Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-07-01 / 146. szám

ZALAMEGYEÍ ÚJSÁG Í94A. ki« 1. 7. megállapított áron juthassanak megfelelő mi va­sokhoz. Ugyan ilyen értelemben kívánja meg­oldhatónak az elvitt szerszámoknak újjal való pótlása is. A nagykanizsai méntelepparancsnokság be­jelenti, hogy Zala vármegye területén szep­tember 1-től december 31-ig újabb pótfedez­tetés céljából állami méneket bocsát a megye ló áll*>rnányának fejlesztése érdekében az erre a célra kijelölt fedeztetőállomások részére. A kiutalt mének részére takarmányról két hó­napi időtartamra az állami méntelep gon­doskodik. A közgyűlés ezt a nagy fontosságú bejelen­tést nagy megnyugvással vette tudomásuk mert az utóbbi igénybevételek előtt és különösen az 1943. év végi megyei lóállománv végösszege 29.563 darab volt és ehhez viszonyítva arány­lag kevés volt a mén. így legalább a lóállo­mány erőteljesebb fejlődésnek indulhat, amely a mai időkben, de különösen a jövőt tekintve, nagy jelentőséggel bíró. Az elhangzott indítványok után a sürgős ügyeket intézte el a közgyűlés, amelynek során időszerű javaslatok kerültek tárgyalás alá. Zal-avármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése Dr. Tarányi Ferenc elnök a Gazdasági Egyesület közgyűlését dr. Balázs Béla volt zala- v ármegyei ny. főispánnak Balatoáíüreden tör­tént elhunyta alkalmával kegyelete» szavak kí­séretében nyitotta meg. Részvét hangján emlékezett meg Knob­lauch Tivadar jószágüelügyelő haláláról, aki Tapolca vidékén fejtett ki buzgó és eredményes munkásságot a magyar mezőgazdasági élet fej­lesztésének é rdekében. A továbbiak során elnöki megnyitójában hangoztatta dr. Tarányi Ferenc felsőházi tag, jbogy a háború ötödik évében a magyar gazda- társadalom töretlenül áll a munka mezején és nem érezhető sem a esüggedés, sem a lelki •fásultság jele. Mindén zalai gazda tudja a kötelességét és azt meg is teszi az idők paran­csa szerint. Majd a munkáshiány enyhítése érdekében javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. A nyári, sürgős aratási munka érdekében felhozza, hogy mérhetetlen fontossága van annak, hogy idei nyári újoncbevonulás az aratási idő leteltével, augusztus hónapban történjen és a nyári ara­tási szabadságolások a szokott két hét helyett négyheti időre engedélyeztessék a lehetőség- szer int. A mezőgazdasági munkások sürgős ruha­ellátását tartja az egyik legfontosabb feladat­nak Ebben a kérdésben azonnali intézkedésre van szükség, mert az utóbbi évek ingnélkül divatossá vált arató- és cséplőmunkások fur­csán néznek ki és rossz színeket fest a meg­oldásra váró ruhakérdésben. Az elnöki jelentés részletes leírásában a következő számban utalni fogunk a nagyje­lentőségű egyesületi élei egy éves működésé­ről. Az elnöki jelentés után gróf Somssich Antal felsőházi tag szólalt fel és a járványos 1 betegségekben elhullott állatok további vesz­teségének megakadályozása érdekében. Ezt pe­dig csak megfelelő létszámú állatorvos alkal­mazásával tudjuk elérni. Majd az ellenséges repülők által leszórt hópchelyszerű csomago­lásba rejtett mérgező anyagok megvizsgálását és a lakosságnak ezekkel a mérgekkel szem­ben való óvatos magatartására hívja fel a figyelmet. SZIBERTH GUSZTÁV vármegyei gazdasági felügyelő előadja, hogy az ellenséges gépek által leszórt mérgező anyagok kivizsgálása megtörtént és egyenlőre anyagá­nak megállapítása nem volt lehetséges. A jö­vőben, amennyiben még hasonló anyagok íe- szorásáról jelentés érkezik, az arra illetékes vegy- és laboratóriumvizsgáló intézet és a had­testparancsnokság illetékes osztálya megkapja vizsgálat céljából a ledobott ismeretle. 1 anya­got. Megnyugtatásul közli, hogy eddig alap- tálánul elterjedt hírek, amely szerint több * zalai községekben nagyobbszámú állatelhullá- sok történtek volna, teljesen valótlanok. Ez- ideíg mérgezés és fertőzés folytán állatvesz­teségünk nem volt. Azonban óvatosságra inti a vármegye gazdaközönségét, hogy ha eddig setleg teljesen ártalmatlan anyagokat szórtak Ina is le, ez nem azt jelenti, hogy nem a. ért tették ellenségeink, hogy a később le­sz* , ? anyaggal szemben ne tanúsítsunk kellő óvatosságot és könnyelműen viselkedjünk eset­leg a saját kárunkra. A közgyűlés réti szénakárokkal kape, ólai­ban Sziberth Gusztáv vármegyei gazdasági fel­ügyelő válaszában bőséges magyarázattal vilá­gította meg a gazdák jogos sérelmeivel kap­csolatban tett intézkedéseket, amelyekkel kap- csolatban minden közigazgatási hatóság meg­kapta a szükséges rendeleteket, amelyre a je­lentések beérkezése után tiszt a képét tud adni a tényleges á rv ízkárok ró 1. Egy érdemleges indítvány is hangzott el a megalakult és működő zalai gazdaköröket illetőleg, gróf Somssich Antal felsőházi tag részéről, amelv indítvány kellő helyeslés és ' »’ 4 a megv alósítás lehetőségének szükségessége ko­moly feladatot ad a mérlegelést és támogatást szolgáló hatóságok részéről. Nagy lelkesedéssel mega lak u 11 gazdakö r-össze jö veíe’ekre a lka más helyiségek hiányában széthullik, a helyett, hogy komoly és valóban gazdasági önművelés kul­túráját szolgáló gazdaszervezet erőteljes mun­kál fejthetne kj. Ezt a kérdést úgy találja megoldhatónak, hogy a most megváltozott helyzetben kihasználva a zalai falvak üres la­kásait. legyen meg a gazdakörök részére a lehetősége annak, hogyt megfelelő helyiségeket vehessenek igénybe gazdaköri összejövetelek céljára. SOMSSICH ANTAL GRÓF alel nők a munkáshiány kérdésének csökken­tése tárgyában kérdést intézett vitéz Hunyady László alispán helyette s főjegyzőhöz, ho"v van-« rendelkezés arra, hogy az utak menten tétle­nül lieverésző. erőteljes cigányok munkaere­jét a Muvez. közbelépésével igénybe lehet venni V > •' ■ ■ \ itez 1 iunyady László al ispánh elyettes fő­jegyző határozottan választ adva a feltett kér­désre, kijelentette, hogy egy huszonnégy órán be ül megoldódik egy rendelettel a cigányok raaak'a- eraej ének igcnybrev útié Jc. VITÉZ GRÓF TELEKI BÉLA főispán hivatkozva egy közellátási rendelke­zésre, közli, hogy mindazok a munkakerülők, akik még a mai időkben stsm akarják meg­érteni az idők szavát, súlyos intézkedéseket foganatosítanak ellenük: — Aki jicm dolgozik, az nem cé- ézjersül sem a kiosztásra kerülő rajta- akcióban, sőt a közellátási jegyek ks- adáf-ái is megvonják a munkaker3-. löktől. Indítványok időszerű mezőgazdasági ügyekben Aftbcth Károly vármegyei gazdasági egye­sületi titkár felhívja a kisgazdák figyelmét a trágyakezelésnek nagy jelentőségére a háborús termelés fokozása érdekében. Ä talaj terxnő- ere jenek fenntartásához elengedhetetlenül szükséges, hogy trágyáié léptünkét helyesen ke­zeljük, amely nem jár nagy munkával, min­den kisgazda udvarán megvalósítható. Föltét- íen szükséges trágyalékút készítése a trágyá­ié,lep mellett, ameiv befedhető és olyan oídal- és renékfalbél álljon, hogy abból a trágyáié el ne szökhessen. Erre a rendkívül nagyjelentőségű figvel- nieztetésre azért volt szükség, meri a mű­trágyagyártást a háborús termelés oly nagy mértékben befolyásolta, bogy csak az olajos magvak termesztésére adhattunk csak ki eb­ben az évben műtrágyát. De a felhívás annál is inkább szükségessé vált, mert az egyes' köz­ségek udvarait bejárva, sajnálattal állapítot­tam meg, hogy még' azok is jelentkeztek trá­gya keze lesi, versenyre, akik még a legelemibb követelményeknek sem tettek elegei. A ren­des szétterítés és tiprás sok helyen hiányzik. A műtrágya hiányának következtében egyes eégek a műtrágya pótlására ásványi - és egyéb elnevezésekkel gazdag szénsavas trá- gyamészport hoznak forgalomba, amely a je­lölt áraknak értékében egyáltalán nem felel meg. Felhívjuk a kisgazdák figyelmét, hogy a hangzatos nevű, ismeretlen, műtrágyának ne­vezett, többszörös mészkeverékét drága pénzért ne vásároljanak. A földművelésügyi miniszter a kopár éé vízmosásos területre és a Balaton közvetlen környékének fásítására az 1944. év őszén é® 1945 .tavaszán nagymennyiségű erdei facse­metét oszt ki az államerdészeti csemeteker­tekből. Az érdeklődőknek a kívánt felvilá­gosítást a m. jfcir. erdőfelügyelőség adja meg. Az 1944. évi. erdősítéshez szükséges facsemetét július hó végéig, az 1945. évi tavaszi erdő­sítéshez szükségeseket pedig október végéig keli a m. kir. erdőigazgatóságnál vagy a m. kir. erdőfelügyelőségnél írásban igényelni. Az arany-, és ezüstkalászos gazdák szakosztályának működése A \ érnie gyei Gazdasági Égésűiét hivatott arra, hogy a kalászos gazdák összefogását és gazdasági ismereteinek továbbfejlesztését szxii- gálja. Ennek zavartalan biztosítása érdekében már korábban megalakult arany- és ezüst- kalászos szakosztályunk élére Mócsi Béla nagy- | kanizsai téli gazd. isk. igazgatójának’ a F. M-ba j szolgálattételre való áthelyezésével szükségessé > vált ügyvezető elnök választása. Az elnökség c tisztségre Pászíory Ferenc Zalaegerszeg téli gazdasági iskola igazgatóját ajánlja megválasztásra s az elnöki tisztségbe segítőtársként a kelndai mezőgazdasági szak­iskola igazgatóját és a nagykanizsai téli gazda­saga iskola megbízott igazgatóját, a szakosz- osztály jegyzőjévé Fülöp István tanítót aján­lotta. Az elnökség az ő tudásuk és eddig is tevékeny munkásságuktól várja a szakosztály sikeres működését. A közgyűlés a betöltött tisztségekre az egyhangú választást érvényesnek jelenti ki és a közgyűlést dr. Tarányi Ferenc elnök, felső­házi tag, meleghangú szavakkal zárja. — Testvér! Ne feledkezz meg a bosub»- karoíf a Bakról! Hord he adományodat « szer­kesztőségivé!

Next

/
Oldalképek
Tartalom