Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó államrend, kormányzás és politika. Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5769. tisri 25-27. 2008. október 24-26 - Zsidó Ismeretek Tára 15. (Budapest, 2008)

Szekták és rabbinikus zsidóság az ókori Izraelben

19 Szekták és rabbinikus zsidóság az ókori Izraelben amelyet tudományos körökben használnak, Mikcát Máászé HáTorá, az epilógus­­ból való, jelentése pedig: ״a Tóra néhány előírása”. A qumrúni levélben tárgyalt háláchikus témák A qumráni levél nem egy téma szerint szisztematikus rendszerbe foglalt háláchá (avagy vallási rendelet) gyűjtemény, sokkal inkább olyan munka, amely felsorol néhány (תצקמ) olyan speciális háláchát, amelyet illetően a szekta eltérő véleményen van ellenzőihez képest. Az ebben a szövegben felsorolt háláchák központi helyet foglaltak el a szekta és ellenzői között zajló háláchikus vitákban. A fennmaradt kéziratrészletek tanúsága szerint ezek a háláchák különféle terüle­­tek köré csoportosíthatók: (a) a kultikus naptár [Ez az anyag egy formailag eltérő részt alkot a művön belül, és a hálácháknak szentelt részt előzi meg.]; (b) (külö­­nősen a Szentéllyel kapcsolatos) rituális tisztaság és az áldozati kultusz; és (c) a családi állapottal kapcsolatos törvények (a papok és a Szentély vonatkozásában). Csupán egy házassággal kapcsolatos háláchá maradt fenn (17. §.). A törvény eme területet szabályozó háláchái a szekta más írásaiban lelhetők fel. Első pillan­­tásra különösnek tetszik, hogy ebben a szövegben nem találunk utalást olyan kulcskérdésekre, mint amilyen a bigámia tilalma, amelyet a szekta maga is elfő­­gadott. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a 17. §. középső része hiányzik, és lehetséges, hogy a hiányzó rész (amelynek terjedelmét nehéz meg­­becsülni) további, a családi állapottal kapcsolatos törvényeket tartalmazott. Az összes háláchánál könnyen észrevehető a szekta határozott hajlama a szi­­gorításra. Aligha szükséges külön megemlíteni, milyen nagy fontossággal bírnak e háláchikus témák a közösségi vallásos élet számára. A naptár A naptár fontosságát illetően megjegyzendő, hogy nincs kézzelfoghatóbb akadálya a közösségi vallásos életnek, mint az eltérő naptár; ez már önmagában is kétségtelen jele a nagyobb közösségtől való elvonulásnak. A rituális tisztaság Ami a rituális tisztaságra és a Szentély-kultuszra vonatkozó törvényeket ille­­ti: az ezeket a területeket érintő hálácháknak - számosságuk okán - központi he­­lye van a legkorábbi háláchák között. A judaizmusban a Szentély tisztátlanná tételét a legsúlyosabb bűnnek tartották. Külön meg kell jegyeznünk, hogy a ״szadduceusokkal” folytatott viták zömében (amelyekről korai forrásainkból ér­­tesülünk) helyet kap a rituális tisztaság problémája. A családi állapot Az utolsó tárgyalt kérdéskör - a családi állapoté - természetesen a háláchá egyik központi fontosságú területe, és bármely ez ügyben folytatott vita akadá­­lyokat gördíthet a közösségi vallásos élet útjába. Tulajdonképpen a qumráni levél elsősorban azzal a három témakörrel fog­­lalkozik, amely a Második Szentély időszakának zsidó vallási pártjai között folyó

Next

/
Oldalképek
Tartalom