Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)
Genezis magyarázatokkal - I. Berésith
18 תישארב ב י te׳־ »nsn ל*־ל?דו*.י^זיהו ואק9!׳־״ *ימ הא םדךלא סך*ד־תו< ני6ר ד*>7•דםךז« ודי »rg » npfrםל#דיחדם?ד»tfgsft:.ךמ י6סזולא,ךזולע 8 י1ןרמ 09סל ט^ל >ajםדלןןזיתא TW !ר*י ח&מ דמ םײל* mp■ ןיא? ךקחנ <ךהל1׳ ב«ו ל?*מל ןיןו םרמס יןות? ןןה ןדו תעדה בוט ךו8:נ ' ■ידןל’ » ןך^ mffib ןןו־ת* tig'teui !ךמל 7. megalkotta. A héber רצייו ige a רצי tőből származik. Ugyanazt az igét használja, mint amidőn arról van szó, hogy a fazekas az agyagot formálja, talán hogy emlékeztessen bennünkét, hogy ״az ember is Isten kezében formálódott, épúgy mint az agyag a fazekas kezében“. A rabbik magyarázzák azt, hogy itt vajjicer-ben két jód van, míg a 19. versben csak egy jód van. (Berák. 61 a.) רצייל Mert az összes teremtmények közt csak az emberben van meg a ״jécer hárá“ (rossz ösztön) és a ״jéoer hátóv“ (jó ösztön), az állatoknak nincs erkölcsi ítélőképességük, vagy etikai konfliktusuk (Bér. Rabba). Más magyarázat: csak az ember részese két világnak: a földnek és az égnek (ennek a világnak és a túlvilágnak). a föld porából. ״A föld nagy felületének melyik részéről vette ö ezt a port?“ Kérdezik a rabbik. R. Méir szerint a föld összes tájairól vette Isten Ádám porát. Ez azt jelentené, hogy a föld minden országából és vidékéről való emberek testvérek. (Jer. Nazir VII, 2; Szanh. 38 b.) Más mesterek szerint a későbbi jeruzsálemi szentély oltárhelyéről származott az a por. Ez azt jelenti, hogy az ember ugyan porból való, de a bűn nem örökös része természetének. Az ember legyőzheti bűnös ösztönét és megbánás által kiengesztelődhetik Teremtőjével. Hő lénnyé. A szövegben ״élő lélekké“ áll. A Tárgum azonban ״beszélő szellem“-mel fordítja, t. i. egyéniség, aki képes gondolkodni és gondolatait beszéd által kifejezni.
