Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó államrend, kormányzás és politika. Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5769. tisri 25-27. 2008. október 24-26 - Zsidó Ismeretek Tára 15. (Budapest, 2008)
Zsidó jog és etika
Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával - 2008. október 24—26. 63 Menachem Mendel Krochmál rabbi Zsidó jog és etika Demokrácia Jogszabályok szekuláris kérdésekről Mi jut legelőször az ember eszébe, ha meghallja azt a kifejezést, hogy ״zsidó jogszabályok”? A legtöbb ember ilyenkor jellemző módon egyfajta vallási kontextuson belül kezd el gondolkodni, és olyasmik jutnak eszébe, mint a szombat megtartása; a kóser étrendi szabályok és azok tilalma bizonyos fajta emlősállatok, halak és szárnyasok fogyasztását illetően; a kapedli és a tálisz, azaz imasál viselése; és a többi. Rendben van. De vajon találunk-e választ a zsidó jogon belül egy olyan alkotmányos kérdésre, hogy milyen jogai vannak egy kisebbségi csoportnak, amikor szembe találja magát egy olyan, a többségi társadalom által meghozott döntéssel, amely sérelmes az ő érdekeire nézve? Felmerülhet-e, még kevésbé feloldható-e, a fundamentális értékek nevében történő bírósági revízió foganatosításának lehetősége és a demokratikus teória többségi elvének elismerése közötti konfliktus a zsidó jog kontextusán belül? Foglalkozik-e a zsidó jog olyan ״szekuláris” kérdésekkel, mint amilyen egy gyanúsított őrizetbe vétele, egy törvénytelen szerződés, a sztrájkjog vagy a gondatlanság mint kereseti alap károkozásnál? Ezen a ponton az olvasó már nyilván érzi, hogy a válaszunk ezekre a kérdésekre: igen. Ám ez a válasz csak újabb kérdéseket vet fel: hogyan lehetséges az, hogy egy területét és államhatalmát vesztett jogrendszer nem csupán fennmaradt, de virágzik is? Honnét származtatják a zsidó jogi szaktekintélyek hagyományba ágyazott válaszaikat a látszólag újszerű, modern kori kérdésekre? A rabbinikus responzum irodalom fontossága A következő, rabbi Menachem Mendel Krochmál által adott responzum (Lengyel-Morvaország, a 17. század második fele) sejteni engedi a válaszokat. Rabbi Krochmáltól döntést kértek egy a városi előkelőségek egy csoportja által előterjesztett felvetésre, miszerint a zsidó közösség adófizetői közül ne mindenkinek legyen joga szavazni, kik töltsenek be bizonyos hivatalokat. A felvetés szorgalmazta, hogy csupán azok rendelkezzenek szavazati joggal, akik megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek és akik a közösségi kiadások fedezéséből a legtöbbet vállalják magukra. Mint az várható, több szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező közösségi tag is tiltakozott a felvetés ellen.
