Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó államrend, kormányzás és politika. Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5769. tisri 25-27. 2008. október 24-26 - Zsidó Ismeretek Tára 15. (Budapest, 2008)
Chászid filozófia
85 Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával - 2008. október 24-26. Chászid filozófia Miért nem változhat a Tóra? Kísérletek a Tóra módosítására Az elmúlt két évszázad folyamán, és különösképp az utóbbi néhány évtizedben a zsidóságban a hagyományos, megszokott zsidó ortodoxiától némiképp elszakadó mozgalmak bontakoztak ki. Ezeknek a mozgalmaknak más-más nevük van. Jóllehet külsőre különböznek, egy közös vonásukban azonban azonosak: szorgalmazzák a Tóra módosítását és megváltoztatását, hogy jobban megfeleljen a modem időknek és elképzeléseknek. Sokan új módszereket alkalmaznak a judaizmus gyakorlásában, amelyek számos esetben gyökeresen különböznek attói a hagyományos zsidó vallásgyakorlattól, amely háromezer-háromszáz észténdeje, a Szináj-hegyi Tóra-adás óta létezik. Cselekedeteiket igazolandó azt hangoztatják, hogy a judaizmus ״modernizálása”, a mai modern időkhöz történő ״hozzáigazítása” feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a judaizmus a mostani időkben is fennmaradjon és virágozzon. Egy ״elavult” vallás nem remélheti, hogy fennmarad, és hogy képes lesz fölvenni a versenyt a mai társadalom erőivel. Ebbői következik tehát, hogy ha a zsidóság nem hajlandó változni, azzal vállalja azt a kockázatot, hogy a legtöbb mai zsidó életstílusához és napi problémáihoz semmiféle köze nem lesz. Racionálisan szemlélve azonban a zsidó gyakorlatnak a modemitáshoz történő igazítása nem tűnik logikusnak. A judaizmus egy isteni kinyilatkoztatásra épülő vallás, s egy Istentől kapott Tórát s Isteni parancsolatokat követ. Hogyan változtathatná meg ember azt, amit az Örökkévaló adott és elrendelt? Ha ez megtörténne, az így előálló valami - tekintet nélkül erényeire vagy könnyebb alkalmazhatóságára - már nem judaizmus. Egy ember által módosított vallás nem hasonlítható egy isteni kinyilatkoztatásra született valláshoz. Az ember még akkor sem változtathat azon, amit az Örökkévaló elrendelt, ha erre látszólag jó oka volna is. Sőt, ezen túlmenően: a Tóra megváltoztatását szorgalmazó érvelések teljességgel megalapozatlanok, mivel nemzedékek hosszú-hosszú sora óta minden nemzet közül egyedül a judaizmus és az ahhoz ragaszkodók maradtak fenn. Ezt a megmaradást valójában a Tóra tette lehetővé. Ezt a tételt érzékeltetendő, vizsgáljunk meg egy sakkpartit. Ha valaki módosítja a bábok alapállásbeli helyzetét - például a bástyát a huszár helyére állítja, a vezért egy szélső gyalog helyére teszi, a futó és a király pozícióját fölcseréli, és így tovább -, attól még sakkozhat s élvezheti is a játékot - talán még jobban is, mint az eredetit. A játék azonban, amit játszik, nem sakk. Ez egy újfajta játék, amit ő talált ki, s történetesen a sakk szabályai szerint és annak bábjaival játszszák. De ez nem sakk. Ugyanígy lehetnek emberek, akik módosítják a judaizmust, s logikus és racionális érveléssel igazolhatják cselekedetük szükségességét.
