Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)

Genezis magyarázatokkal - I. Berésith

11,4

GEN EZIS—Berésith

17

4. Ez az ég és a föld teremtésének története, azon a napon, amelyen az Örökkévaló Isten a földet és az eget alkotta. 5. De a mezőnek semmi növénye nem volt még a földön, sem a mezőnek füve nem sarjadt még ki, mert az Örökkévaló Isten nem hullatott esőt a földre és nem volt ember, aki megmívelje a földet. 6. De köd szállőtt fel a földről és megáztatta az egész föld szí-Hiányzójára vonatkozik. A rabbinikus hagyomány világosan megkülönbözteti a két kifejezést: az ״Ádónáj“ kifejezés hangsúlyozza Isten jóságát, irgalmasságát és leereszkedését az eimberiséghez — תדמ םימחרה —, míg ״Elóhim“ bíráskodását és uralkodását jelzi תרס ןידה A Midrás szerint ,yígy szólott a Szent, áldott legyen ö; ha én a világot csak irgalmassággal teremtem, elterjed a bűn, ha pedig csak igazsággal, miképpen állhatna a világ fenn? Mindkettővel fogom megteremteni“ (Bér. Rabba). A Genezis első fejezetében, amely a világegyetem égészét tárgyalja, Elóhiin van, de a második fejezetben, ahol az ember története kezdődik, mindkét Isten-név előfordul. Ekkor mindjárt szükség volt az Isteni irgalom megnyilvánulására.

a földet és az eget. Miután az érdeklődés középpontjába az ember került, a ״föld“ előbb áll, mint az ״ég“.

5. a mezőnek semmi növénye. A növényzet megmaradt abban az állapotában, amelyben a teremtés napján volt, mert még nem volt eső.

nem volt ember. A föld ehető terményeinek nemcsak az Istenadta eső kell, hanem az ember munkája is. Az embernek Isten munkatársává kell válnia a föld kertté alakításában.

6. köd. Ez a szó asszír nyelven (edú) a folyam áradását jelenti. Itt is ugyanaz az értelme lehet. (L. m. Jób 36, 27.)

szállott fel. A héber ige impf.-ban áll és ez állandó cselekvést fejez ki.

megáztatta. Ha nem is volt azelőtt elég nedvesség a gyarapodáshoz. a növényzet azért mégse pusztult el.

ג