Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)

III. Rész. Berlintől Hamburgig. Az első reform-konzervatív zsidó vallási polémia Európában, a rabbinikus irodalom tükrében

Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 86 szertartások jobbnak és hitelesebbnek vélt formáit sürgető tő­­rekvésből fakadt.16 Ennek a vonulatnak meghatározó irányzata volt a hászkálá mozgalom, az általános felvilágosodás zsidó megfelelője, amely a ״tudomány” megszerzése mellett arra törekedett, hogy a zsi­­dók megismerjék és felvegyék az őket körülvevő népek elveit és szokásait. A hászkálá irányzata összetett módon kapcsolta össze a nem zsidó gondolkodók, illetve a felvilágosodás értékeit és né­­zeteit a zsidó spiritualitás szellemiségével. Mindezt úgy művel­­ve, hogy a vallásban fellelhető diszciplína és racionalitás kerül­­jön előtérbe a hitbéli átérzéssel szemben. A hagyományos történelmi felfogás szerint17 a hászkálá moz­­galom szülőatyja a berlini18 Moses Mendelssohn19 volt (Moses Mendelssohn, Mose ben Menáchem, Mose Dessau, Rámá”d). Mendelssohn, aki a német Dessau városában született 1729- ben20, az első neves zsidó bölcselő, aki bekapcsolódott a korabe­­li felvilágosodás gondolkodóinak párbeszédébe, több filozófiai tárgyú könyvet és publikációt jelentetett meg.21 Ezek közül a rabbinikus világban a legnagyobb vihart keltő a német nyelvű (héber betűkkel írt) biblia fordítás, a ״Biur”, amelyet Johann Kaspar Lavaterrel22 (1741-1801) folytatott vitája után adott közre folytatásos füzetekben. Sokak szerint23 Mendelssohn azért jelentette meg ezt a fordítást, hogy ezzel is közelebb hozza a zsidó rétegeket a hászkálá gondolatvilágához, hogy a kö­­vetőinek egy német nyelvű alternatívát adjon a keresztény biblia­­magyarázatok mellett. Annak ellenére, hogy Mendelssohn maga a zsidó hagyományok megtartását pártolta,24 könyvét még­­sem fogadták osztatlan lelkesedéssel. A korabeli rabbik a ham­­burgi Ráfáél Hákohennel25 és a Nodá bejehudá című könyvéről ismert prágai Jechezkél Landauval26 az élen, heves támadást in­­dítottak a könyv ellen, és még chéremmel is fenyegetőztek. Landau rabbi és társai attól tartottak, hogy a Biurt a hászkálához közel állók a német nyelv megtanulására és a felvilágosodás val­­lásellenes gondolataihoz való közeledésre fogják felhasználni.27 Mendelssohnt és gondolatait ettől fogva az ortodox világban kirekesztették, és az asszimiláció megtestesítőjeként bélye­­gezték meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom