Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)

Genezis magyarázatokkal - I. Berésith

11,7

GENEZIS—Berésith

19

nét. 7. És megalkotta az örökkévaló Isten az embert a föld porából és az élet leheletét lehelte orrába; és az ember élő lénnyé lett. 8. És az Örökkévaló Isten kertet ültetett napkeleten Édenben és odahelyezte az embert, akit alkotott. 9. És növesztett az Örökkévaló Isten a földből mindenféle fát, a szemnek kedveset és táplálékul jót; az élet fája ott volt a kert közepén, valamint a jó és a rossz tudásának fája is. 10. Édenből pedig folyó áradt ki, hogy öntözze a kertet; onnan

8-17. A kert.

8. kertet. A régi fordítók a perzsa eredetű ״paradicsom“ szóval fordítják, ami bekerített helyet, vagy ligetet jelent.

napkeleten. A civilizáció legrégebbi hazájában, vagy Édentől keletre. A Tárgum így fordítja: ״régente“.

Edenben. A héber *zó ״gyönyörűséget“ jelent; de bizonyára egy országnak a neve; Akkád nyelven Edinnu ,.síkság“-ot is jelent-, talán a Tigris és Eufrátesz között elterülő síkságra vonatkozik. Az ״Éden kertje“ kifejezés idővel minden szép és termékeny ország megjelölése lett. A későbbi zsidó irodalomban mennyei paradicsomot jelent, ahol az igazak lelke boldogságban részesül.

9. élet fája. Amelynek gyümölcse vagy meghosszabbítja az életet, vagy halhatatlanná tesz. Képletes értelemben előfordul ez a kifejezés Péld. III, 18-ban.

a jó és a rossz tudásának. A Tárgum kiegészíti: ״A fát, amelynek gyümölcsét ha eszik, meg tudják különböztetni.a jót a rossztól“. A ״jó és rossz“ megkülönböztetése azt a tudást fejezi ki, amely hiányzik a gyermekkorban és a tapasztalat által szerezhető meg. ״Gyermekeitek, akik még nem ismerik ma a jót és rosszat“. Deut. I, 39. De ״a jó és rossz tudása“ mindennek a tudását, azaz mindentudást is jelenthet. (V. ö. III, 5.)

10. szétvált. Miután végighaladt a kerten, elágazott négy külön folyóvá.

2♦