Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-07-01 / 146. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG tmam \*AÁ. jÚlf J!« I A ZALAI fiAZDAÉLET A Gazdasági Egyesület, a Zalantegyei Tej szövetkezetek Szövetkezete és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata Miért is alakultak a Megyei Tejszövetkezetek? Irta: Dr. Vajda I. Kornél a Zalarregyei Tejszövetkezetek Szövetkezete igazgatója VI. beékelődbes- hatalom, Ezért és kizárólag ezért-kellett a termelést <J-és a vele eh álaszíhat atlanul agyütíjáró fel- doIgozást ketté választani, hogy ven egy külön iparággá kijelentett gyengüljön az az erő, amit a termelő gazda önmagának jelentett. Mert azt feltételezni, hogy a termelő gazda az általa megalapított tej- feldolgozó ipart nem tudta volna oda fejleszteni, ahova a technikai haladás, és a fejlődő közegészségügy mai vonatkozásban megkívánta nem is lehetett, mert ugyan kinek Joeriilte volna el a figyelmét azok a mintaszerű, ilyen- vonatkozású gazdavállalkozások, amit Finnországban, Dániában, Hollandiában, Svájcban láttunk és követnivaló példaként hirdettünk. .Valójában idefejlesrtette volna a magyar gazda is, amit e téren megkezdett, hogy ez nem így lett. annak nem a tejtermelő gazdafársa- dalom az okozója. Példa tehát elég volt előttünk, csak nem volt az, aki e példák követévére megindított munkánkat kellőmódon támogatta volna. A legnagyobb hiba e tekintetben kétségtelenül az volt, hogy sohasem azt kérdezték meg, akinek létérdeke forgott az ügyben kockán, a tej sző vetkezet látható vezetőit, vagyis a termelő gazdát, hanem mindig azt, aki. csak állította, hogy e téren neki is elsőrendű érdekei vannak. Mi volt az eredő ok, hogy nem lehetett a gazda javára különbvéget tenni érdekeivédelmében és miért kellett a tisztán hasznot kereső tőke érdekei mellé állani, azt ma sem látjuk világosan. Csak elítélni tudjuk, nem csak egy társadalmi termelő réteg szempontjainak figyelembevétele alapján, hanem általános mezőgazdasági kultúránk kifejlődésének akadályoztatása miatt is. Nagyon károsnak mondható tehát az az irányzat és irányító, amelyik okahatott, hogy fejlődés helyett visszafejlődés lett a sorsa, kezdő tejszövetkezeti mozgalmunknak. Az nem lehetett cél. hogy legyen egy nagyra! jlődöl t .tejiparunk és vele szemben tehetetlen tejtermelő gazdatársadalom, amely e viszony jellemzésében egészen a hűbéres álláspontig terjedő helyzetbe került. Történelmi, példa ez arra, hogy hova tudja juttatni a helytelenül értelmezett szabadkereskedeleni egy egész or- •zág termelőlétegét. Azok a tejtermelő gazMindenféle vadbört: iiarvfisf, őxetf macskát, pézsmát, borzot, nyári rókát, nyáslttt a legmagasabb napi áron megveszek. RADU DEZSŐ tintái* Zaüaegerszey, Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz. dák. akik e tényeket és a dolgok idejutasat tiszta ésszel figyelték, újra sorompóba álltak, hogy útját vegyék e helytelen fejlődésnek. Hogy ez mint történt, azt ismertetjük a következőkben: Az 1920-as évek idején a magyar gazdatársadalom egyrésze, főleg tejszövetkezeti vezető emberek, ezenkívül jó néhány földbirtokos összefogott, hogy az önhibáján kívül majdnem teljesen megszűnt tejszövezeli mozgalmat újra életre keltsék. Mintán jól tudták milyen okok voltak azok, amelyek tönkrei tettek, úgy gondolták, hogy mindjárt egy országos nagy feldolgozó üzem felállításával kezdik meg a harcot az időközben tiaggy á nőtt kon kurrens tejfeldolgozó vállalatokkal szemben. Így született meg az Országos Magyar l ejszövetkezeti Központ tisztán gazda tökéből. Ahogy létrejött és üzemét megindította, eleinte láthatatlan, majd mindinkább erősödő ellenállással találta magát szemben az anyagilag jóval megalapozottabb, hasonló magánvállalkozások részéről. Ekkor már ezek a vállalatok is jónak látták, hogy vadászterületeiket elhatárolják és titkos megállapodásokat kötöttek egymás között az OMTK ellen. Ami ezután történt, az ángyban hajszálpontos megismétlése volt azoknak az eljárásoknak, amelyekkel, mint már ismertettük, az egyes kis tejszövetkezeteket sikerült nekik tönkretenni. A gazda OMTK tehát rettenetes küzdelmeket folytatott, hogy egyensúlyát fenntarthassa, arról már nem is esett szó, hogy alapját képező tejszövetkezetek .vagy uradalmak jobb tejárat kapjanak, csak az volt a fontos, hogy fennmaradjanak. (Folytatjuk.) Munkatáborba rendelték a zalantegyei cigányokat! A Zaiavármegyei Gazdasági Egyesület nyári rendes közgyűlése Zalaegerszeg, június 29. A közel egy évszázados mezőgazdasági munkásságra visszatekintő Zaiavármegyei Gazdaságú Egyesület dr. Turányi Ferenc felsőházi tag, nyug. főispán elnöklete mellett most tartotta nyári rendes közgyűlését a vármegyeháza kistermében. A gyű lécen megjelent gróf Somsáéi? Antal aletnök, felsőházi tag, dr. Thassy Kristóf országgyűlési képviselő, a Afezőgazda- sági Bizottság elnöke, Asbóth Károly egyesületi titkár, Háry Dezső a Lótenyésztési Szakosztály elnöke. A nagyjelentőségű gyűlésen megjelent vitéz Tele ki Béla gróf főispán, vitéz Iiunyady László alispán-helyettes főjegyző, képviseltette magát a nagykanizsai méntelepparancsnokság, a vármegyei gazdasági felügyelőség nevében Szibert Gusztáv vármegyei gazdasági felügyelő és dr. A a ula Kornél, a ZTSz igazgatója vett részt. Sokan jöttek a gyűlésre ! öld birtokosok (és a Gazdakörök is nagyszámban képviseltették’ magúidat. A közgyűlést elnöki megnyitójában dr. Tarányi Ferenc jelenti, hogy az alapszabályok értelmében a jelen összehívott gyűlést Keszthelyen kellett v olna megtartani, de a mostani idők erre nem alkalmasak. Nem szív esen hív ta össze ünnepre, mert lelki kötelezettségeink is v annak, azonban a fél I I-es időpont lehetővé tette azt, hogy eleget tehessünk vallási, életünk kívánságainak is. IIÁRY DEZSŐ. a Ló tenyésztési Szakosztály ügyvezető igazgatója, beszámolójában a vármegyei lotörzsköny- vezésről, lóv ásárlásról, a mének elhelyezéséről, ezek szükségszerinti szaporításáról tartotta meg számokban nagyon érdekes év i jelentését, amelyet a Zalai Gazdaélet következő számában es egészében közölni fogunk. SOMSSTCII ANTAL GRÓF javaslatot hoz a közgyűlés elé, hogy az állami és a megyei mének, mint köztenyésztést szolgáló apaállatok által feletetett zab-mennyiség tudassák be a méntartó gazda beszolgáltatás! pontjaiba. Tudomásunkra jutott, hogy az állami n\éntelep részére szükséges szálas- es abraktakarmányt a vármegye egész területen levő 3 éven felüli kancaállományrú vetik ki és méltányosnak tartja a közgyűlés, hogv ez a pontkivetés is tudassek be a gazdák termem - beszolgáItatási kötelezettségébe. A júniusi előzések §úíyos árvízkárokat okoztak a Zala völgyében elterülő árterületen az idei szénatermésben. Az eddigi, jelentések szerint is a károk 50—60 százalékra becsülhetők. Méltányosnak és indokoltnak tartja, hogv a rétekre megállapított szénaleadást a tényeleges károk figyelembevételével, leszámítva n megmaradott, kilúgozott szénatemíest is vegyék tekintetbe, hogy az úgy is nagy károkat szenv edett gazdákon sérelem ne essék. A Lótenyésztési szakosztály' ezután foglalkozott a széna átvételével kapcsolatos panaszokkal, amely az utóbbi időben különösen elterjedt. Nevezetesen a széna minősítése és az átvétel körül történnek szabálytalanságok. Gróf Somssich Antal fölkéri 'az alispánt, hogy erélyesen járjon el a visszaélések megszüntetésére es egyidejűleg vizsgálja ki a panaszok során Joós nevű szénabeszerző vásárlásai körül tapasztalt helytelen eljárásait, ami nagyjából abban áll, hogy nagyon leértékeli a megvásárolt szénát és azt a honvédség részére első és másodosztályúi.szénaként adja el. Szükséges és indokolt a jogos panaszok mégha Ugatása es azoknak minél előbbi megszünteti se. A közgyűlés/javaslatokat fogadott el a honvédség által igénybevett lovak, szekerek es szerszámok árának azonnali kifejtésével kapcsolatban, indokolva azzal, hogv a gazdáknak nem áll módjában a nagy pénzhiány miatt újból lovak, szekerek és szerszámok beszerzéséhez szükséges összeg, éppen ezért nudaszt- hatatlam.il szükséges volna az ellenérték kiutalására. A továbbiak során a jövőre vonatkozólag, amennyiben újabb igénybevételek l umenek, a közgy űlés kéri, hogy a szekerek hely ébe a termelés érdekében vasútalványok álljanak a gazdák rendelkezésére, hogy így a
