Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 3. Leviticus - Zsidó Biblia 3. (Budapest, 2010)
Leviticus magyarázatokkal - III. Semini
XI, 1 LEVITICUS—Semini 95 XI. FEJEZET. 1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván nekik: 2. Szóljatok Izráel fiaihoz, mondván: Ezek azok az állatok, amelyeket ehettisztátalanság szelleme és kiiáratik az Isteni szentség birodalmából“ (Zóhár). Az étkezési törvények megtartásának elhanyagolását egyes korszakok a hitehagyással tartották egyenértékűnek. A makkabeusi vértanuk inkább meghaltak, semhogy megszegték volna azokat. A zsidók legnagyobb része mind a mai napig tartózkodott a tiltott ételektől, nem csak egyéni ellenszenvből, hanem mert Mennyei Atyánk megparancsolta, hogy tartózkodjunk azoktól (Szifra). Ezek a törvények felbecsülhetetlen értéket jelentenek az önuralom gyakorlásában. A mai zsidónak büszkének kellene arra lenni, és bele kellene oltani minden zsidó gyermek leikébe annak átérzését, hogy vallása olyan önmegtagadást követel tőle, amely alól más felekezetek követői mentesek, hogy Izráel szent népéhez való tartozásának ára az állandó tudatos önfeláldozás. Az étkezési törvények táplálják az odaadásnak ezt a szellemét. Ezeknek tiszteletbentartása segíti a zsidókat abban, hogy — rabbinikus kifejezéssel élve — elnyomják saját vágyaikat Mennyei Atyjuk akarata előtt“ (M. Joseph). 1—8. Tiszta és tisztátalan négylábúak. 1. és Áronhoz. A papok kötelessége volt, ״hogy különöséget tegyenek a szent és a nem szent között, a tisztátalan és a tiszta között“ (X, 10). 2. Szóljatok Izráel fiaihoz. Ennek a fejezetnek a párhuzama Deut. XIV. A két szöveg közti eltérésekről majd a meg felelő deuteronomiumi fejezet magyarázatánál beszélünk. A tiszta és tisztátalan állatok közti megkülönböztetés visszamegy a bibliai történet legősibb korszakaira: de a kritériumok, ametyek alapján különbséget tehetnek a különböző fajták között, csak itt válnak ismeretessé. a földön. A szárazföldön; ellentétben a 9. verssel, ahol a vizi-állatokat sorolja fel.
