Grünwald Lipót: A chászidizmus története Magyarországon cikksorozat, Egyenlőség 1918-19 - Zsidó Ismeretek Tára (Budapest, 2007)
A chaszidizmus története Magyarországon
27 A chászidizmus története Magyarországon Tehát a rabbiknak nem csak bizonyos tudásanyagot kellett elsajátítaniuk, nem volt elég a Talmud ismerete. A rabbiság egyfajta szerepkör is volt. Viselkedésük szigorúan megszabott, körülhatárolt. Ezt a modellt leste el a növendék a mestertől. A liszkai cádik utódjául - saját fia helyett - Steiner Sájét nevezte ki, aki ott is akart maradni, de üldözéseknek volt kitéve, így Bodrogkeresztúrra költözött. Ekkor már a liszkai hívek közül sokan őt tartották a cádik utódjának. Liszkai küldöttség érkezett hozzá, hogy visszahívják, de nem ment el Bodrogkeresztúrból. A nagyhírű szandeci, szigeti és nadvemai rabbik is elismerték. Híre egyre terjedt. Főképp a jótékonyságáról beszéltek sokat. Ő szervezte meg az első világháború idején idemenekült galíciai zsidók segítését. A hitközség aktívan működött: volt chéder, több Talmud-Tóra, melámed (tanító), jesiva (talmudiskola, ahol jártassá válnak a vallási szabályokban). Ilyen jesivák Észak-Magyarországon Szendrőn, Abaújszántón, Mádon, Szikszón, később Miskolcon voltak. Ezek kulturális vonzásköre messze túljutott az ország határain is. Ebben az időben a tokaji, bodrogkisfaludi, szegi hitközségek filiáléi (fiók hitközségei) voltak Bodrogkeresztúmak. A Hegyalján közszájon forgó történetek két-három csodarabbi alakja köré fonódnak, akik közül kiemelkedik Reb Sájele személye. Ennek magyarázata viszonylag egyszerű: még a húszas években is ״aktívan tevékenykedő” csodarabbi emléke fényesebben világít, mint a régen elhaltaké. Ennek dacára az adatközlők zöme áttételes élményről, közvetett tapasztalatokról számolt be, azaz a csoda nem velük, hanem valamelyik hozzátartozójukkai, barátjukkal esett meg. Hogy mégis volt alapja a jótékonyságáról szóló történeteknek, azt egy 1914-es bodrogkeresztúri képviselőtestületi közgyűlési jegyzőkönyv bizonyítja: III. Jegyzőkönyv Felvétetett Bodrogkeresztúron 1914 évi márczius hó 27-én délelőtt 9 órakor a község házánál megtartott rendes tavaszi közgyűlésen. ...21 kgy/ 1914 olvastatott Steiner Saje bodrogkeresztúri lakos kérvénye, melyben fogyasztási adóra nézve kéri a képviselőtestületet, hogy pausale [arra az időre nézve - szerk ] kiegyezhessen tekintettel arra a körülményre, hogy a házánál elfogyasztott bort nem egyedül használja el, hanem legtöbbnyire a szegértyeknek minden ellenszolgáltatás nélkül osztja ki.
