Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-07-08 / 152. szám

1944. julitrs ZALAMEGYEI ÚJSÁG Feljegyeztük, .. • hegy városunk cg} ik legújabb íele- foneíőfize tője Fendrik Ferenc író, alá, ■nini sajátm&ga bevallja, igen élvezi atX a kényelmet, amit a telefon nyújt. Egyéb­ként Feri barátunknak most forgatták, le filmje utolsó jelenetét Esztergom ban. A »Nászhidu'.ó«-ról van szó. amelynek t*ő- «eerepét Szivassy Lásrd© és Sseeleczky Zií* játsszák, Tudnnrósumk ’szériat a darabban Á nip fel először színre, illetve- vászonra Hegedűs Klán, a’iász Bruckner Józsefire. A film hosszabb idő óta készülőben van, a közbejött körű'menyek miatt azonban cwak most kerülhetett sor a befejező hely­színi felvételekre. Reméljük, most mar » film hamarosan a közönség elé kerül és láthatjuk iöídink regényét vásznon is. j ... bog} Ostor«» Károly gimnázium* tornatanár, aki hosszabb idő óta a keleti hadszíntére?i teljesít szolgálatai, kétheti szabadságra hazaérkezett. Ugyanis koráb­ban baleset érte Károlyt a fronton és vató- színűieg most ennek fáradalmait piheni ki szép családja körében. I ... hogy’ az elmúlt héten ugyancsak {szabadságon, itthon láttuk Németh József fakereskedőt, aki szombaton már vissza is utazott. Szemmel! áthatóan jói van. Fmutszolgáfatából most telik le az eg}7 esztendő. f t ., - hogy furcsa kacsát röpítettek Fel Nagykanizsán a sajtókörökben arról, hegy P. Fekete Géza önként jelentkezett a ke­leti frontra katonai szolgálatra P. Labanc* Msdárddal. Most kaptunk Gézánktól leve­let, amelyben írja, hogy a szokásos nyári tartalékos lelkészt tanfofynira behívták, tanfoíyamvezetésre. Tehát teljesen téves a híradás, mert Géza nem önként jeient- i kezeit és nem is frontszolgálatra ment, jhánem csak egyhónapos tanfolyamra, (ahonnan hamarosan visszatér. Különben is köztudomású, hogy a nagy keleti offen- zívában teljesített önkéntes szolgálata ide­jén olyan súlyos térdfagyásofcat szenve­dett, hogy azokat most sem sikerült ki­kevernie és ami miatt igen sokat szen­ved. ... hogy a Nagykanizsán elhunyt Bu- gyáes Vilmos nótaszerző sírjánál a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör meg­bízásából Vörös János szobrászművész és Sándor Mátyás festőműv ész jelent meg és helyezett el koszorút. A családnak vi- ‘ e-zont a kör elnöke fejezte ki részvétét. * •• kegy a szombat délutáni margit­szigeti honvédkívánsághangversenyen Ba- rath Ferenc, lapunk munkatársa is szere­pelt. ... hogy a kultuszminiszter a műtár­gyak zalai kormánybiztosává Darnay Kál­mán múzeumigazgatót nevezte ki, aki a napokban máris megkezdte a zsidó mű­tárgyak számbavételét. A vármegye zsidó műtárgyait, nevezetesen a festményeket • zalaegerszegi Göcseji Egyesületnek ado­mányozta, míg a zsidó könyvtárak anya­gát ped|ig a Népművelési Bizottság kapta, ® úgy halljuk, hogy nyilvános könyvtára- í kot terveznek belőle. ... hogy dí*. Horváth László, D. Hor­váth Imre vaskereskédő fia, Pécsett va­sárnap tartja esküvőjét. Hirdessen a ZAIAHEGYEI UJSAG-SM Eredményes — gyors és biztosi! mm 3, Július 2-án múlt száz esztendeje, hogy a Nemzeti Színház bemutatta Erkel Ferenc himnuszát Mit ír a 100 évvel ezelőtt megjelent pesti Életképek című újság ? A napokban különös öröm ért, mert két, mondhatni őskori magyar újságot kaptam; az egyik a híres Életképek 1844. július ,10-i, azaz 2. száma, míg a másik a 11 évvel később kelt és Császár Ferenc kiadásában és szer­kesztésében megjelenő Divatcsarnok. Meghatva vettem kezembe a két újságot és különösen tanulmányaimból jólismert Életképeket olvas­gattam át kíváncsian, hogy mit is írt Franken­burg Adolf, a lap felelős szerkesztője és ki­adója. A Ids füzetszerű újság a Länderer és He- ckenast nyomdájában készült, ahol négy esz­tendővel később megjelent a magyar szabad sajtó első terméke: a Nemzeti dal. Az akkori nyomdatechnika nagy körültekintéssel, sok jó­akarattal dolgozhatott h kis kiadványon, amelynek a nyelvezete még olyan kezdetleges, hogy szinte törni kell az embernek a fejét azon, hogy mit is akart a cikk írója tulajdon­képpen mondani egyes kifejezésekkel, ame- » Ivek a legtöbbször szolgai, fordításai voltak a német, vág}- ritkábban, a latin kifejezések­nek. Mindenesetre csak ennek ismeretében tudja az ember igazán felmérni Petőfi, Arany, Jókai, Vörösmarty, Kölcsey, Gyulai, Császár* és többiek érdemeit, ha nézzük a nehézkes, szinte nyelvficamító prózai írást és hozzáké- pest rendkívül csiszolt, költői nyelvet, amit különösen Petőfi és Arany korának nívóját messze túl szárnyalva művelt. J A Himnusz születése \ együk csak egymásután az összehason­lítás kedvéért a példákat. Kinek nem lábbadt már könnybe a szeme

Next

/
Oldalképek
Tartalom