Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 3. Leviticus - Zsidó Biblia 3. (Budapest, 2010)

Leviticus magyarázatokkal - VII. Kedósim

212 ארקיו םישד? כ

.י יהמוה י^ ',»־תא שיאל אוהה ו^ד^בו יזחסהו ותא 1 rjc שניה־ל? וירחא ײונןל יל# ^ל1י 9כר©

6 :םמע ,דן3ם0 ר&$ המתו תפ&ד־לא םיצגחדד־לאו תצןל ־״#7)&TO' 'י»ד# שלנל אוהה יןורללו Tit

7 מ5בל :ומע םסלהנ םליך? '? ß' המ

;״ ־ !םלזול* םהדל^ 'ליחד# םקרללג םןיה זייה;ל»

(׳בוחם 9 וק? :םכול שיא״ל שיאל£ק: ױלא-תא ולא־תאו

majdnem azon a fokon vannak, hogy behódoljanak a Mólókkultusznak (Strack).

5. családja. T. i. akik vele rokonszenveznek vagy társai. Ibn Ezra idéz egy magyarázatot, amely a ״családja“ kifejezést az előbb említett ״ám-haarec“-re vonatkoztatja. Szemet hűnynak gaztette felett, mert ők is családjához tartoznak. A Tárgum Jónathán így fordítja ezt a verset: ״És Én majd megválasztom az időt, hogy szemmel tartsam azt az embert és családja tagjait, akik őt védelmükbe vették, és sújtom őket fájdalmas csapásokkai: de azt az embert magát el fogom pusztítani“.

6. szellemidézőkhöz. Lásd a XIX, 31-hez szóló magyaráz»tot. A büntetés Istenre van bízva; de magának a szellemidézőnek vagy varázslónak büntetése megkövezés (27. v.), mert rosszabb az, aki másokat bűnre csábít, mint maga a bűnös (Ábóth V, 18). Itt elkerülhetetlen a kíméletlenség, az operatív beavatkozás, hogy az igaz és erkölcsi hit ki ne pusztuljon a föld színéről. ״Nem értik meg a varázslás ellen irányuló törvényék alapvető fontosságát, és kiirtásának szükségességét, ha azt hiszik, hogy a varázslás csak ártatlan játék, amelyet nem kell komolyan büntetni. A varázslás ellen szóló törvények ilyen bírálatának az alapja csakis a monoteizmus egyedülálló értékeivel szemben tanúsított közömbösség lehet. Ilyen összeütközésnél — varázslás a monoteizmussal szemben — nincs helye a habozásnak vagy türelemnek. Ez az erkölcsi élet szempontjából a lét vagv nemlét kérdése“ (Hermann Cohen).