Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
V. Rész. A nagymihályi polémia
Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 314 Katz, 1999. 64. 1. Eötvös, 1840 31.1 Lásd 1/0. 18-19. 1. Lásd 1/0. 39. 1. Szemben Eötvös Józseffel ez volt a radikális liberálisoknak az álláspontja. Úgy gondolták, hogy a zsidókérdés nem oldható meg csupán a törvényhozással. Lásd Prepuk, 1997 70.1. Érdekes, hogy a szabadságharc leverése előtti utolsó pillanatban (1849. július) elfogadott emancipációs törvény egyértelműen kimondja, hogy ״A belügyminiszternek meghagyatik: a mózesvallásúak papjaiból és népválasztottjaiból hívjon össze egy gyülekezetét, részint, hogy hitágazataikat nyilvánítsák, s illetőleg reformálják, részint hogy jövendő egyházi szerkezetökre nézve a kor kívánataival megegyező javításokat tegyenek.” (1849. július 28. 4§/a.) 1844. május 5. Erről lásd Silber, 1985. 150-158. 1. Lásd 82. old. ״A jelenkor európai hatalmai s bölcs kormányaik nagyobb részint Messiásainká lettek: de hogy ezek egészen Messiásaink legyenek... szükséges, hogy a józan ész szabályival homlokegyenest ellenkező mindennemű felszínségeinket szétromboljuk...”. Rosenthal, 1841. 24.1. A congressus ellenei, 1868: ״...teljes meggyőződésben él annak, hogy az igazhitűség, vagy legalább az arra való törekvés ő benne buzog, legkevésbé sem kész átengedni ellenfelének az igazhitűség birtokát, hanem mondja: »orthodox« az az igazhitű, mint ti, magam is vagyök, vagy hiszem legalább hogy olyan vagyok mint ti, és tán több okkal, és jobb móddal.” Lásd még 126. old. Jegyzeteim közt találtam, de pillanatnyilag nem találom a forrást. 62-63.1. Komlós, 1997 51.1. Pietsch, 1995 44. 1. A német-magyar különbségről lásd Silber, 1985 79-82. 1. Illetve ennek egy rövidebb magyar változatát: A német zsidóság történelmi tapasztalatai. (In: Múlt és Jövő, 2006/4.) Amelyben részletesen összeveti a német és a magyar zsidóság társadalmi helyzetét, ezzel is magyarázatot adva a fenti kérdésre. Lásd 20. fej. 14. lábj. 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
