Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 2. Exodus - Zsidó Biblia 2. (Budapest, 2010)

Exodus magyarázatokkal - II. Váérá

VII, 16

EXODUS—Váérá

83

lyam szélén és a botot, amely kígyóvá változott, vedd kezedbe. 16. És szólj hozzá: az Örökkévaló, a héberek Istene küldött tehozzád, mondván, bocsásd szabadon népemet, hogy szolgáljanak engem a sivatagban, és íme, te nem hallgattál erre mindeddig! 17. így szól az Örökkévaló: Erről fogod megtudni, hogy én vagyok az Örökkévaló; íme én lesújtok a bottal, amely kezemben van, a vízre, amely a folyamban van és az vérré váltózik. 18. És a hal, amely a folyamban van, elpusztúl és bűzössé válik a folyam és irtóznak az egyiptomiak, hogy vizet igyanak a folyamból.

19. És szólott az Örökkévaló Mózesnek: Mondd Áronnak: Vedd botodat és nyújtsd ki kezedet Egyiptom vizei fölé, folvóik, folyamaik, tavaik és összes vízmedencéik fölé és változzanak vérré és vér legyen Egyiptom egész országában, még a fákon és a köveken is. 20. És így cselekedtek

irtóznak. A héber szó, amely itt ״irtóznak“ igével van fordftva, úgy is fordítható ״beleúnnak“ vagy ״kifáradnak“; lásd Gen. XIX, 11. ״Hiába próbálkoztak bármivel, hogy élvezhetővé tegyék a Nílus vizét“ (Rási).

19. folgóik, folyamaik. A Nílus ágai, melyek a Földközitengerbe folynak. A Nílusnak nincsenek mellékfolyói. Rási szerint a ״náhár“ szó itt a folyót jelzi, a ״jeór‘‘ pedig a mesterséges csatornákra vonatkozik, amelyeket a Nílusból vezettek, hogy a földeket öntözzék.

tavaik. Amelyek a Nílus áradása által keletkeztek (lásd Jes. XLII, 15).

vízmedencéik. Kutak, ciszternák és más, emberek által készített vízgyüjtőhelyek.

6*