Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 5. Deuteronomium - Zsidó Biblia 5. (Budapest, 2013)
Deuteronomium magyarázatokkal - V. Sófetim
XXI, 9DEUTERONOMIUM—Sófelim 253 telést nyernek a vérbűnért. 9. Te pedig irtsd ki az ártatlan vér ontását körödből azáltal, hogy cselekszed, ami helyes az Örökkévaló szemében. ami a mai világot — a természeti erőkön kívül — mozgásban tartja, görög eredetű. Ezek azt kívánják tőlünk, hogy Görögország felé forduljunk, hu meg akarjuk ismerni ;1 szabad kormányforma eredetét. Ami már mosl Görögországot illeti, ez a l.>8 apró. civukodó, testvérliarcot folytató polis-alakulatból álló államcsoporl, amelyet ez a földrajzi elnevezés magába foglal, nagyon kevés anyagot hagyott reánk, ami jelentős a politikai élet fejlődése szempontjából, fgy pl. az athéniak bíróikat sorshúzással választották cs hadvezéreiket népgyűlésen. ,,A görögöknek nem volt politikai egységük. Mindegyik kicsiny város-áltam független önálló közösség volt. Ez gyülölséget keltett város és város között és még nagyobb gyűlölködést az osztályok között, mindegyik városon belül, olyan mértékben, hogy ez veszedelmessé is válhatolt. Athénban a régi uralkodó családok tagjai szövetséget kötőttek és e szöyetség mindegyik tagja esküt tett: ״Ellensége leszek a nép pártjának és annyi rosszat okozok nekik, amennyit csak tudok“. (Edwyn Bevan). A görögöknél általános volt a pártoskodás bűne és annyira beléjük gyökerezett, hogy fanatizmussál itatta át a politikát és kiirtotta az ellenfeleket gyilkossággal vagy számkivetéssel. ״A kormányzás különféle formái, amelyeket a görögök létrehoztak, mind csak kísérletek voltak, amelyek, mivet végig vezették őket a legvégső logikai konkluziókrg, eljutottak a képtelenségig. Akármit próbáltak, arisztokráciát, zsarnokságot, demokráciát vagy a katonai kommunizmus spártai rendszerét, mindig volt a népnek egy kivételezett és egy elnyomott osztálya. Nietzsche joggal nevezi őket az ókori történelem politikai bolondjainak“. ÍKastein.)