási reformokra szóló igény, amelyben a vallási kötelékek lazításait a megfelelő ideológiával tudták alátámasztani. Az új eszmék hirdetői nem tagadták meg a vallás tanait, hanem csak ״másképp értelmezték” őket. A változtatásokra igényt tartó rétegeket ez kielégítette, hiszen megnyugtató volt nagy tudású tekintélyes tudósok szájából hallani, hogy az eddig követett vallási szokások már idejétmúltak, és nem kötelezőek. A BELSŐ IGÉNY A MEGÚJULÁSRA, HÁSZKÁLÁ ÉS MOSES MENDELSSOHN A reformpárti zsidó társadalom egy másik, de kisebb rétege számára a reform nem egyszerűen a régi iga levetését jelentette, hanem egy olyan eszmevilág megújulását, amely a kor szelleméhez igazodva az eredeti vallási hagyományokban gyökerezik, de nem azonos azzal.15 Ahogy azt majd a későbbiek folyamán látni fogjuk, a zsidó gondolkodók egy fontos hányada nem kényelmi okokból vagy a külső politikai változásoktól hajtva, illetve a megváltozott társadalmi viszonyokhoz igazodva serkentette a reformokat, hanem azért mert valóban tisztán ideológiai okokból szükségesnek tartotta a vallási megújulást és az általa ״primitív”-nek tartott szokások és gyakorlatok levetését ״az alapvető eszmék” megtartása mellett. Ebben az ideológiában a reformra való igény úgymond vallási meggyőződésből, a vallási