Zöld Sasok (1990-2005)
1995 / 7.
2 ZÖLD SASOK VOLT MÁR FTC- ANDERLECHT MÉRKŐZÉS? Volt bizony nem is egy, kettő! A Ferencváros 1957 tavaszán villámtúrán szerepelt és a második találkozót a belga bajnok ellen játszotta. A két csapatnak ez az eddigi egyetlen brüsszeli mérkőzése... A korabeli Népsportból kifotóztuk az egykor mérkőzéstudósítást, amelyet Onódy Lajos a Fradi akkori szakosztályvezetője adott a lapnak. Anderlecht—Ferencváros 0:0 — Távbeszélő-jelentésünk. — (Brüsszel, március I I.) Rövid egyhetes portyánk második merközéte a játékosok véleménye szerint talán még nehezeid) volt. mint az első. A U0 000 néző elölt lefolyt mérkőzésen a két ■ irytittes összeállítása ez volt. Anderlecht: Meeit — Dovogelaore, Jnlol. De- gelas — l)c Cosier, Van der Wield — •J'irion, Idpez, Dehael. Van tier Hots, Mermans. Ferencváros: Gulyás — Óin- húdi, iVlútrai, Dalnoki — Gerendás, L)é- kány dr. — Kertész, Borsos, Orosz, Vilezsál, Fenyvesi. ^Kezdés után a Ferencváros lendült lámadasha, húsz percen leereszt ül támadón, »ie csak helyzeteket tudtak teremteni csatáraink, kihasználni ezeket nem tudták. Orosz 8 méterről óriási helyzetben mellé lőtt, aztan Borsos ni- bázott, majd Fenyvesi már csak a ba-. pussal állt szemben, de eihamarkodot- I tan Meert kezébe váqta a labdát. A fél- > idd második felében valamivel kiegyen- | litellehl) jálék folyt. Helyzete ekkor is a Ferencvárosnak akadt több. Az iram | j és a színvonal igen Jó volt, a közönség sokszor tapsolta nieg a gyors, szép ak- ciökatA Szünet után is élőnk iramban ] folyt""a játék, húsz percen át erősen i támadott az Anderlecht, ekkor védelmünk lelkesen, üqyesen játszott. A félidő második részében már egyformán támadott mindkét csapat, adódtak jó helyzetek, de gól egyik oldalon sem Cifitt. ' Csapatunkból ezúttal Dékány játéka eniolkfcdett ki, remeiéül szerelt, sokat vállalt magára, ti mezőny legjobbja volt. Gulyas is kitűnő teljesítményt nyúJlotlARajtuk kívül Mátrait és Kertészt lrt*rí még kiemelnem. A belga Anderlecht — amelyben egyébként hűl válogatott is Játszott — főleg saját kapuja előtt nyújtott jó tel- I jcsítmenyi, szívós, tervszerű védői áte- ! kával. Onódy Lajos 2 A Ferencváros labdarúgó-csapata esti- törtökön a késő délutáni órákban repülőgépen visszaérkezett Budapestre. A második találkozás semleges pályán, Párizsban történt, s azon megszülettek az első gólok is. A Párizsi torna döntőjében, a Pare des Princes stadionban 1977. június 23- án: Anderlecht-FTC 4-1 (1-1) Gólszerzők voltak: Haan (4. perc), Magyar (27. perc), Van der Elst (71.), Reisenbrick 83. és 85. perc) A Fradi ebben az összeállításban játszott: Kollár-Martos, Mészöly, Bálint, Vépi-Nyilasi, Ebedli, Mu- cha-Takács, Magyar, Pogány Cs: Vad, Onhausz. A torna sorrendje ez volt: I. Anderlecht, 2. FTC, 3. Paris St. Germain, 4. Vasco de Gama. A Fradi a második helyért egy modern díjat, egy érdekesen megmunkált „fémsziklát” kapott. A Fradi Futballműzeum napjainkban is látható... Az FTC BEK-mérkőzésein szerepelt labdarúgók 10 mérkőzésen játszottak: Novák Dezső(1963, 1966, 1969), Géczi István (1966, 1969, 1976), Juhász István (1966, 1969), 8 mérkőzésen játszottak: Albert Flórián (1963, 1966), Dr. Fenyvesi Máté (1963, 1966), 7 mérkőzésen szerepelt: Mátrai Sándor (1963, 1966), 6 mérkőzésen játszottak: Rákosi Gyula (1963, 1966, 1969), Németh Miklós (1966, 1969), Varga Zoltán (1966), Bálint László (1969, 1976), Megyesi István (1969, 1976), Ebedli Zoltán (1976, 1981), Rab Tibor (1976, 1981), 5 mérkőzésen szerepeltek: Orosz Pál (1966), Horváth László (1966), Karába János (1966), Szőke István (1966, 1969), Páncsics Miklós (1963, 1966, 1969), Nyilasi Tibor (1976, 1981), 4 mérkőzésen szerepeltek: Szűcs lajos (1966, 1969), Horváth Árpád (1969), Branikovits László (1969), Katona Sándor (1969), Hajdú József (1976), Martos Győző (1976), Vépi Péter (1976), Onhausz Tibor (1976), Szabó Ferenc (1976), Magyar István (1976), Kelemen Gusztáv (1976), 2 mérkőzésen játszottak: Aczél László (1963), Dalnoki Jenő (1963), Vilezsál Oszkár (1963), Perecsi Tibor (1963), Fenyvesi II József (1963), Rátkai László (1963), Tátrai Antal (1969), Giron Zsolt (1976), Pusztai László (1976), Mucha József (1976), Kakas László (1981), Jancsika Károly (1981), Judik Péter (1981), Szántó Gábor (1981), Pölöskei Gábor (1981), Kvaszta Lajos (1981), Szokolai László (1981), Pogány László (1981), Balogh Tamás (1992), Simon Tibor (1992), Telek András (1992), Keller József (1992), Páling Zsolt (1992), Szűcs Mihály (1992), Lipcsei Péter (1992), Albert Flórián (1992), Wukovics László (1992), Balogh Gábor (1992), 1 mérkőzésen játszottak: Galambos Antal (1963), Vajda Sándor (1969), Vad István (1976), Takács László (1981), Szabadi László (1981), Szekeres Tamás (1992), Schneider Gábor (1992), Fodor Imre (1992), Sorin Cigan (1992), Deszatnik Péter (1992), Szenes Sándor (1992) BEK-góllövő listánk 14 gólos: Albert, 4 gólos: Nyilasi, 3 gólos: Novák, Varga, 2 gólos: Rákosi, Karába, Szőke, Onhausz, Szabó, Pusztai, Pogány, 1 gólos: Németh M., Fenyvesi dr., Branikovits, Magyar, Ebedli, Szokolai, Lipcsei 40 éves a BEK! Az „újszülött” 1995. április 2-án látta meg a napvilágot és az anyakönyvi kivonatában először Európa Kupa néven szerepelt. Gabriel Hanon a francia L. Equipe főszerkesztője hozta nyilvánosságra a hírt, miszerint a szerkesztőség a kontinens bajnokcsapatai részére kupasorozatot alapít. Az új küzdelemsorozatot nagy ötletnek tartották. Csakhogy kiderült, hogy nincs új a nap alatt... A Miroir Sprint 1955. április 11-ei számában megjelent egy cikk az Európa Kupával kapcsolatban. A szerkesztőség méltatta a kezdeményezés nagy- szerűségét, azért az is kiderült, hogy mindez nem is olyan új ötlet... „Anélkül, hogy számot tartanánk az ötlet bármilyen tulajdonjogára, megjegyezzük, hogy részünkről Francois Thébaud ezt a gondolatot már kifejtette lapunkban, 1948. március 17-én megjelent cikkében. A cikk címe A futball jövője: egy igazi Európa bajnokság. A következő sorokkal kezdődött: Holnap, a lillei stadionban a torinói Juventus játszik, míg a londoni Arsenal, a moszkvai Dinamó és a bécsi Rapid a belga Mali- nessl a magyar Ferencvárossal és a svéd Norköpinggel találkozik... ezek a találkozók alkothatják a nemzetközi mérkőzéssorozat gerincét...” Szóval a BEK születésekor ilyen viták „dúltak” - dehát a lényeg, hogy az UEFA a kezdeményezést 1955-ben elfogadta és már az 1955-56-os idényre kiírta a kupát. Ma már sporttörténeti érdekességnek számít, hogy melyik volt az első 16 benevezett csapat: Partizán (Jugoszlávia), Sporting Lisszabon (Portugális), Bp. Vörös Lobogó (Magyarország), Anderlecht (Belgium), Real Madrid (Spanyolország), Servette Genf (Svájc), Hi- berniain Edinburgh (Anglia), Rot- weiss Essen (NSZK), Reims (Franciaország), Aarhus (Dánia), Rapid (Ausztria), Eindhoven (Hollandia), Gwardia Varsó (Lengyelország), Djurgarden (Svédország), Milan (Olaszország)., FC Saarbrücken (Saar- vidék). Ez utóbbihoz magyarázatul: 1955-ben Saar-vidék- nek még önálló labdarúgó-szövetsége volt és ezért vehetett részt két nyugatnémet csapat. A BEK „bölcsőjénél” a magyar bajnok hamar színre épett. Hideg- kutiék játszották a híres kupa második mérkőzését! íme időrendben így következett a BEK-ben az első három meccs: „A Labdarúgó klubcsapatok Európa-bajnokságának küzdelme vasárnap (1955. szeptember 4. - A szerk.) Lisszabonban elkezdődött: Sporting Club de Portugal-Partizán Balgrád 3-3. A küzdelem szerdán Budapesten és csütörtökön Genfben a Bp. Vörös Lobogó-Anderlecht, illetőleg a Servette-Real Madrid mérkőzéssel folytatódik. A bajnokságért 16 csapat küzd, a 16 csapatból nyolc pár alakult, s ez a nyolc pár vívja az első fordulót.” (Népsport) A híradással kapcsolatban még két megjegyzés: a kupaküzdelem neve kezdetben igen változóan szerepelt. Klubcsapatok Európa- bajnoksága, bajnokcsapatok Európa Kupája, klubcsapatok EK-ja néven indult a BEK őse... Amint a felsorolásból kitűnik, az első BEK mérkőzés döntetlenül végződött, így a szeptember 7-i budapesti mérkőzés után ünnepelhettek először győztest BEK-meccsen! Azaz magyar csapat nevéhez és a Népstadionhoz fűződik ez a sporttörténeti érdekesség. Az MTK (akkori nevén Bp. V. Lobogó) volt Európában az első olyan csapat, amelynek BEK-mérkőzése győzelemmel zárult! És a legyőzött ellenfél az Anderlecht volt! íme a két mérkőzés adattára: 1955. szeptember 7. Népstadion: Bp. Vörös Lobogó-Anderlecht 6-2 (3-2) G: Wunderwilt, Szimcsák, Palotás, Hidegkúti, H. Wanderbosch, Palotás J. Wanderbosch, Palotás, Sándor A belgák szerezték meg a vezetést, de egy perc múlva jött az egyenlítés. A BEK-ben az első magyar gól Szimcsák István nevéhez fűződik. A balszélső futtából 6 méterről éles szögből lőtt a bal alsó sarokba. Az első BEK-fejesgólunk Palotás érdeme: Hidegkúti beadását 5 m-ről a léc alá fejelte. 1955. október 19. Brüsszel, 40 000 nézó': Anderlecht-Bp. Vörös Lobogó 1-4 (1-1) G: Hidegkúti, J. Wanderbosch, Lantos, Palotás, Kovács I Az első idegenbeli magyar BEK-gólt Hidegkúti szerezte: 16 m-ről fordulásból ballal hatalmas bombát ragasztott a jobb felső sarokba. A Vörös Lobogó brüsszeli BEK-visszavágója a győzelem mellett arról is nevezetes, hogy magyar klubcsapatnak ez volt az első villanyfényes kupamérkőzése! Tehát a legyőzött ellenél az Anderlecht volt! Az a gárda, amelynek „utódai” napjainkban a Ferencvárossal - immár történetük során először - BEK-mérkőzést játszanak...
