Zöld Sasok (1990-2005)
1995 / 7.
3 Az FTC BEK mérkőzései időrendben 1963. szeptember 11. Isztambul: Galataszeráj-FTC 4-0 Az FTC első BEK-mérkőzését a török bajnok ellen - idegenben játszotta. A Galata valósággal lelépte a Fradit és jellemző a mérkőzésre, hogy a mezőny legjobbja a négy kapott gól ellenére Aczél, az FTC kapuvédője volt... Azonban az is rögzítésre méltó tény, hogy a csapat úgy állt ki erre a mérkőzésre, hogy a kapott védőoltástól majd mindenki le- gyengülten, lázasan lézengett... " 1963. október 12. Üllői út: FTC-Galataszeráj 2-0 A reménytelennek tűnő visszavágó az FTC emlékezetes mérkőzései közé tartozik. Az Üllői úton ez volt az első BEK-meccs, zsúfolt lelátók előtt játszották a 96 percet. A bíró ugyanis a sok botrányos, időt húzó jelenet miatt hosszabbított. A Fradi első BEK-gólja Albert nevéhez fűződik, és sajnos az első kihagyott 11 -es is. A bíró ugyanis két 11 -est ítélt, Flóri az egyiket belőtte, a másikat kihagyta. A Ferencváros tehát első BEK- szereplése idején az első fordulóból kiesett... 1965. augusztus 29. Reykjavik: Keflavik-FTC 1-4 Mészáros József a Fradi akkori edzője így nyilatkozott:-A 4-1 nem fejezi ki híven az erőviszonyokat. Azért lett csupán ennyi az eredmény, mert összjáté- kunk itt-ott akadozott, helyzeteinket nem tudtuk megfelelően kihasználni, s a játékvezető három alkalommal nem ítélt meg vitathatatlan tizenegyeseket.. . 1965. szeptember 8. Népstadion: FTC-Keflavik 9-1 A Fradi már félidőben 6-1-re vezetett, szinte edzőmeccs jellegű volt ez a BEK-találkozó. Albert egyébként ezen a találkozón összesen öt gólt szerzett, az elsőt és az utolsó négyet! így BEK-meccsen „mesterné- gyessel” és e sajátos „gólkirályság- gal” büszkélkedhet... A mérkőzés végén ritka esemény szemtanúi voltak a nézők: a Keflavik-játékosok, miután üdvözölték a közönséget, a kijárathoz szaladtak, ott két sorba felálltak, és ütemes tapssal köszöntötték az öltözőbe vonuló ferencvárosi gárdát! 1965. november 10. Népstadion: FTC-Panathinaikosz 0-0 A mieinket meglepte a görögök harcmodora, kétségtelenül elismerésre méltó tudása, s egyik csatárunkban sem volt annyi átütő erő, hogy megtörje a „gólcsendet”. Sorra kimaradtak a ferencvárosi gólszerzési lehetőségek - ráadásul a görögök kapusa szenzációsan védett! 1965. november 17. Athén: Pa- nathinaikosz-FTC 1-3 Ezúttal a Ferencváros lepte meg ellenfelét, nem csak jó játékkal, hanem két szélső góllal! (Karába, Fenyvesi) Aztán biztos, ami biztos, Albert gólja már a továbbjutást jelentette. 1966. február 23. Milano: Internazionale-FTC 4-0 Az alapozásból éppen csak kilépett gárda, jóval a bajnoki küzdelmek előtt - nem vehette fel a versenyt a fénykorát élő, ekkor már Világ Kupa-győztes olaszokkal szemben. Ráadásul a játékvezető is nagyon „tisztelte” a hazaiakat... Amennyiben egyébként a Fradi ezt a meccset megnyeri, akkor sem szerepelne győzelmeink között: az Inter kudarc esetén Szűcs jogtalan szereplése miatt óvott volna... 1966. március 2. Népstadion: FTC-Internazionale 1-1 Herrera az Inter világhírű edzője így nyilatkozott a meccs után:- Nagyon tetszett az FTC játéka! Szinte hihetetlen, hogy egy hét alatt mennyit változtattak játékfelfogásukon a magyar játékosok és most a visszavágó után el sem tudom képzelni, mi lehetett velük Milánóban. Igaz, nekünk nem volt célunk az előny további növelése, de mégis - voltak a mérkőzésnek olyan szakaszai, amikor a levegőben lógtak a ferencvárosi gólok... Voltak bizony, szép számmal - a Fradi végigtámadta a meccset, de a kapu előtt semmi sem sikerült. Az olaszok csak a szerencsének köszönhették, hogy vereség nélkül hagyhatták el a Népstadiont. Az FTC tehát nem jutott az elődöntőbe, de emelt fővel szép teljesítménnyel búcsúzott a BEK-től. * A fénykorát élő hatvanas évekbeli Fradi 1968-ban ismét a BEK-ben indulhatott - volna. A július 3-i zürichi sorsoláson az FTC ellenfele egy másik zöld-fehér gárda - a Celtic. A skótok hosszú huzavona után politikai okok miatt nem voltak hajlandók Budapestre utazni - erre az UEFA új sorsolást készített! A megváltoztatott sorsolás szerint ez lényegében keleti és nyugati csoportot jelentett, a Fradi például a Levszki Szófiát „kapta”. Mivel a térségben ezt mindenki sérelmesnek találta - a csehek és a románok kivételével - a többi „béketáborbeli” csapat a BEK és a KEK küzdelmeiből visszalépett... A Fradi „aranycsapata” a kupaszerdákon tétlenül figyelte, hogyan aratják mások - az esetleg FTC-nek dukáló sikereket... * 1969. szeptember 17. Szófia: CSZKA-FTC 2-1 Dr. Lakat Károly, az FTC edzője: - Óriási iramot diktáltak a hazaiak, 2-0-nál úgy tűnt, hogy újabb gólokat kapunk. De nem így történt, mert elsősorban Rákosi és Juhász ügyesen tartotta a labdát, lefékezte az ellenfél lendületét. Rákosi szépítő gólja után négy nagy helyzetünk kimaradt! Nem baj, majd a Népstadionban belőjük... 1969. október 1. Népstadion: FTC-CSZKA 4-1 Zsekov a bolgárok csatára a meccs előtt ezt nyilatkozta:- Csak egyetlen gólt akarunk rúgni Géczinek. Egy icipicit, akármilyet, éppen csak átguruljon a labda a gólvonalon. A tavalyi bajnokságban 74-et rúgtunk, egyre talán a Népstadionban is futja... Ez a vágya ugyan teljesült a bolgár gólgyárosnak, de a ferencvárosiak sem bízták a véletlenre a továbbjutást. Négy gólt rúgni a CSZKA Szófiának nem mindennapos teljesítmény volt! Zúgott is a vastaps... 1969. november 12. Leeds: Leeds United-FTC 3-0 Dr. Lakat Károly: - Még szét sem nézhettünk a pályán, már megvert bennünket az ellenfél. Szünet után ugyan mutatott valamit a csapatunk, de az az igazság: a Leeds túl erős a számunkra. 1969. november 26. Népstadion: FTC-Leeds United 0-3 A hideg, esős időben ismét fájó gólzápor következett. Az angolok a hazai 3-0 mellé idegenben is beírták a hármast. A fradistáknak egyetlen vigaszuk a közismert mondás a „jobbtól kikapni nem szégyen” vigasztalhatta. No, de hát ennyire... 1976. szeptember 15. Üllői út: FTC-Jeunesse Esch 5-1 A luxemburgi csapat nagy meglepetésre góllal kezdett, de azután jöttek Nyilasiék. Amikor Nyilasi a második gólt belőtte, már csak az volt a kérdés, hogy hány gólt rúg a következő bő egy órában a Fradi? A kilenc emberrel védekező luxemburgiak ellen, nagyobb arányú győzelem is születhetett volna. Egyébként is ez volt az új Üllői úti stadionban az első BEK-mérkőzésünk. 1976. szeptember 29. Esch: Jeunesse Esch-FTC 2-6 A Ferencváros az első perctől kezdve támadott, rövid időn belül elért három góljukkal elvették az ellenfél játékkedvét. A hat gólt három fradista szerezte - ugyanis Nyilasi, Szabó és Pusztai duplázott... Még egy érdekesség erről a meccsről, a klub akkori elnöke, Harót János tudósított a rádión keresztül... 1976. október 20. Üllői út: FTC-Dynamo Dresden 1-0 Az állandóan támadó Ferencváros a 35. percben Onhausz fejesgóljával megszerezte a győzelmet jelentő gólt. A 62. perc szomorú eseménye: Schuck belefejelt Nyilasi arcába, akit úgy támogattak be az öltözőbe. A meccs végére elfogyott a lendület, és a kihagyott német helyzetek után az 1-0 még jó eredménynek számított... 1976. november 3. Drezda: Dynamo Dresden-FTC 4-0 A Nyilasit és Pusztait nélkülöző magyar bajnokcsapat nem tudta kétségessé tenni a jól játszó hazaiak biztos győzelmét. A 62. percben már 3-0 volt az eredmény, majd egy lesgól súlyossá tette a kiesést jelentő vereséget. 1981. szeptember 16. Üllői út: FTC-Banik Ostrava 3-2 A Fradi már 3-0-ra vezetett! A csehek edzője szomorúan legyintett, jelezvén, csapata kiesett. Óriási védelmi hibák után két gólt szereztek az ostravaiak 28 ezer fradista őszinte bánatára... Ez volt a bizonyos vereséggel felérő - győzelem. Aztán jött az igazi vereség is... 1981. szeptember 30. Ostrava: Bánik Ostrava-FTC 3-0 Jöttek a csehszlovákok - egyik támadás a másikat érte. Félidőben már 2-0-ra vezettek. A mérkőzés krónikájához hozzátartozik, hogy szünetben az egész stadionban kialudt a villany! A szünet végén még mindig csak a reflektorok fele égett, ám a bolgár játékvezető mintegy tíz percnyi huzavona után mégis úgy döntött, hogy folytatni kell a játékot. A fradisták kiesése tehát elmondhatjuk: félhomályban történt... Az ostravai 3-0 is a lidérces vereségek közé tartozik. Sajnos - bő egy évtized múltán - újabb hasonló vereség követte... 1992. szeptember 16. Pozsony: Slovan Bratislava-FTC 4-1 A Fradi történetének legközelebbi helyszínén játszotta ezt a BEK-mér- kőzést. Ennek megfelelően ezrek kísérték autóbusszal, autókkal, vonattal, de még repülőgéppel is a kedvenceket a várva várt kupatalálkozóra. Mindenki tudta, hogy nem egy felhőtlen kilencven perc és nem egy szeretetteljes hangulatú fogadtatás vár a fradistákra Pozsonyban. Ami pályán, nézőtéren, a városban történt, arra azért csak kevesen gondoltak. A pályán az első húsz percben még nem volt baj - mármint ott lent a zöld gyepen. 1-0-ás félidő után az 54. percben azonban már 3-0 volt az eredmény! Lipcsei reménygólja után a 82. percben kegyelemdöfésként hatott a lehetetlen szögből kapott negyedik Slovan-gól. A mérkőzés örökké szomorú krónikájához tartozik az a magyarverés, amelyet Európa valamennyi tévécsatornáján láthattak a megdöbbent emberek... 1992. szeptember 30. Üllői út: FTC-Slovan Bratislava 0-0 Az orosz bíró meccskezdő sípja előtt 18 ezer torokból harsant fel a magyar himnusz. Az ellenfélnek és szó szerinti 1 fős „szurkolótáborának” mindössze ennyit kellett „elszenvednie” a Pozsonyban történtekért. .. A Fradi egy góltalan meccsen becsületes csatában búcsúzott a BEK-től. Nyilasi Tibor vezetőedző így nyilatkozott a mérkőzés után:- Kiestünk a BEK-ből, ám egy futballháborúnak vége, egyszer s mindenkorra. Már az első félidőben behozhattuk volna hátrányunkat, hiszen a lehetőség ott volt Lipcsei, Ci- gan és Wukovics előtt is - tehát megvoltak a nagy gólhelyzeteink. A második játékrészt is jól kezdtük Balogh, Keller és Lipcsei nemegyszer veszélyeztették a kaput. Az is igaz, hogy a meccs végén feljött a Slovan és akkor Balogh Tamás bravúrjai is kellettek a gól nélküli döntetlenhez. A játékosoknak és nekem is az a véleményünk, hogy a Fradinak van a legcsodálatosabb szurkolótábora a világon...
