Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 4. Numeri - Zsidó Biblia 4. (Budapest, 2013)

Numeri magyarázatokkal - II. Nászó

VI, 25 NUMERI—Nászó 67 25. Ragyogtassa az Örökkévaló az ő arcát reád és legyen hozzád kegyelmes. 26. Fordítsa az Örökké­­való az ö arcát feléd és szerzzen neked békét. látóvá tesz bennünket, amely feloldja lelkünk nyugtalanságát és megszabadít a kielégítetlen kívánság rabszolgaságából, amely az eredményesség tudatát nyújtja és a maradandóság érzetét adja önmagunk és környezetünk múlandóságának közepette“ (Montefiore). ״A béke a rabbik szerint a világ egyik oszlopa: nélküle nem állhatna fenn társadalmi rend. Ezért tegyen meg az ember minden tőle telhetőt annak fenntartása érdekében. Ezért tőre­­kedtek a legnagyobb tudósok arra, hogy ők köszönjenek (hé­­bérül: ״békével köszönteni“) előre az utcán a szembejövőknek. A béke gondolata domborodik ki abban a fohászban, amellyel a zsinagógái istentisztelet zárul: ״Aki békét teremt az ö magas­­ságaiban, adjon békét nekünk, stb.“. Kétféle kötelesség hárul ránk. Nemcsak magunknak kell békésnek lennünk, hanem má­­sokat is békés életre kell nevelnünk. A béke gondolatának nem­­csak az egyén, hanem a nemzet előtt is eszményként kell lebegnie. Vannak természetesen esetek, amidőn a háború nemes célok szolgálatában áll. Például a védelmi háború vagy a nem­­zet becsülete, a haza szabadsága, integritása érdekében folyta­­tott háború. De nem helytálló az az állítás, hogy a háború elkerül­­lietetlen. Ez a felfogás végzetes a világbéke végleges megszilár­­dítása szempontjából. Az a zsidó, aki hű önmagához, állhatato­­san kitart a béke gondolata mellett. A háborút szerető zsidó önmagával kerül ellentétbe. Csak a békét szerető zsidó lehet hű követője a prófétáknak, akik az emberiség boldog jövőjé­­nek megfestésekor előtérbe helyezték az egész emberi nem egy­­ségének gondolatát azzal, hogy olyan aranyk'orszak eljövetelét jósolták meg, midőn a nemzetek nem fognak fegyvert más nem- 7et ellen és nem tanulják többé a háború tudományát“ ÍMorris Joseph). A béke nem negatív fogalom és nem azonos a tétlenség­­gél. A béke mind az egyén, mind a társadalom szempontjából az összes emberi erők harmonikus együttműködését jelenti annak az erkölcsi és szellemi célnak eléréséért, amelyet az em­­berek Isten Királyságának neveznek. A próféták vágyakoztak a messiási kor békéje után, amely szerintük áthatja majd a mindenséget és egységbe forrasztja a világ valamennyi nem­­zetét. Még a mező vadjai is beletartoznak ebbe a mindent át­­fogó keretbe (Jes. XI, 6—10). 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom