Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 2. Exodus - Zsidó Biblia 2. (Budapest, 2010)

Exodus magyarázatokkal - I. Semóth

EXODUS—Semóth

59

azzal, hogy rengeteg emlékművet emelt, melyekbe ezerszer is be volt vésve a neve és aki feliratokban nagy hóditásokkal hivalkodott, amelyeket sohasem vitt végbe“ (Naville). Az exodusról magáról azt hiszik, hogy fia, Mernephtah alatt következett be, akivel Egyiptom hanyatlása megkezdődött. Mernephtah (vagy Menephtach) makacs és hiú zsarnok volt. neki is megvolt az a tulajdonsága, hogy másoknak a hőstetteit önmagának tulajdonította. Egyike volt a leglelkiísmeretlenebb bitorlóknak (és felirathamisítóknak): meghamisította elődei emlékműveit, beleértve apja emlékműveit is, aki erre példát mutatott neki.... mindez megfelelt beteges vágyának, hogy fenntartsa emlékét“ (Prof. Griffith, Encyclopaedia Britannica, 1929).

Némely tudós azonban az elnyomatást és az exodust a Ráamszész előtti századra teszi és összefüggésbe hozza IV. Amenophis vagy Echnaton (1383—1365) vallási forradalmával. Ez a rendkívüli egyéniség kiküszöbölte az egyiptomi Pantheon sokistenségét és kizárólag a Nap-isten szolgálatába állott. Ezek a tudósok azt hiszik, hogy bizonyos rokonság volt az izraeliták hite és Echnaton nap-monotheizmusa közt, és hogy részint izraelita befolyásnak volt tulajdonítható ez a támadás az általános egyiptomi bálványimádás ell״n. Echnaton gyűlöletes volt a nép előtt mint ״eretnek-király“ és újításait kiküszöbölte veje. Tut- Ench-Ámon, aki a trónon követte. Lehet, hogy Haremrab, a 18-ik dinasztia utolsó fáraója irtotta ki az új vallás végső maradványait, midőn a régi vallást restaurálták. E tudósok szerint egyidejűleg az izraelitákat is üldözni kezdték. Eszerint az elnyo'matás szoros összefüggésben lehetett az Echnaton-reformok kiirtásával.

Más egyiptológusok még egy évszázaddal mennek vissza,

III. Thutmóziszhez (1503—1449) és őt tekintik az elnyomatás fáraójának, összefüggésbe hozzák az elnyomatást és a kivonulást Egyiptomból a Habiri-nép vándorlásaival az Amarna-korban és azt hiszik, hogy a Szinaj-félszigeten nemrégen felfedezett feliratok szintén ennek az elméletnek kedveznek.

Egyik főok, amely mindezeket a tudósokat arra késztette, hogy elvessék azt a felfogást, amely szerint II. Ráamszész volt az elnyomatás fáraója, az a tény, hogy az ״Izráel“ név állítólag előfordul Mernephtahnak egy feliratán. Ez a felirat (amelyet 1896-ban fedeztek fel) Mernephtahnak egy győzelmi dala, amelyben gőgös szavakkal írja le győzelmeit Kánaánban; és egyéb hódítások közt avval dicsekszik, hogy ״Kanaán bajjal el vah

árasztva: Askelon el van veszve; Gezer el van pusztítva__;

Jizraal tönkre van téve, vetése nincs többé“ (L. Dr. Hirschler Pál cikkét ״Izráel honfoglalása az ásatások megvilágításában“. IMIT-Evkönyv, 1933, 16—■31.) Ebből á kifejezésből ״Jizraal tönkre van téve, vetése nincs többé“ ezek a tudósok azt követ