Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó államrend, kormányzás és politika. Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5769. tisri 25-27. 2008. október 24-26 - Zsidó Ismeretek Tára 15. (Budapest, 2008)
Szekták és rabbinikus zsidóság az ókori Izraelben
19 Szekták és rabbinikus zsidóság az ókori Izraelben amelyet tudományos körökben használnak, Mikcát Máászé HáTorá, az epilógusból való, jelentése pedig: ״a Tóra néhány előírása”. A qumrúni levélben tárgyalt háláchikus témák A qumráni levél nem egy téma szerint szisztematikus rendszerbe foglalt háláchá (avagy vallási rendelet) gyűjtemény, sokkal inkább olyan munka, amely felsorol néhány (תצקמ) olyan speciális háláchát, amelyet illetően a szekta eltérő véleményen van ellenzőihez képest. Az ebben a szövegben felsorolt háláchák központi helyet foglaltak el a szekta és ellenzői között zajló háláchikus vitákban. A fennmaradt kéziratrészletek tanúsága szerint ezek a háláchák különféle területek köré csoportosíthatók: (a) a kultikus naptár [Ez az anyag egy formailag eltérő részt alkot a művön belül, és a hálácháknak szentelt részt előzi meg.]; (b) (különősen a Szentéllyel kapcsolatos) rituális tisztaság és az áldozati kultusz; és (c) a családi állapottal kapcsolatos törvények (a papok és a Szentély vonatkozásában). Csupán egy házassággal kapcsolatos háláchá maradt fenn (17. §.). A törvény eme területet szabályozó háláchái a szekta más írásaiban lelhetők fel. Első pillantásra különösnek tetszik, hogy ebben a szövegben nem találunk utalást olyan kulcskérdésekre, mint amilyen a bigámia tilalma, amelyet a szekta maga is elfőgadott. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a 17. §. középső része hiányzik, és lehetséges, hogy a hiányzó rész (amelynek terjedelmét nehéz megbecsülni) további, a családi állapottal kapcsolatos törvényeket tartalmazott. Az összes háláchánál könnyen észrevehető a szekta határozott hajlama a szigorításra. Aligha szükséges külön megemlíteni, milyen nagy fontossággal bírnak e háláchikus témák a közösségi vallásos élet számára. A naptár A naptár fontosságát illetően megjegyzendő, hogy nincs kézzelfoghatóbb akadálya a közösségi vallásos életnek, mint az eltérő naptár; ez már önmagában is kétségtelen jele a nagyobb közösségtől való elvonulásnak. A rituális tisztaság Ami a rituális tisztaságra és a Szentély-kultuszra vonatkozó törvényeket illeti: az ezeket a területeket érintő hálácháknak - számosságuk okán - központi helye van a legkorábbi háláchák között. A judaizmusban a Szentély tisztátlanná tételét a legsúlyosabb bűnnek tartották. Külön meg kell jegyeznünk, hogy a ״szadduceusokkal” folytatott viták zömében (amelyekről korai forrásainkból értesülünk) helyet kap a rituális tisztaság problémája. A családi állapot Az utolsó tárgyalt kérdéskör - a családi állapoté - természetesen a háláchá egyik központi fontosságú területe, és bármely ez ügyben folytatott vita akadályokat gördíthet a közösségi vallásos élet útjába. Tulajdonképpen a qumráni levél elsősorban azzal a három témakörrel foglalkozik, amely a Második Szentély időszakának zsidó vallási pártjai között folyó
