Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. Holocaust megemlékező jogtudományi konferencia. 5764. Elul 24-26. 2004. szeptember 10-12 - Zsidó Ismeretek Tára 7. (Budapest, 2004)

A Holokauszt rabbik szemével

81 A Holokauszt rabbik szemével Irgalom! Irgalom!”, és még hasonló szavakat, amiket nem tudtam ponto­­san kivenni. Sokan közülük a tanítványaim voltak, és a közösségem gyermekei. Amikor elkezdtem: ״Min hámécár káráti... - Nyomorúsá­­gomban az Örökkévalót hívtam segítségül...”, a tekiot előtti zsoltárverset, ök sírva követelték, hogy néhány saját szóval is forduljak hozzájuk. All­­hatatosan könyörögtek, és szó szerint nem engedték, hogy folytassam a megkezdett verset. Elnémítottak az elemi erővel rám törő érzelmek. Min­­den késlekedéssel eltöltött perc csak növelte a veszélyt, és a határidő egy­­re közeledett. Végül mégis engedtem. A következő bibliai vers fejtegetésével kezdtem: ״Fújjátok meg a sófárt újholdkor, az elrejtettség ünnepén!” Milyen nagy ma ez az elrejtett­­ség, amikor egyikünk sem tud semmit: hová hozták a gonosztevők család­­jainkat; mi lesz a mi saját végzetünk; ki marad életben; és általában, med­­dig rejti még el az Örökkévaló az Ő arcát előlünk? Említést tettem nekik a Bráchot 10a-ban szereplő talmudi részről, amely szerint, még ha egy éles kardot helyeznek is az ember nyakára, akkor sem szabad vonakodni az imától... És ismerjük a ,JFíáSém cilchákifejezés magyarázatát, hogy ami­­képpen az ember árnyéka tükrözi azt, amit tesz, ugyanígy az, ahogyan az ember cselekszik, arra ösztönzi az Örökkévalót, hogy ő is hasonlóképpen nyilvánuljon meg vele szemben... Ma itt tartjuk kezünkben a sófárt - még egy ilyen veszélyes helyen is, Auschwitzban, ilyen szörnyűséges kö­­rülmények között, szó szerint készülve a halál (meszirát nefes) lehetősé­­gére. Hasonlóképpen a Magasságbeli Istennek is, úgymond, a tenyerére kell venni és ki kell szabadítani bennünket ebből a mi mostani iszonyatos helyzetünkből. Ezt mondjuk (Ros HáSáná első napjának sáchárit imájá­­ban): ״Melech, zchor echoz keren - az Örökkévaló tartsa Izraelt (keren) az Ő kezében: Bizchut litkoá löchá hájom hákeren norá vökádos." Ma, itt Auschwitzban, ezen a megrendítő és szent helyen, amely a mi zsidó test­­véreink által hozott áldozatok következtében oltárrá változott... Továbbá erőt meríthetünk még annak tudatából is, hogy bennünk be­­teljesedtek Bölcseink próféciái azokról a borzalmas szülési fájdalmakról, amelyek a Messiás eljövetelét fogják megelőzni, ahogyan az összes szent könyvben is áll - amiképpen egy nő is egyre hevesebb fájdalmakat ta­­pasztái meg, ahogy közeledik a szülés pillanata, ugyanígy az általunk megtapasztalt kínszenvedések is arra valók, hogy közelebb hozzák a Messiás eljövetelét. És ekkor százszor megfújtam a sófárt. 99 Szó szerint ״Isten a te pajzsod”; a cil szó árnyékot is jelent, és a kifejezés éppen ezért így is fordítható: ״Isten a te árnyékod.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom