Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. Holocaust megemlékező jogtudományi konferencia. 5764. Elul 24-26. 2004. szeptember 10-12 - Zsidó Ismeretek Tára 7. (Budapest, 2004)
A Holokauszt rabbik szemével
Pilisi hétvége a Pesti Jesivával - 2004. szeptember 10-12. 82 Az utolsó ״Halljad Izrael” Nem tudom abbahagyni az írást. Muszáj újra beszélnem az eljövendő nemzedékeknek arról a nagyszerű meszirát nefes-ről és azokról a szent szavakról, amelyeket ezeknek a fiatal fiúknak az ajkáról hallottam elhangzani, nem sokkal azt megelőzően, hogy bevitték őket a gázkamrába. Miután végeztem a tökiá-kkal és már épp indulni készültem, az egyik fiú felállt, és fékezhetetlen zokogás közepette ezt kiáltotta: ״Drága barátaim, a Rebbe a chizuk szavaival szólt hozzánk arról, hogy »még ha egy éles kardot, stb.« Én azt mondom nektek: A legjobban reménykedhetünk - ugyanakkor a legrosszabbra is fel kell készülnünk. Az Örökkévaló kedvéért, drága testvéreim, ne felejtsük el az utolsó pillanatban áhítattal kiáltani a Smá Jiszráél-t\ És mindnyájan hihetetlen erővel, könnyes szemmel és óriási odaadássál mondták el fennhangon az egész Smá-1. Aztán egy másik fiú állt fel, és ezt mondta: ״Nem mondunk köszönetét a Rebbének ezért a csodálatos meszirát nefes-ért, hogy lehetővé tette nekünk, hogy még teljesítsünk egy utolsó micvát, a tökiát sofár micváját. Hanem mindnyájan, együttesen megáldjuk őt, és arra -kérjük az Örökkévalót, hogy e nagy-nagy érdeméért segítsen a Rebbének élve és jó egészségben kikerülni erről a helyről!” És a jelenlévők erre mind azt kiáltották: ״Amén vöAmén!” Miközben kifelé tartottam a helyiségből, több fiú is odajött hozzám sírva, patakzó könnyekkel, és azt kérdezték, tudnék-e esetleg adni nekik egy kiizájitm-nyi kenyeret, hogy teljesíthessék, ezekben az utolsó pillanatokban, az ünnepi lakoma micváját. Huszonnégy órája voltak már bezárva a börtönblokkba, amely idő alatt sem enni, sem inni nem kaptak, és azon a nézeten voltak, hogy tilos böjtölni Ros HáSánákor. Sajnos nem állt módómban teljesíteni a kérésüket, mert ahhoz vissza kellett volna menni a börtönblokkjukba. így aztán ez a keserű nap számukra böjtnap volt; és így böjtölés közben vitték be őket a gázkamrába - bosszulja meg az Örökkévaló kiontott vérüket... Izsák feláldozása Valahányszor eszembe jut az, amit ott láttam és hallottam azon az iszonyatos helyen, Ros HáSáná napján, hogy micsoda erő és bátorság volt ezekben a fiatal fiúkban, hogy nyilvánosan és tiszta tudattal szentelték meg az Örökkévaló Nevét, eltűnődöm a szent könyvekben olvasottak igazságán, miszerint az év bizonyos időpontjai kihatással vannak a világban zajló történésekre. A Midrás szerint az Akédát Jichák (Izsák megkötözése) éppen Ros HáSáná napján történt. így aztán ez a nap örök időkre az Örökkévaló iránti legmesszebbmenő 100 Szó szerint egy olajbogyónyi méretű - ez az a minimális mennyiség, ami már evésnek tekinthető.
