Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó államrend, kormányzás és politika. Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5769. tisri 25-27. 2008. október 24-26 - Zsidó Ismeretek Tára 15. (Budapest, 2008)
Szekták és rabbinikus zsidóság az ókori Izraelben
18 Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával - 2008. október 24—26. Szekták és rabbinikus zsidóság az ókori Izraelben Kétezer évvel ezelőtti holt-tengeri tekercsekből A qumráni levél a jeruzsalemi Szentély vezetőségéhez Mikcát Máászé HáT'orá - ,A Tóra néhány előírása” Bevezetés Mi az a qumráni levél A Mikcát Máászé HáTorá [= A qumráni levél] egy szektariánus vitairat. A qumráni 4-es számú barlangban hat kéziratot találtak (mind a hat hiányos), és a hat együttesen egy mintegy 130 soros szöveget tesz ki. A ránk maradt szöveg, amely terjedelmét tekintve az eredetinek feltehetőn a kétharmada, a mű középébői és a végéről való; a szöveg eleje teljes egészében elveszett. A qumráni levél itt közölt szövege egy összeállított szöveg, amely mind a hat kéziratból tartalmaz részeket. Az összeállított szöveg minden egyes pontjában a legteljesebb kéziratot követi. A hiányokat vagy a többi kéziratban fennmaradt szövegekből vagy a kontextusnak megfelelően pótolták. Ezeket a pótlások [szögletes] zárójelbe kerültek; a kiegészítő magyarázó szavakat pedig, (hagyományos) zárójelben vannak. A levél eredeti négy része A dokumentum, úgy tűnik, levél tormában íródott, és mind nyelvében, mind stílusában, mind pedig tartalmában egyedülálló. Úgy tűnik, hogy a qumráni levél eredetileg négy részből állt: (1) egy nyitó formula, amely teljes egészében elveszett; (2) egy 364 napos naptár ismertetése; (3) egy több húsz háláchát tartalmazó lista, amelynek zöme kifejezetten a szekta sajátsága; és (4) egy epilógus, amely a szektának az emberek sokaságától való elkülönülését, elszakadását tárgyalja, és megkísérli rávenni a címzettet, hogy az ö jogi nézeteiket magáévá tegye. A háláchák képezik a levél magvát, minden egyéb csupán keret. E háláchák java része a Szentéllyel és annak rituális tisztaságával, valamint áldozataival és ünnepeivel foglalkozik. A szerző állítása szerint az e kérdésekkel kapcsolatos véleménykülönbségek vezettek el a szekta különválásához. Mivel a szöveg eleje elveszett, nem tudjuk biztosan, ki volt a szerző és a címzett, nem tudjuk azonosítani azokat a csoportokat, amelyekre a levélben utalás történik, és magának a műnek a címét sem ismerjük. Vannak mindazonáltal egyéb qumráni adataink, amelyek azt sejtetik, hogy a levél küldője talán az ״Igazság Tanítójával”, címzettje pedig a ״Bűnös Pappal” lehetett azonos. A cím,
